„Amikor Isten eljő, lesz néhány kérdése. És az egyik az lesz: Na, jó móka volt?” – így készült a film, amire az AI sohasem lenne képes
A dán mozi örökös fenegyerekével, Nicolas Winding Refnnel beszélgettünk.
Világító zöld szálakat fonó selyemhernyókat hoztak létre japán génsebészek a Kiotói Műszaki Egyetemen. A kutatást vezető Hajime Mori professzor elmondása szerint a fluoreszcens anyag kifejezetten nagy érdeklődést mutat Kiotó, amelyet a kimonóviselet otthonának tekintenek - derült ki a BBC Online híradásából.
Így világít a selyemhernyó © BBC News Online |
A világító gén sikeres alkalmazása jelentős mérföldkőnek számít a genetikai fejlesztések terén. Ha ezek után egy más tulajdonságért felelős gént felcserélnek a fluoreszcens génnel, a szálak pedig elvesztik zöld színüket, az az jelentené, hogy a folyamat és a tulajdonság felcserélése sikeresen zajlott le.
A selyemhernyó ilyen mértékű alakíthatóságát ki lehetne aknázni úgy is, hogy idegen proteineket hozatnak vele léter, így könnyen lehetne nagyobb mennyiségben előállítani a spidroint, a pókselymet alkotó fehérjét, amelyet az iparban például ejtőernyők és golyóálló mellények gyártása során alkalmaznak.
Mori és csapata nőstény molylepkékbe jutatott be egy rovarvírus segítségével egy gént, amely a medúzák szervezetében a fluoreszcens képességért felelős - ennek következtében a világrajött lárvák három százaléka volt képes világító selymet szőni, a képességért felelős gén pedig két generáción át öröklődött tovább. Az újfajta selyem várhatóan öt év múlva kerülhet kereskedelmi forgalomba.
A dán mozi örökös fenegyerekével, Nicolas Winding Refnnel beszélgettünk.
A miniszterelnök derűsen fogadta a kisebb incidenseket Szolnokon.
Divattörténelem a Fehér Házban.
Tisztújító kongresszust tartott a Mi hazánk.