szerző:
MTI
Tetszett a cikk?

Neve ma már szinte mítosz: a százötven éve, 1858. április 23-án született Max Karl Ernst Ludwig Planck volt az, aki a kvantumelmélet megalkotásával Einstein lángelméjének valamiféle porosz megfelelőjeként lerakta a modern fizika alapjait.


Planck vezette le a hőmérsékleti sugárzás frekvencia szerinti energiaeloszlását megadó képletet az energia kvantumos természetének a fizikában forradalmi változást elindító feltételezésével.

A Münchenben gimnáziumi érettségi vizsgát tett ifjú előtt három pálya tűnt ígéretesnek: filológus, fizikus vagy zongoraművész legyen-e. Minden különösebb lelkesedés nélkül választotta a fizikusi pályát, mert úgy gondolta, hogy képességei leginkább erre predesztinálják. A sváb értelmiségi családból származó Planck 1889-ben már egyetemi tanár volt Berlinben, 1900. december 14-én pedig előterjesztette sugárzáselméletét a Német Fizikai Társaságban - ezt a napot tartják a kvantumelmélet "születési dátumának".

Ezután azonban még tizennyolc évnek kellett eltelnie, amíg a stockholmi Nobel-díj Bizottság meggyőződött az új elmélet korszakalkotó jelentőségéről, és 1919-ben (egy éves visszamenő hatállyal) neki ítélte a fizikai Nobel-díjat.

Planck befolyásának köszönhetően Berlin rövid időre az elméleti fizika világközpontja lett. 1930-tól 1937-ig a Vilmos Császár Társaság elnöke volt - ebből lett a második világháború után a brit Nobel-díjas fizikus, Sir Henry Dale javaslatára a Max Planck Társaság, amelynek rövid időre maga Planck volt az elnöke. Tisztségéről azután kellett lemondania, hogy - sikertelenül - megpróbált közbenjárni zsidó kollégái érdekében.

Magánéletében súlyos csapások érték: a második világháborúban házát lebombázták, Erwin fiát meggyilkolták a nácik, amiért - szolgálaton kívüli államtitkárként - részt vett a Hitler ellen 1944. július 20-án megkísérelt merénylet előkészítésében. Ez a súlyos csapás elvette a 86 éves Planck életkedvét, aki előzőleg már elveszítette első feleségét, mindkét leányát és idősebb fiát is. Ennek ellenére Max Planck egészen 1947. október 4-én bekövetkezett haláláig részt vett a tudományos életben, előadásokat tartott, tudományos cikkeket publikált. Az elsők között volt, akik - a Hirosima és Nagaszaki ellen intézett atombomba-támadásra hivatkozva - óva intettek az atomenergia katonai célokra való felhasználásától.

VELETEK VAGYUNK – OLVASÓKKAL, ÚJSÁGÍRÓKKAL!

A hatalomtól független szerkesztőségek száma folyamatosan csökken, a még létezők pedig napról napra erősödő ellenszélben próbálnak talpon maradni. A HVG-ben kitartunk, nem engedünk a nyomásnak, és minden nap elhozzuk a hazai és nemzetközi híreket.

Ezért kérünk titeket, olvasóinkat, hogy tartsatok ki mellettünk, támogassatok bennünket, csatlakozzatok pártolói tagságunkhoz, illetve újítsátok meg azt!

Mi pedig azt ígérjük, hogy továbbra is minden körülmények között a tőlünk telhető legtöbbet nyújtjuk a számotokra!
Bár vörös szőnyeg nem volt, Vanessa Kirby így is ragyogott a BAFTA-n

Bár vörös szőnyeg nem volt, Vanessa Kirby így is ragyogott a BAFTA-n

Ceglédi: Egy halott csecsemőről

Ceglédi: Egy halott csecsemőről

Ellopták Dariust, a világ legnagyobb nyulát

Ellopták Dariust, a világ legnagyobb nyulát