A fejlesztőcsoport vezetője, Jae Kwon professzorhelyettes szerint az új nukleáris elem nyitja a nagyobb energiasűrűségben rejlik, a rádióizotópos elem révén ugyanis olyan sűrűséget tudunk elérni, amely hat nagyságrenddel nagyobb a kémiai elemek által megvalósíthatónál. Kwon és társai jelenleg egy kisebb fémpénz méretű és vastagságú elemet állítottak elő, amellyel számos mikro- és nano-elektromechanikai rendszert láthatnak el energiával, például miniatűr tintasugaras nyomtatókat, képernyőket, nyomásérzékelőket, gyorsulásmérőket vagy giroszkópokat.
A
nukleáris szó korántsem annyira veszélyes, mint amennyire a nagyközönség gondolja, hangsúlyozza a kutató, hiszen pacemakerekben, műholdakban, víz alatti rendszerekben már ma is nagy számban találhatóak meg ilyen energiaforrások. Az elem különlegessége nem csupán méretében rejlik, hanem felépítésében is: félvezetője ugyanis folyékony, nem szilárd alapú. Kwon szerint a radioaktív energiaforrás egyik legkritikusabb pontja az, amikor kinyerjük belőle az energiát, ennek egy része ugyanis megkárosíthatja a szilárd félvezető rácsszerkezetét - folyékony félvezetőnél azonban minimalizálhatjuk a problémát. A Missouri Egyetem kutatócsoportja még kisebb méretű, ugyanakkor nagyobb energiájú elemen dolgozik - Kwon szerint elméletileg az is lehetséges, hogy az emberi hajnál vékonyabb nukleáris energiaforrást gyártsunk.
