A Klímaváltozás a Kárpát-medencében: mit üzen a múlt című szerdai budapesti konferencia előtt Demény Attila nyilatkozatában elmondta, hogy a Geokémiai Kutatóintézet munkatársai egyrészt a balatoni festőkagylóknak (Unio Pictorum), másrészt a Bükk-hegységben a Kiskőháti zsomboly cseppköveinek vizsgálatával következtetnek az éghajlati változásokra. A kagylók esetében az utóbbi mintegy 5 ezer évről gyűjtöttek adatokat, a cseppkövek alapján pedig 2-2,5 ezer évre visszamenőleg rendelkeznek adatsorral, de foglalkoztak 100 ezer éves képződményekkel is. Vizsgálták az izotóp- és nyomelem-összetételt, amely egyrészt a hőmérséklet ingadozását, másrészt a csapadék mennyiségének a hatását mutatja.
"Az utóbbi néhány ezer évben párhuzamosan látjuk elváltozásokat a cseppkövekben és a kagylókban" - közölte. Mint kifejtette, a késő rézkorban, 5-5,5 ezer évvel ezelőtt következett be egy lehűlés, majd 2 ezer évvel később a bronzkorban. Ezt az éghajlat szempontjából egy viszonylag stabil időszak követte. A következő lehűlés, az úgynevezett kis jégkorszak az 1500-as években kezdődött, és 300 évig tartott.
"Látható, hogy az utóbbi ötezer évben is voltak viszonylag kismértékű hőmérsékletváltozások. Ezeket modellezve az látszik, amit egyébként feltételeztünk: a fél, maximum egy Celsius fokot nem haladta meg a hőmérsékletingadozás az utóbbi ötezer évben, de inkább félfokos változásokról beszélhetünk. A középkori kis jégkorszak alatt a jelenlegi klímánál körülbelül fél fokkal volt hidegebb. Ugyanakkor azt is látjuk, hogy ebben az 5 ezer évben a félfokos hőmérsékletcsökkenés mellett jelentős csapadékmódosulások is lezajlottak, amelyek társadalmi változásokat váltottak ki.
A késő rézkorban például, 5-5,5 ezer évvel ezelőtt a Balaton-környéki népesség a juh- és kecsketartásról áttért a sertés- és marhatartásra, s ennek valószínűleg éghajlati okai voltak. A régészek csontleletek alapján már korábban feltételezték, hogy az éghajlat miatt változott az állattartás. A bizonyítékokat a kagylók szolgáltatták: csaknem egyértelműen igazolni tudtuk, hogy hűvösebb, kicsit csapadékosabb időszak köszöntött be. A népesség távolabb vándorolt a Balatontól, mert emelkedett a tó vízszintje. Később, amikor a kagylók tanúsága szerint szárazodás következett be, már ragaszkodtak a megszerzett tudáshoz, és megtartották a sertés- és marhatenyésztést. Az eredmények azt mutatják, hogy bár földtörténeti szempontból igen kis mértékű módosulások következtek be az utóbbi 5 ezer évben, azok mégis társadalmi változásokat idéztek elő a Kárpát-medencében" - magyarázta Demény Attila. Mint rámutatott, ezeknek a kutatásoknak üzenetük van a társadalom felé, amely szkeptikusan viszonyul az éghajlatváltozáshoz.
"A meteorológiai szakma megegyezik abban, hogy a Kárpát-medencében két, sőt esetleg öt Celsius fokos hőmérsékletemelkedés is várható 100-200 éves időszakban. Erre fel kell készülni, jelentős társadalmi erőforrásokat megmozgató terveket kell készíteni, például a víztározásra. Hogy mennyire fontosak ezek a tanulmányok, alátámasztotta a konferencia, amelyet Aszály és szárazodás címmel rendeztek októberben Kecskeméten. Ott is bemutattuk eredményeinket, amelyeket nagy érdeklődéssel fogadtak. Egy dolog ugyanis, hogy a mostani modellekből kiindulva mit feltételez a meteorológia, és egészen más, ha látjuk, hogy valóban így is működött a Kárpát-medence a földtörténeti közelmúltban.
A felmelegedési időszakokban valóban szárazodás következett be, ám fontos évmilliókra is visszanyúlni, mert azt is látjuk, hogy amikor a felmelegedés meghalad egy bizonyos hőmérsékletet, csapadékosabbá válik az éghajlat. A mostanihoz képest 5-10 fokkal is melegebb volt 2-4 millió évvel ezelőtt a Kárpát-medencében, és akkor csapadékosabb is volt a klíma. Tehát egy bizonyos határig szárazodás megy végbe, majd utána, ha erőteljesebb felmelegedés indul be, csapadékosabbra fordul az éghajlat. Ebből az következik, hogy nem csak az elsivatagosodásra kell felkészülni, hanem arra is, hogy ha a rendszer további felmelegedés irányában mozdul el, akkor egészen más terveket kell készíteni" - hangsúlyozta az igazgató.
