szerző:
Bari Máriusz
Tetszett a cikk?

Disznók húgyhólyagjából kinyert különleges por segítségével növesztettek vissza egy levágott ujjpercet, adta hírül a CBS hírportál. A Pentagon a téma kutatására 250 millió dollárt áldozott, a megkérdezett magyar szakértők szerint mindez lehetetlen, de még a téma amerikai kutatói is csak a sötétben tudnak tapogatózni.


Lee Spievack: 69 éves test, 
két éves ujjbegy
© AP

A hihetetlennek hangzó történet alapját az úgynevezett extracelluláris mátrix adja, amelynek regenerációs hatásáról 2005-ben értesült a nagyközönség. A híradások szerint az amerikai Lee Spievack egy modellrepülőgép propellerével vágta le ujjának felső ujjpercét. Testvére, Alan Spievack orvoskutató egy különleges port küldött neki, amit a sebre kellett szórnia - ennek hatására az ujj bőrrel, véredényekkel és körömmel együtt négy hét alatt visszanőtt. A CBS cikkében megszólaltatott Dr. Steven Badylak, a Pittsburgh-i Egyetem részeként működő IRM regenerációs orvostudományi intézet szakértője szerint a por a disznók húgyhólyagjából kinyert extracelluláris mátrix (ECM), amelyben kollagén és egyéb anyagok találhatóak, disznósejtek nélkül.

A fehérjék és kötőszövetek keverékéből álló ECM-et a regenerációs orvostudomány egyik csodájának és alapvető elemének tartják: Badylak szerint a test minden szövetében vannak regenerációra képes sejtek, tehát elméletileg össze lehet gyűjteni ezeket és rá lehet venni ezeket a növekedésre. Szerinte az extracelluláris mátrix bevonzza ezeket az őssejteket, növekedésre készteti őket és mindeközben utasítja is ezeket, hogy melyik mivé váljon - izommá, ideggé, esetleg véredénnyé - így véleménye szerint elméletben akár teljes végtagokat is vissza lehet növeszteni.

Gyógyulás előtt
© AP
Hasonlóan fantáziadús ötlet fogant meg a Wake Forest Egyetemen tanító Dr. Anthony Atala fejében is, aki elmondása szerint olyan testrészeket és szöveteket alkot, amelyeket utólag páciensekbe lehet visszaültetni, bár megjegyzi, sokszor tudományos fantasztikumnak tűnik, hogy a szövetekben lévő, regenerációra képes sejteket újra működésbe lehetne hozni. Az is hihetetlenül hangzik, hogy az emberi szívet is elő lehetne állítani ilyen módon - pedig szerinte a sejteknek minden genetikai információ a birtokukban van szövetek növesztéséhez. A CBS szerint Dr. Atala megoldását végeznek klinikai tesztet a philadelphiai Thomas Jefferson kórházban Dr. Patrick Shenot vezetése alatt, aki a páciens saját sejtjeiből készített szervvel végez húgyhólyag-transzplantációt. A páciens sejtjeit egy laborban tenyésztették, majd az emberi szervezetben lebomlani képes, húgyhólyag alakú állványzatra helyezték ezeket. Nyolc hét elteltével az állványzaton több milliónyi újranőtt sejt volt. Ezt helyezik bele a páciensbe, ennek lebomlása után pedig várhatóan egy új és működőképes szerv maradhat a szervezetben.

Gyógyulás után
© AP
A regenerációba érthető módon az amerikai hadsereg veti a legnagyobb hitet, támasztja ezt alá az MTI híradása is. A hadsereg a háborús amputált veteránok elvesztett ujjait akarja első körben visszahozni az extracelluláris mátrixot érintő megoldással: a 250 millió dolláros "helyreállító" programban pedig nemcsak az említett egyetemek vesznek részt, hanem a New Jersey-i Rutgers Egyetem és a Clevelandi Klinika is: ezek összessége alkotja a Fegyveres Erők Regeneratív Orvoslási Intézetét.

A tesztelt megoldások a gyakorlatban is jócskán túlmutatnak az ujjvisszanövesztésen: Németországban a megégett beteg saját sejtjeit sprézik az égett felületre, így jelezve a bőrnek, hogy növekedési folyamatot kell indítania. Badylak eközben nyelőcső alakú mátrixanyagot szeretne gégerákos páciensekbe ültetni, azt remélve, hogy ezen anyag révén a szervezet újra tudja majd formálni a nyelőcső szövetét. A pittsburghi egyetemen olyan páciens is van, aki saját őssejtjeit injektáltatja vissza saját szívébe, hogy megszabaduljon szívrohama során szerzett szövetkárosodásaitól.

Mit mondanak a magyar szakértők? (Oldaltörés)

Kevésbé hangzik azonban már optimistán Dr. Badylak a Denver Post-nak adott válaszai során: szerinte az ujjukat vesztett katonáknak gyakorlatilag "már nincs mást megpróbálniuk, nincs is mit veszteniük", az egész technológia megalapozatlan még a bevetésre, ugyanis még a regeneratív orvoslással foglalkozók sem tudják száz százalékosan, mi is történt Lee Spivack szervezetében a gyógyulás során. "Igazából nem vagyunk annyira okosak, hogy tudjuk, hogyan lehet visszanöveszteni egy ujjat. Arra talán képesek vagyunk, hogy a mechanizmus darabjait egy helyre hozzuk, aztán meglátjuk, hogy reagál erre a természet. Nem látjuk át, hogyan működik mindez", nyilatkozta a regenerációkutató, aki a Pentagon által támogatott külön projektben a regeneratív képességeket felmutató állatok, többek között a szalamandra képességeit is vizsgálja.

Szerkesztőségünk a témával kapcsolatban megkereste a kaposvári őssejtkutató laboratóriumot. Dr. Seffer Tibor, az intézmény ügyvezetője szerint a híradás megkérdőjelezhető, bár elméletileg fennáll a szervek visszanövesztésének lehetősége. Nem hangzik azonban szerinte hitelesnek a történetben szereplő ECM-tartalmú porított matéria, szerinte ugyanis a porban genetikailag kódolt, az ujj visszanövesztésére alkalmazható anyagot nem lehet tárolni. A laboratóriumi körülmények között tartósított genetikai anyagot folyékony nitrogénben tartósítják, amelyet nem lehet közvetlenül a bőrfelületnek kitenni. Az ilyen anyagok felolvasztása során természetesen fordulhatnak elő veszteségek, de 50-70 százalékos túlélésre mindenféleképpen van esély, a köldökzsinórból kinyert őssejtek pedig elméletileg 20-30 évig is kibírhatják a megfelelő tartósítás mellett. Kérdésünkre, hogy a labor mennyire foglalkozik őssejt-alapú gyógyítással, Dr. Seffer Tibor elmondta: emberi kísérletek az EU-engedélyeztetések hiányában nem, állatkísérletek viszont zajlanak hazánkban.

Módis László, a debreceni Anatómiai, Szövet- és Fejlődéstani Intézet tanszékvezetője szerint a különböző sajtótermékekben gyakran jelennek meg tudományosan meg nem alapozott, félrevezető információk - ilyennek tartja a CBS híradását is, közölte kérdésünkre. Véleménye szerint végtag, illetve végtagrész "visszanövesztése" elvileg lehetetlen emberben és kifejlett gerincesekben, míg reimplantáció (azaz "visszavarrás") hazánkban is régóta folyik már.

A felvetett teóriákkal kapcsolatban megjegyezte: az égési sérülések gyógyítását egyébként sem tartja problémásnak, hiszen csaknem mindegyikre tudnak megoldást: az általában bőrgyógyászati klinikákon vagy osztályokon belül különböző, szakemberekből álló csoportok erre szakosodtak. A gégerákos esettel kapcsolatban azonban szkeptikus, a "rák-gyógyszerek" propagandáját pénzcsinálásra épülő, a hiszékeny betegek életét követelő félrevezető tevékenységnek tartja: a különböző ráktípusok kezelésére a kemoterápiás protokollokat, sugárterápiás módszereket és sebészeti megoldásokat tartja a legbiztosabb megoldásoknak.

A debreceni intézetben jelenleg két irányban folynak extracelluláris mátrixot érintő kutatások. A porcszövetet érintő kutatások esetében a fejlődés során bekövetkező változásokat vizsgálják sejttenyészetben, illetve a Dr. Hangody László által kifejlesztett, széles nemzetközi elfogadottsággal rendelkező ízületi felszín pótlására alkalmas módszert, az úgynevezett Mozaikplasztikát kutatják, illetve állatkísérletben vizsgálják az ECM szerepét fejlődő központi idegrendszerben. A gyakorlatban is hasznosult és hasznosuló eredmények a Mozaikplasztika fejlesztésére irányulnak.

A témával kapcsolatos kérdéseinket az ACell Inc. cégnek is feltettük, amelynek alapítója Dr. Alan Spievack, tudományos konzultánsa pedig Dr. Steven Badylak, megkeresésünkre azonban mindeddig semmilyen válasz nem érkezett.

VELETEK VAGYUNK – OLVASÓKKAL, ÚJSÁGÍRÓKKAL!

A hatalomtól független szerkesztőségek száma folyamatosan csökken, a még létezők pedig napról napra erősödő ellenszélben próbálnak talpon maradni. A HVG-ben kitartunk, nem engedünk a nyomásnak, és minden nap elhozzuk a hazai és nemzetközi híreket.

Ezért kérünk titeket, olvasóinkat, hogy tartsatok ki mellettünk, támogassatok bennünket, csatlakozzatok pártolói tagságunkhoz, illetve újítsátok meg azt!

Mi pedig azt ígérjük, hogy továbbra is minden körülmények között a tőlünk telhető legtöbbet nyújtjuk a számotokra!
MTI Plázs

Trauma után nem regenerálódnak az idegsejtek

A központi idegrendszer sejtjei - az őket ért trauma után - nem képesek regenerálódni, s ennek pontos okát az orvosok ma még nem ismerik. Azonban egyre több - az idegsejteket működésre stimuláló - eljárással kísérleteznek világszerte.

BBC Tech

A selyem segítségével regenerálhatók a sérült idegek

A selyem segíthet a sérült idegek kijavításában – állítják brit tudósok. Bemutatták hogyan képesek a neuronok egy speciális pókselyemhez hasonló anyagú szálon nőni. Reményeik szerint így új sejteket növeszthetnek az elhaltak helyére, akár a gerincvelőben is.

MTI Világ

Fület tenyésztetne iraki hadirokkantjainak a Pentagon

Egyetemi kutatócsoportokat támogat az amerikai kormányzat azzal a céllal, hogy új bőrt, fület, izmot és más testszöveteket növesszenek az Irakban és Afganisztánban megsérült katonáknak – jelentette be az Egyesült Államok védelmi minisztériuma.

MTI/hvg.hu Tech

A peptid-kezelés után újra látnak a megvakított hörcsögök

Szintetikus peptidmolekulákkal sikerült elérni, hogy sérült szemidegek hegesedés nélkül forrjanak össze és összenőjenek az idegsejtek, vagyis hogy a kísérleti állatok újra lássanak. A kísérleteket végző merikai és kínai kutatók nem titkolt távlati célja, hogy emberi agyműtéteknél is használják készítményüket.