A BBC értesülései szerint a Vénusz atmoszférájában keringő felhők kénes vegyületei bizonyos mértékig védelmet nyújtanak az erős ibolyán túli sugárzás és a hőség elől. Az amerikai tudósok még egy javaslatot is benyújtottak a NASA-nak, hogy vegyenek mintát a felhőkből, s a feltételezett vénuszlakókat juttassák vissza a Földre.

„A Vénusz pokoli egy hely” – nyilatkozta a BBC-nek andrew Ingersoll professzor a California Institute of Technology (CalTech) munkatársa. „Ha a kénsav-felhőkön keresztül jutva el tudnánk érni a felszínt, rettentő forróság várna minkat. A Vénusz felszínén olyan meleg van, hogy megolvad az ólom is (327 Celsius fok), víznek pedig nyomát se találni.”

A Föld Nap felé eső legközelebbi szomszédja olyan, mintha bolygónk gonosz ikertestvére lenne, ahol az óceánokban kialakuló élet nem kötötte meg a szén-dioxidot, s a forróság miatt elpárolgó víz súlyosbította az üvegház-hatást. Azonban Louis Irwin, a University of Texas, El Paso kutatója szerint lehetséges, hogy a Vénusz lassan alakult át az élet bölcsőjéből tomboló gázviharok helyszínévé.

Nem túl barátságos környezet © AP

„Hosszú idővel ezelőtt a Földhöz hasonló körülmények uralkodhattak a felszínen, s kialakulhatott az élet is” – magyarázta Irwin. „Azonban, ahogy a hőmérséklet emelkedett, az élőlényeknek alkalmazkodnia kellett a megváltozó körülményekhez.”

Két évvel ezelőtt ausztrál kutatók felfedezték, hogy bizonyos baktériumok élnek és szaporodnak a földi felhőkben, s a szakemberek nem tartják kizártnak, hogy ugyanez működhet a Vénuszon is. Ahogy ugyanis a forróság egyre fokozódott, a különböző organizmusok utolsó menedékét a légkörben gomolygó sűrű kénsav-fellegek jelenthették.

Azonban éppen ez a maró hatású anyag lehet, ami menedéket kínál a baktériumoknak, a kutatók ugyanis felfedezték, hogy a kénsav-felhők megszűrik az UV-sugárzást. David Grinspoon, a coloradói South West Research Institute kutatója pedig egyenesen azt feltételezi, hogy a baktériumok evolúciója olyan irányba mozdulhatott el, hogy  képesek hatékonyan felhasználi az UV-sugarakat, ahogyan a földi növényeknek a Nap fényére van szüksége a fotoszintézishez.