A konszenzusos klímaforgatókönyvek szerint a Kárpát-medence a következő évtizedekben fokozatosan a mediterrán éghajlati övbe kerül. Az ősz és a tavasz alig pár hétre korlátozódik, a tél és a nyár időtartama pedig kitolódik, ahogy ez az elmúlt években már tapasztalható volt.
A közérzetet amúgy javító, októberig tartó nyarak és az enyhe telek a vízháztartásnak egyáltalán nem kedveznek. Az áztató tavaszi-őszi esők és a tartós téli hótakaró hiányában a talaj nem telítődik vízzel, és a felszín alatti, a csapadékból amúgy is csak 10 százalékot befogadó készletek sem gyarapodnak.
A talaj általános kiszáradása az épített környezetre is hatással van. Nedvesség híján a töltések és az alapok statikai tulajdonságai megváltoznak: az utak megsüllyedhetnek, beszakadhatnak, és házak, hidak, távvezetékek mehetnek tönkre. A felmelegedéssel ugyanakkor a párolgás mértéke is nő, így a vízháztartási ciklus felgyorsul, és a csapadék egyre szélsőségesebben, viharok, felhőszakadások formájában jelentkezik.
A vízháztartási deficit csak a víz visszatartásával orvosolható. A hazai szakemberek egyöntetű véleménye szerint mindez nem tűrhet halasztást, mivel a „közeljövő szárazodása alapjaiban rendítheti meg az ország létbiztonságát.
A cikket teljes egészében megtalálja a legfrissebb HVG-ben.
A kiszáradó Kárpát-medence miatt iparkodhatnak a magyarok
Létkérdéssé vált Magyarországon a klímaváltozás miatt fenyegető szárazságra való halaszthatatlan felkészülés, ám erre a döntéshozók fittyet hánynak – kongatták meg a vészharangot a téma kutatói.
Magyar Péter bejelentette, sikerült Ukrajnával megállapodni a magyar kisebbség jogairól
Mindent megtett a Fidesz, hogy gáncsolja, így is szép osztalékot tudott kivenni cégéből az Országgyűlés elnökének családja
Visszahívott három nagykövetet a Magyar-kormány
A varsói képviselet vezetőjéről már tudni lehetett, hogy haza kell jönnie, egy frissen kinevezett államtitkár pedig már hónapokkal ezelőtt elbúcsúzott az állomáshelyétől.
