A tanulmány szerint a Világgazdasági Fórum rangsorát Svájc vezeti, majd Finnország és a skandináv államok, valamint Szingapúr és az Egyesült Államok következik.

Az Economist Intelligence Unit (ITU) elsősorban az új információs és kommunikációs technológiák elterjedtségét vizsgálva egy másik rangsort állított össze: e téren a legnagyobb pozitív előrelépést 2006-ban Litvánia, Kanada és Szlovákia tette meg. Az ITU másik, digitális lehetőség szerinti indexe 180 országból gyűjt adatokat és dolgoz fel egy komplex mutató segítségével. Az ITU e-felkészültségi rangsorának élmezőnyét ázsiai országok foglalják el, az élen Korea és Japán áll. Az első tízben szerepelnek még a skandináv államok, Izland, Hollandia és Anglia is.

Messze nem minden fiatal jut hozzá © sxc.hu

S bár a tanulmány szerint tavaly a legfejletlenebb országok mutatták a leggyorsabb növekedési rátát az alacsony bázisérték, és az információs társadalom kiinduló alapmutatóinak elmaradottsága miatt, a legfejlettebb két csoporthoz viszonyítva mégis a világ polarizálódása figyelhető meg. Az elemzés kimutatta azt is, hogy internet használók száma nemzetközi átlagban évente mintegy 10 százalékkal nő: 2005 végén körülbelül egy milliárd ember használta valamilyen rendszerességgel a világhálót, 2006 végén pedig már 1,1-1,2 milliárd.

A világháló Észak-Amerikában a legelterjedtebb, a lakosság több mint kétharmada mondható rendszeres internetezőnek. Az Óceániát meghatározó két állam, Ausztrália és Új-Zéland 70 százalék körüli átlaggal rendelkezik, ami magasabb, mint az észak-amerikai, de a szigetvilág alacsony internet elterjedtsége miatt a régió átlaga 54 százalék. Harmadik helyen Európa szerepel átlagosan 38,6 százalékos penetrációval. A térségben az élen az északi államok állnak, a kelet-európai térségből Szlovénia és Észtország van elől. A negyedik helyen 16 százalékkal Latin-Amerika áll, míg az Ázsia átlagos penetráció 10 százalék, s Közel-Kelet internet penetrációja is ugyanekkora. Az afrikai kontinens utolsó a 3,5 százalékos átlagával.

URLguru

További hasznos weblapokat szeretne a témában? Esetleg Ön osztana meg másokkal érdekes linkeket? Kattintson az URLguru.hu oldalra!

A tanulmány szerint tavaly a mobilkommunikáció rekordot döntött, egy év alatt 532 millió új előfizetést jegyzetek. Globális szinten a mobil penetráció 41,4 százalékos volt, napjainkban 2,7 milliárd előfizető van, míg 3,8 milliárd ember még nem mobilozik. Gyorsuló tendenciát mutat a 100 emberre jutó mobil előfizetések arányának növekedése is, ennek ellenére az előrejelzésekből és az egyes régiók penetrációs adatainak alakulásából arra következtet a BME, hogy 2007-től kezdődően visszaesik az új előfizetések számának éves gyarapodása. A 2004-2006-os időszakot jellemző évi átlagos 25 százalékos növekedés közel felére, 12,8 százalékra csökken.

Az elterjedtség tekintetében a fejlett gazdaságok a telítettség állapotában vannak, vagy azt közelítik. Európában 84 százalék körüli a mobilpenetráció, míg Nyugat-Európában már 2006 közepén átlépte a mutató a 100 százalékot. Telített Tajvan és Hong-Kong is, míg Kelet-Európában 2006 közepén 78 százalék volt a penetráció. Az Egyesült Államokban 2006 végén 77 százalékot mutattak ki. A BME szerint a leglátványosabb trend az, hogy a fejlett és fejletlen országok közötti különbség a 2004-es négyszeresről tavaly háromszorosra csökkent.

© AP

A tanulmány szerint 2006 végén már a Föld népességének 80 százaléka mobilhálózatokkal lefedett területeken élt. A világon jelenleg 4 milliárd olyan ember van, akinek kevesebb mint napi 5 dollárból kell megélnie. Az elemzés szerint ugyanakkor e jelenleg szegény rétegek piaci mozgása fogja megadni a lendületet a fejlett gazdaságok információs társadalmainak. Bár e térségekben az egyén vásárlóereje nem nagy, a teljes piaci szegmens mégis óriási üzleti lehetőséget rejt magában. Így bármelyik iparág számára megtérül szolgáltatójukká válni. Esetükben nem a magas profitráta elérése a megvalósítható cél, hanem a nagy tömegek fogyasztásba történő bekapcsolása. Ezt a lehetőséget a mobilszektor is felismerte, és egyre nagyobb erőfeszítéseket tesz az ügyfelek toborzására.

A tanulmány alapján úgy tűnik, hogy a mobilcégek legnagyobb konkurense a fejlődő országokban maga az állam, ami sok helyen luxusadót vet ki a szolgáltatásokra. A közösségi hozzáférés üzleti alapokra helyezése két fontos elvre épül. Egyrészt, hogy a több ügyfél által használt mobilok fenntartási összköltsége (TCO) csökken, másrészt a felhasználó egyúttal termelővé, szolgáltatóvá is válik, megteremtve a bevételi forrásokat nem csak a mobiltelefon használatára, hanem további fogyasztásra is.

A feltételezés realitását mutatja, hogy a 2006-ban eladott 1,02 milliárd készüléknek már több mint felét a fejlődő országokban értékesítették. A több mint 500 millió, fejlődő országban értékesített készüléknek hozzávetőleg 2,4 százaléka ultraolcsó volt. A 2006-ban eladott készülékeknek egyelőre csak elenyésző hányadát tették ki az ultraolcsók, de a jövőben a 40 dollár alatti belépő szintű, valamint a 30 dollár alatti ultraolcsó mobilok piaca fog bővülni a legnagyobb mértékben. Az új felhasználóknak várhatóan 71 százaléka ilyen készüléket fog vásárolni az elkövetkező 3 évben, a piac nagyságát pedig 181 és 321 millió közöttire becsülik.