szerző:
MTI

Neve ma már szinte mítosz: a százötven éve, 1858. április 23-án született Max Karl Ernst Ludwig Planck volt az, aki a kvantumelmélet megalkotásával Einstein lángelméjének valamiféle porosz megfelelőjeként lerakta a modern fizika alapjait.


Planck vezette le a hőmérsékleti sugárzás frekvencia szerinti energiaeloszlását megadó képletet az energia kvantumos természetének a fizikában forradalmi változást elindító feltételezésével.

A Münchenben gimnáziumi érettségi vizsgát tett ifjú előtt három pálya tűnt ígéretesnek: filológus, fizikus vagy zongoraművész legyen-e. Minden különösebb lelkesedés nélkül választotta a fizikusi pályát, mert úgy gondolta, hogy képességei leginkább erre predesztinálják. A sváb értelmiségi családból származó Planck 1889-ben már egyetemi tanár volt Berlinben, 1900. december 14-én pedig előterjesztette sugárzáselméletét a Német Fizikai Társaságban - ezt a napot tartják a kvantumelmélet "születési dátumának".

Ezután azonban még tizennyolc évnek kellett eltelnie, amíg a stockholmi Nobel-díj Bizottság meggyőződött az új elmélet korszakalkotó jelentőségéről, és 1919-ben (egy éves visszamenő hatállyal) neki ítélte a fizikai Nobel-díjat.

Planck befolyásának köszönhetően Berlin rövid időre az elméleti fizika világközpontja lett. 1930-tól 1937-ig a Vilmos Császár Társaság elnöke volt - ebből lett a második világháború után a brit Nobel-díjas fizikus, Sir Henry Dale javaslatára a Max Planck Társaság, amelynek rövid időre maga Planck volt az elnöke. Tisztségéről azután kellett lemondania, hogy - sikertelenül - megpróbált közbenjárni zsidó kollégái érdekében.

Magánéletében súlyos csapások érték: a második világháborúban házát lebombázták, Erwin fiát meggyilkolták a nácik, amiért - szolgálaton kívüli államtitkárként - részt vett a Hitler ellen 1944. július 20-án megkísérelt merénylet előkészítésében. Ez a súlyos csapás elvette a 86 éves Planck életkedvét, aki előzőleg már elveszítette első feleségét, mindkét leányát és idősebb fiát is. Ennek ellenére Max Planck egészen 1947. október 4-én bekövetkezett haláláig részt vett a tudományos életben, előadásokat tartott, tudományos cikkeket publikált. Az elsők között volt, akik - a Hirosima és Nagaszaki ellen intézett atombomba-támadásra hivatkozva - óva intettek az atomenergia katonai célokra való felhasználásától.

Állj mellénk!

Tegyünk közösen azért, hogy a propaganda mellett továbbra is megjelenjenek a tények!

Ha neked is fontos a minőségi újságírás, kérjük, hogy támogasd a munkánkat.

Állj mellénk!

Tegyünk közösen azért, hogy a propaganda mellett továbbra is megjelenjenek a tények!

Ha neked is fontos a minőségi újságírás, kérjük, hogy támogasd a munkánkat.
Az Alkotmánybíróságra sem hallgat a parlament plakátügyben

Az Alkotmánybíróságra sem hallgat a parlament plakátügyben

Norvégia majdnem a „Meleg vagyok” című dalt küldte az Eurovízióra

Norvégia majdnem a „Meleg vagyok” című dalt küldte az Eurovízióra

Poénból kicsit átrendezte a forgalmat két férfi Tószegen

Poénból kicsit átrendezte a forgalmat két férfi Tószegen

Már biztos: jön a Dacia elérhető árú villanyautója

Már biztos: jön a Dacia elérhető árú villanyautója

Holttestet találtak egy győri munkásszállón

Holttestet találtak egy győri munkásszállón

Törvénysértő lehetett az egyenruhás katonák jelenléte Orbán évértékelőjén

Törvénysértő lehetett az egyenruhás katonák jelenléte Orbán évértékelőjén