szerző:
MTI
Tetszett a cikk?

A genetikailag módosított (GMO) növények, amelyek a Bacillus thuringiensis toxinjának (Bt) segítségével pusztítják el kártevőiket, nem tesznek kárt ezek természetes ellenségeiben - derül ki egy amerikai kutatásból.

Ez nagyon jó hír az ökológusok és a gazdálkodók számára, hiszen a GMO-növények körüli vita lényegi pontja, hogy milyen hatással vannak a hasznos szervezetekre.

A PLoS One című szaklapban publikált tanulmányban a Cornell Egyetem entomológusai azt vizsgálták, hogy a káposztamoly lárváiban élősködő fürkészdarázsra hogyan hatnak a rovarölőszerek és a génmódosított növény. A kísérletben a káposztamoly olyan hernyóiba ültették be a fürkészpetéket, amelyek rezisztensek voltak a hagyományos és a bio-rovarölőszerrel, valamint a Bt-toxinnal szemben is. Ezután a hernyókkal GMO-növényeket és olyan módosított növényeket etettek, amelyeket Bt-toxinnal, hagyományos vagy bio-rovarölőszerrel permeteztek.

A rovarölőszerrel permetezett növényt fogyasztó hernyókból kifejlődtek a molyok, mivel bennük elpusztult a fürkészdarázs lárvája. A Bt-toxinnal permezett és a GMO-növényekből táplálkozó hernyókat viszont megölte a bábból kibúvó kifejlett darázs, ezzel bizonyítva, hogy sem a Bt-toxin, sem a génmódosított növény nem okoz kárt benne.

Tehát a genetikailag módosított növény duplán hatékony - egyrészt megöli a (nem rezisztens) kártevőt, másrészt hagyja érvényesülni annak természetes ellenségét is.

A Bt-toxint az Egyesült Államokban évtizedek óta használják permetezőszerként, 1996 óta pedig génmódosított növényekben. 2007-ben az USA 22 államában, 42 millió hektáron termesztettek Bt-kukoricát és -gyapotot.

HVG

HVG-előfizetés digitálisan is!

Rendelje meg a HVG hetilapot papíron vagy digitálisan, és olvasson minket bárhol, bármikor!