Az amőbák mindent megesznek, amit tudnak, és így olyan vírusokat, baktériumokat és más egysejtűeket falnak fel, amelyek akár túl is élhetik ezt. A túlélők és az amőbában elpusztult véglények genomjai (genetikai állományai) ugyankkor összekeveredhetnek az amőbán belül. Így az amőbák sajátos inkubátorokká válhatnak, gigantikus vírusokat vagy mutáns baktériumokat kinevelve magukban.

Az amőbákban lévő vírusok akkorára is nőhetnek, hogy más vírusok is megtámadhatják őket - írja a Wired. Sőt, az amőbák is közben egyre bonyolultabbá válhatnak. Vannak olyan amőbák, amelyek genomja kétszázszor nagyobb az emberi genomnál.

Francia kutatók most felfedeztek egy amőbában "lakó" hatalmas vírust. A Marseille-vírus a világ legnagyobbja jelenleg, de a Wired szerint nem ez a lényeges benne, hiszen várhatóan hamarosan még nagyobbat találnak majd. Inkább az a fontos, hogy ez a vírus is amőbában alakult ki. Ezek az egysejtűek, az amőbák ugyanis viszonylag fejlettebbek, hiszen már valódi sejtmaggal rendelkeznek, az eukarióták közé tartoznak.

Az amőbák náluk primitívebb egysejtűeket is képesek felfalni, így például a prokariótákat, valódi sejtmaggal nem rendelkező "véglényeket", "elősejtmagosokat". A prokariótáknak két nagyobb csoportjuk van: az archeák (ősbaktériumok) és a baktériumok. Az amőbák aztán a zsákmányt belsejükben "újrakeverhetik", és mint egy gyárból, újabb lények kerülhetnek ki a továbbiakban.

A Marseille-vírus (a Wired.com képe)

A vírusok baktériumokkal találkozhatnak az amőbkban, de prokariótákra is ráakadhatnak - mondta a Wirednek Didier Raoult, a marseille-i  Mediterrán Egyetem mikrobiológusa. Hat évvel ezelőtt Raoult és kollégái leírták az úgynevezett mimivírust, amelyről eredetileg azt hitték, hogy egy mikroba, olyan nagy volt. Aztán megtalálták a mamavírust, amely akkora volt, hogy más vírusok is képesek voltak megfertőzni - ez olyan jelenség, amelyről nem is hitték a tudósok addig, hogy lehetséges. A Marseille-vírus még ezeknél is nagyobb, az erről szóló közleményt most publikálták a franciák a Proceedings of the National Academy of Sciences című szaklapban.

A mostani felfedezés is jól illusztrálja, hogy az óriásvírusok nem számítanak ritkaságnak. Ugyanakkor ezeket a vírusokat amőbákban találták, azokban az egysejtűekben, amelyek annyira egyszerűek, hogy sok kutató nem is vizsgálta őket tüzetesebben. Raoult feltételezi, hogy évmilliárdokkal ezelőtt a mostani amőbáknál is egyszerűbb lények, bizonyos prokarióták hasonló funkciót tölthettek be: egyfajta inkubátorként nevelték ki magukban az újabbnál újabb élőlényeket, így valószínűleg a valódi sejtmaggal rendelkező eukarióták megjelenését is ilyen "sejtgyárak" készíthették elő.