Steve Jobs és az iPodról. A piac óriásai © AP

Legalábbis ezt a vélekedést osztja számos zenei szolgáltatásokat nyújtó cég, mivel az iTunes zeneáruháza jelentősen megtépázta bevételeiket.

A legfőbb kérdés az interoperabilitás, vagyis a platformok közti működés kérdése. A Billboard cikkírója szerint az iPod hegemóniájának megtörése valószínűleg nem fog sikerülni, az Apple termékén viszont csak az iTunes áruházban vásárolt, illetve a felhasználó CD-lemezeiről bemásolt tartalom működik rajta. Kivételt képeznek a védelem nélküli MP3 fájlok. Ezért a versenytársak továbbra is MP3 formátumban árulnák a zenét, hogy versenyezhessenek az iTunesszal, de biztosítsák a kompatibilitást az iPoddal.

A versenyben a második az eMusic. Annak ellenére, hogy szinte kizárólag független kiadók által forgalmazott zenéket kínálnak, az iTunest leszámítva ők értékesítik a legtöbb zenét, mégpedig azért, mert egyszerű, védelem nélküli MP3 fájlok formájában teszik mindezt.

A nagyobb lemezcégek azonban ragaszkodnak a DRM-védelméhez, mielőtt digitális úton terjeszteni kezdenék portékáikat. Ezt a hozzáállást pedig egyre többen kérdőjelezik meg.

Az egyik leghangosabb DRM-ellenes csoport az úgynevezett „copy-left” mozgalom, amely elsősorban a fogyasztói jogokra fókuszál. Azonban a digitális zeneipar berkeiben egyre több cégvezető – mint például a Yahoo! Music ügyvezetője, David Goldberg, vagy az eMusic feje, David Packman – keresik fel a kiadókat, jóval üzletiesebb érvelésükkel.

Az ő vélekedésük szerint a DRM csupán arra jó, hogy rákényszerítse a felhasználókat, hogy a lejátszáshoz megfelelő hardvereszközöket vásároljanak, amely a technológia gyártói, vagyis a szoftvercégek számára generál profitot, nem a művészeknek, vagy a kiadóknak.

A szakmai vita egyre hevesebbé válik, miután a Microsoft bejelentette, hogy egy saját, zárt rendszerű termékkel jelenne meg, médialejátszója, a Zune kapcsán. A Zune indítása után tehát két olyan versenytárs jön létre, amelyek termékei nem csak egymással nem kompatibilisek, de a többi, a piacon lévő zenelejátszóval és szolgáltatással sem.

„Ez nem egy túlságosan biztató jövőkép a számunkra” – mondta Packman a Digital Music Forum West Los Angeles-i konferenciájának egyik kerekasztal-beszélgetése során. „Erre a megoldásra senki sem mondhatja azt őszintén, hogy a felhasználók ezt akarják. Megoldást kell találnuk erre a problémára, ha azt akarjuk, hogy az iparág fejlődhessen, gyarapodhasson.”

A technológia ellenzői azzal is érvelnek, hogy a DRM semmiféle védelmet nem nyújt a szerzői jogok tekintetében. A Billboard szerint már szinte mindegyik DRM szabványt feltörték, köztük az Apple FairPlay, illetve a Microsoft WMA formátumait is. Bár a felhasználók jelentős százaléka nincs tisztában ezzel, de általában nem tart sokáig, míg rájönnek, mit kell tenniük, ha a készülékük, vagy programjuk nem akarja lejátszani a zenét.

Megtévesztő elnevezés
„Megtévesztő a technológia elnevezése, ugyanis azt a látszatot kelti, hogy a DRM-met használó zenék védettek, míg a DRM-nélküliek védtelenek” – magyarázta Goldberg. „Ennek semmi értelme, ugyanis a zenét ilyen formában nem lehet védelmezni, s bárki, aki mást mond, nem őszinte. Persze, ezzel lehet akadályozni a kalózkodást, de ha valaki nagyon el akarja lopni a zenét, az meg fogja tenni. Ezzel az egésszel csak azt lehet elérni, hogy megnehezítik azoknak a dolgát, akik törvényes keretek között akarnak hozzájutni a szolgáltatásokhaz és készülékekhez.”

Goldberg szerint ez a gyakorlat, a kényelmetlenségek miatt gátolja a legális zenevásárlást, s életben tartja az illegális fájlcserélő hálózatokat. A szakember hibának nevezte az a’ la carte rendszerben működő, jogvédett zenék letöltését, hozzátéve, hogy a letöltések száma meglehetősen alacsony volt egész évben.

„Szinte semmiféle növekedést nem láttunk egész évben” – tette hozzá. „A piac stagnál.”

A 2006-os esztendő során heti bontásban mintegy tízmillió jogvédett dalt töltöttek le az internetezők. Csekély csökkenés is megfigyelhető, ugyanis januárban 11,5 millió fájl került a felhasználókhoz, míg szeptember végén már csak 10,7 millió. A legmagasabb letöltésszámot egyébként tavaly karácsonykor regisztrálták, amikor heti húszmillió zeneszámot értékesítettek online.

A SoundScan legutóbbi felmérései szerint ennek ellenére az október 1-i adatok szerint 115 százalékkal több albumot töltöttek le az egy évvel ezelőttiekhez képest, míg az egyes számok letöltései 72 százalékkal növekedtek.
Ennek ellenére ezek a számok még mindig nem fedik le a továbbra is csökkenőfizikai lemezeladásokat, amelynek mértéke 8,3 százalékkal csökkent tavaly óta. A DRM ellenzői azzal érvelnek, hogy az a’ la carte letöltések segíthetnének ezen a problémán, ha a korlátozásokat megszüntetnék.

A Yahoo! Music most ezzel próbálkozik, ugyanis Jesse McCartney új albumát védett és védelem nélküli változatban is kínálja online áruházában, ugyanazért az árért. Míg a kiadók abban reménykednek, hogy a Microsoft Zune lejátszója, vagy valamelyik másik konkurens kellő kihívást jelent majd ahhoz, hogy Steve Jobs, az Apple vezére rászánja magát, s megnyissa az iPodot a versengő szolgáltatók előtt.