szerző:
MTI
Tetszett a cikk?

Ötven éve, 1958. július 29-én Eisenhower amerikai elnök aláírta az Országos Légügyi és Űrhajózási Igazgatóság (NASA) létrehozásáról szóló törvényt. Amerikát szorította az idő, a szovjetek egy évvel korábban a Szputnyikkal sarokba szorították az űrversenyben lemaradni látszó Egyesült Államokat. Az űrtörvény aláírása után két hónappal már "élesben" kezdte meg működését a világ egyik leghíresebb kormányhivatala.


A Szputnyik-krízis után Amerikának magasabb sebességre kellett kapcsolnia: az eddig szétszórtan, a hadsereg különböző részlegeinél és ügynökségeknél zajló kutatásokat központosítani kellett. 1958-ban az Explorer-1 révén amerikai műhold is pályára állt, 1961-ben pedig a Mercury-program keretében már az első űrugrást is végrehajtották, Alan Shepard volt az első amerikai a világűrben. A NASA szakemberei a világűrkutatás olyan területeire összpontosítottak, amelyeken még volt esélyük az elsőség megszerzésére. Ez sikerült is: 1969-ben első ízben amerikai űrhajósok jutottak el a Holdra, Neil Armstrong és Buzz Aldrin nevét az egész világ megismerte.

1972-ben némileg irányt váltott a NASA, a Gemini- és az Apollo-programok után a Naprendszer távolabbi részeinek kutatása is nagyobb hangsúlyt kapott. Ennek eredményeképpen a Pioneer-10 űrszonda 1983-ban elhagyta a Naprendszert. Harmadik jelentős vállalkozásuk az űrrepülőgépek kifejlesztése volt, ami új fejezetet nyitott az űrhajózás történetében. Az űrsikló flotta működtetése hatalmas vállalkozásnak bizonyult. Összesen hat ilyen űrrepülőgépet építettek, amelyek közül öt repült a világűrben. 1981 óta száznál is több repülést hajtottak végre. Az űrsiklók által fémjelzett korszakra két tragédia árnyéka vetül: a Challenger 1986-ban, a Columbia 2003-ban semmisült meg.

Mivel a NASA tevékenységi illetékességébe tartozik a földi légkör, a Földet környező térség, a világűr tudományos vizsgálata, a légiközlekedési eszközök és űreszközök kifejlesztése, a kozmosz távlati hasznosításának tanulmányozása, valamint a vonatkozó tudományos, gyártási és adminisztratív teendők összehangolása, illetve a repülésügyi és űrhajózási nemzetközi együttműködés gondozása, az ügynökség számos tudományos programot is folytat az "emberes programok" mellett. Űrszondák kutatják a bolygókat, napjainkban éppen a Mars feltérképezése tartja lázban a világot.

A hidegháború végével a nemzetközi együttműködés is előtérbe kerülhetett, az Egyesült Államok ma már Oroszországgal együttműködve építi a Nemzetközi Űrállomást. Ennek ellenére a két űrnagyhatalom között feszültségek is vannak. Amerika hamarosan leszereli az űrsiklókat, így évekig Oroszországra lesz utalva. Ez pedig, mint azt sokan hangoztatják amerikai részről, "szörnyű kiszolgáltatottsággal" jár majd.

A NASA számos objektuma és intézménye vált világhírűvé: a floridai Cape Canaveralban levő Kennedy Űrközpont, a Goddard Űrközpont, az Edwards légitámaszpont, vagy éppen a pasadenai laboratórium. Az űrkutatási hivatal a populáris kultúrában is népszerű helyet vívott ki magának, számos film és könyv dolgozta fel az intézmény történetének egy-egy fejezetét.

VELETEK VAGYUNK – OLVASÓKKAL, ÚJSÁGÍRÓKKAL!

A hatalomtól független szerkesztőségek száma folyamatosan csökken, a még létezők pedig napról napra erősödő ellenszélben próbálnak talpon maradni. A HVG-ben kitartunk, nem engedünk a nyomásnak, és minden nap elhozzuk a hazai és nemzetközi híreket.

Ezért kérünk titeket, olvasóinkat, hogy tartsatok ki mellettünk, támogassatok bennünket, csatlakozzatok pártolói tagságunkhoz, illetve újítsátok meg azt!

Mi pedig azt ígérjük, hogy továbbra is minden körülmények között a tőlünk telhető legtöbbet nyújtjuk a számotokra!
Az Oscar-esélyek miatt is fontos díjra jelölték Horvát Lili filmjét

Az Oscar-esélyek miatt is fontos díjra jelölték Horvát Lili filmjét

Eltűnt az SZFE Facebook-oldaláról a Pesti TV „libsiző” riportja

Eltűnt az SZFE Facebook-oldaláról a Pesti TV „libsiző” riportja

Emberrablásért ült, aztán hirtelen államfő lett a „kirgiz Trump”

Emberrablásért ült, aztán hirtelen államfő lett a „kirgiz Trump”