szerző:
MTI

Neve ma már szinte mítosz: a százötven éve, 1858. április 23-án született Max Karl Ernst Ludwig Planck volt az, aki a kvantumelmélet megalkotásával Einstein lángelméjének valamiféle porosz megfelelőjeként lerakta a modern fizika alapjait.


Planck vezette le a hőmérsékleti sugárzás frekvencia szerinti energiaeloszlását megadó képletet az energia kvantumos természetének a fizikában forradalmi változást elindító feltételezésével.

A Münchenben gimnáziumi érettségi vizsgát tett ifjú előtt három pálya tűnt ígéretesnek: filológus, fizikus vagy zongoraművész legyen-e. Minden különösebb lelkesedés nélkül választotta a fizikusi pályát, mert úgy gondolta, hogy képességei leginkább erre predesztinálják. A sváb értelmiségi családból származó Planck 1889-ben már egyetemi tanár volt Berlinben, 1900. december 14-én pedig előterjesztette sugárzáselméletét a Német Fizikai Társaságban - ezt a napot tartják a kvantumelmélet "születési dátumának".

Ezután azonban még tizennyolc évnek kellett eltelnie, amíg a stockholmi Nobel-díj Bizottság meggyőződött az új elmélet korszakalkotó jelentőségéről, és 1919-ben (egy éves visszamenő hatállyal) neki ítélte a fizikai Nobel-díjat.

Planck befolyásának köszönhetően Berlin rövid időre az elméleti fizika világközpontja lett. 1930-tól 1937-ig a Vilmos Császár Társaság elnöke volt - ebből lett a második világháború után a brit Nobel-díjas fizikus, Sir Henry Dale javaslatára a Max Planck Társaság, amelynek rövid időre maga Planck volt az elnöke. Tisztségéről azután kellett lemondania, hogy - sikertelenül - megpróbált közbenjárni zsidó kollégái érdekében.

Magánéletében súlyos csapások érték: a második világháborúban házát lebombázták, Erwin fiát meggyilkolták a nácik, amiért - szolgálaton kívüli államtitkárként - részt vett a Hitler ellen 1944. július 20-án megkísérelt merénylet előkészítésében. Ez a súlyos csapás elvette a 86 éves Planck életkedvét, aki előzőleg már elveszítette első feleségét, mindkét leányát és idősebb fiát is. Ennek ellenére Max Planck egészen 1947. október 4-én bekövetkezett haláláig részt vett a tudományos életben, előadásokat tartott, tudományos cikkeket publikált. Az elsők között volt, akik - a Hirosima és Nagaszaki ellen intézett atombomba-támadásra hivatkozva - óva intettek az atomenergia katonai célokra való felhasználásától.

Legyen HVG pártoló tag!

Köszönjük a több mint 4000 tagnak és támogatónak, akik idáig 45 millió forinttal segítették munkánkat.
2019-ben is olyan exkluzív sztorikat fogunk olvasóinknak bemutatni, mint tavaly a kamupártok pénzlenyúlásai, Lázár János bécsi videójának háttere vagy a szlovákiai újságírógyilkosság magyarországi szálai.
Ha önnek is fontos a minőségi újságírás, csatlakozzon!
Köszönjük a több mint 4000 tagnak és támogatónak, akik idáig 45 millió forinttal segítették munkánkat.
2019-ben is olyan exkluzív sztorikat fogunk olvasóinknak bemutatni, mint tavaly a kamupártok pénzlenyúlásai, Lázár János bécsi videójának háttere vagy a szlovákiai újságírógyilkosság magyarországi szálai.
Ha önnek is fontos a minőségi újságírás, csatlakozzon!
Megfejtették a Stonehenge egyik nagy titkát

Megfejtették a Stonehenge egyik nagy titkát

Derűsről borúsra vált ma az időjárás

Derűsről borúsra vált ma az időjárás

Újra árulhatja az Apple a betiltott iPhone-jait Németországban

Újra árulhatja az Apple a betiltott iPhone-jait Németországban

Suzuki: a bónuszról már megegyeztek, a béremelésről még nem

Suzuki: a bónuszról már megegyeztek, a béremelésről még nem

Megváltozott a tulajdonosokat sújtó, ellentmondásos lakásbérlési jogszabály

Megváltozott a tulajdonosokat sújtó, ellentmondásos lakásbérlési jogszabály

Valóra vált a csillagászok álma: felfedeztek egy csillagfolyamot, ami szinte teljesen elfoglalja a déli égboltot

Valóra vált a csillagászok álma: felfedeztek egy csillagfolyamot, ami szinte teljesen elfoglalja a déli égboltot