szerző:
MTI
Tetszett a cikk?

Egy mexikói régész felfedezte a maják pokolbeli útját.

A legendák szerint a túlvilágon a majákra szörnyűséges megpróbáltatások vártak, amikor az elhunytaknak, hogy eljussanak a paradicsomba, vérfolyamon kellett átgázolniuk, éles késekkel teli barlangokon kellett átpréselniük magukat, de meg kellett küzdeniük denevérekkel és jaguárokkal is.

"Ez a félelem, a veszély, a fagy birodalma, maga a pokol volt" - mondta Guillermo de Anda, a Yucatáni Egyetem régésze.

Guillermo de Anda életéből öt évet szentelt annak, hogy megtalálja az utat a Xibalba-köd felé, ahol a maja mitológia szerint a holt lelkek megpihentek, míg újra nem születnek. Az archeológus a spanyol inkvizíció 450 évvel ezelőtti aktáit lapozta fel, s elolvasta az "eretnek" indiánok tanúvallomásait.

A spanyol hódítókat felbőszítette, hogy az indiánok, bár megkeresztelték őket, továbbra is hódoltak ősi  isteneiknek. Így az inkvizíció kínvallatásnak vetette alá az indiánokat, azt követelve, hogy árulják el az ősi szertartások helyét. Időről időre a szerencsétlenek ugyanazokat a neveket ismételték, az évszázadok során e megnevezések azonban megváltoztak vagy feledésbe merültek.

Az inkvizíció jegyzőkönyveiben szereplő elnevezések birtokában a régészek a helybéliektől a hasonló hangzású barlangneveket tudakolták meg. E kutatás eredményeként Guillermo de Anda és munkatársai a Yucatán-félszigeten a földek és a dzsungel alatt húzódó földalatti barlangok, utak és szentélyek hálózatát térképezték fel. Olyan üregeket fedeztek fel, ahová csak kúszva tudtak behatolni, padlójukon pedig hemzsegtek a pókok, skorpiók és varangyos békák.

A felfedezett objektumok között akad víz alatti szentély, egy tökéletesen kikövezett út. Az egyik barlangi tóban a régészek egy kőoltárra bukkantak, amelynek faragásai arra engednek következtetni, hogy a holtak istenének szentelték. Némely üregben lehetetlen megmozdulni anélkül, hogy a mennyezetről lecsüngő sztalaktitok meg ne sértsék a behatolókat. Guillermo de Anda feltételezése szerint ez lehetett az "éles kések barlangja".

A régészeknek, miként a mitológiában, meg kellett küzdeniük a denevérekkel, az egyik barlangban pedig jaguárcsontokra bukkantak. A mély barlangi tavak jelképezhették a mondabeli vérfolyamokat.

S hogy miért kellett a majáknak reprodukálniuk a túlvilági pokoli utat? Guillermo de Anda szerint az indiánok az út különböző stációit végigjárva akarták bizonyítani erejüket, de az is lehet, hogy az élők ily módon akartak felkészülni mindazon megpróbáltatásokra, amelyekkel szembe kell nézniük, hogy bejussanak a paradicsomba.

HVG

HVG-előfizetés digitálisan is!

Rendelje meg a HVG hetilapot papíron vagy digitálisan, és olvasson minket bárhol, bármikor!

MTI Tech

Fallosztrónust találtak a régészek

Négy lábon álló fallosztrónust találtak a régészek a dél-bulgáriai Kardzsali közelében található Perperikon trák szentély romjainál - írta a Novinite.com szófiai hírügynökség.

Vélemény

Régészeti világszenzáció: 3000 éves intelem héberül

Az utóbbi napok régészeti világszenzációja egy izraeli ásatáson talált cserépdarab, amelyen 3000 évvel ezelött héber nyelven öt sort vetett kerámiára egy akkor élt izraeli. Legalábbis ezt állítja a jeruzsálemi Héber Egyetem régésze, az ásatásokat vezető Joszef Garfinkel professzor. Ha sikerül bebizonyítania, hogy ebben az időben már fejlett írásbeliség volt a júdai hegyekben, akkor Saul Dávid és Salamon korának bibliai történetei kikerülhetnek a legendák birodalmából, jelentősen megnő az Ószövetség értéke, mint történeti forrás. A régészprofesszort Jeruzsálemben kérdeztük.