Elvehetik az autónkat, ha rosszul ülünk benne

Az elmúlt hetekben egyre több forrásból érkeznek hírek a biometrikus azonosítással kapcsolatban. A Biometric Technology Today szaklap legutóbbi száma most egy görög projektről, a HUMABIO-ról számol be, amelynek kutatói azt hiszik: agymintákkal, szívritmussal is lehet minket azonosítani. A sofőrökről még az is árulkodik, hogyan ülnek autójukban - írja a Guardian.

  • hvg.hu hvg.hu
Elvehetik az autónkat, ha rosszul ülünk benne

A HUMABIO (Human Monitoring and Authentication using Biodynamic Indicators and Behavioural Analysis) EU-támogatásból működő projektje újszerű biometrikus azonosítási módszerek kidolgozását tűzte ki maga elé. A Guardian értesülései szerint a kutatók agyhullámok mintázatából sikeresen tudnak azonosítani minket, de kutatják még azt is, hogy szívritmusunk jellemző-e ránk, illetve azt kutatják: hogyan ülnek a sofőrök autójukban. Ha egy autó más "ülési mintát" érzékel a sofőrülésen, azonnal riaszthat bármilyen biztonsági szolgálatot.

A biometrikus rendszereket értelemszerűen reptereken, határátkelő pontokon vagy szenzitív beléptetőpontokon használnák, Angliában augusztusban már tíz arcfelismerő kapu működik majd a fő reptereken, a brit külügyminisztérium pedig 15 millió fontos büdzsét szeparált el olyan biztonsági készülékek kifejlesztésére, amelyek arcvonásokat, ujjlenyomatok, íriszt, illetve tenyérvéna-lenyomatokat érzékelnének.

A téma szakértői egyre jobban olyan biztonsági rendszerek kifejlesztését és használatát preferálják, amelyek több fiziológiai jellegzetességből állapítják meg a személyazonosságot - ugyanis egy szisztéma sem tudott eddig 100 százalékos pontosságot produkálni. Mindeközben az iparág olyan szkenner kifejlesztését tartja a fő feladatnak, ami nem csak biztos, hanem távolról is képes azonosítani a járókelőket. A Biometric Technology Today cikke szerint a rendszer még nincsen kereskedelmileg értékelhető fázisban.
Jó sokat költött a MÁV felújításra, csak nem ott, ahol szükség volt rá: kellett a pénz a Budapest–Belgrádra

Jó sokat költött a MÁV felújításra, csak nem ott, ahol szükség volt rá: kellett a pénz a Budapest–Belgrádra

A magyar vasút olyan, mint a magyar oktatás vagy az egészségügy: rendkívül elhivatott emberek hatalmas munkája kell ahhoz, hogy ellensúlyozzák, mennyire kevés pénzt ad az állam. Ami pénz a vasútra megy, az arra jó, hogy a menetrend ne nagyon romoljon, a legrosszabb kocsikat lecseréljék, na és hogy a Budapest–Belgrád vasút épüljön.