szerző:
MTI
Tetszett a cikk?

Az eddigi ötödik teljes géntérkép készült el: egy koreai férfi genetikai állományát írták le amerikai és dél-koreai kutatók, akik eredményüket a Nature tudományos magazin legfrissebb számában tették közzé.

A korábban elkészült teljes humán genomok közül kettő északnyugat-európai leszármazotté volt, a harmadik egy afrikai emberé, a negyedik pedig egy kínai férfié.

A mostani DNS-szakaszolásnál a kutatók új, fejlettebb technikát használtak a férfi egyedi jellegzetességeinek - az egypontos nukleotid polimorfizmusok, SNP-k - megismerésére. Kim Dzsong-Il, a Szöuli Nemzeti Egyetem munkatársa szerint a DNS-molekulában lévő "egybetűs" eltérések listája a legfontosabb forrása az emberek közti örökletes különbségeknek.

A kutatócsoport 3,45 millió betűnél talált eltérést, ennyi egypontos nukleotid polimorfizmusra bukkantak a koreai férfi géntérképén. Az eltérések között olyanok vannak, amelyeket korábbi kutatások összefüggésbe hoztak különféle ráktípusok, a diabétesz, az Alzheimer-kór és a reumás ízületi gyulladás megjelenésének nagyobb kockázatával.

Egyre több cég kínál elérhető áron teljes genetikai elemzést az embereknek, hogy megismerhessék öröklött kockázati tényezőiket, és döntéseiket eszerint hozhassák meg. Ilyen ismeretek birtokában választhat életmódot valaki, illetve betegség esetén a térkép a személyes kezelési módhoz is segítséget ad.

A kutatócsoport már egy koreai nő teljes géntérképét is elkészítette, ennek eredményeit is hamarosan közzéteszik - mondta Kim.

HVG

HVG-előfizetés digitálisan is!

Rendelje meg a HVG hetilapot papíron vagy digitálisan, és olvasson minket bárhol, bármikor!

MTI Tech

Megvan a neandervölgyi géntérképe

Több százezer évig élt egymás mellett a mai ember és a neandervölgyi, amely csupán harmincezer éve tűnt el a Föld színéről. Valószínűleg nem nagyon tűrték el egymást, hiszen az erőteljes testalkatú Homo neanderthalensis és a törékenyebb Homo sapiens táplálékkonkurensek voltak.

Plázs

Emberi géntérkép: ki ismerheti meg titkainkat?

Kinek van joga megismerni az ember legbensőbb titkát, a génjeit? Mit kezd az emberiség az újonnan szerzett tudással? Készen állunk-e arra, hogy a tudománytól kapott hatalommal megfelelően bánjunk? Többek között ezek a kérdések vetődnek fel azután, hogy ma már bárki – potom 25-30 millió forintnak megfelelő összegért – tanulmányozhatja saját géntérképét.