A számítástechnika következő nagy ugrása várhatóan a kvantumszámítógépek elterjedése lesz - ezek nem bitekben, hanem qubitekben, azaz kvantumbitekben tárolják az információt. A kvantumbitek állapota nem csak nulla vagy egy lehet, hanem akár egyszerre a kettő is, így hosszú távon egy ilyen felépítésű gépen sokkal hatékonyabban lehet számításokat végezni és információkat tárolni. A Google egy példája szerint: ha meg kell állapítanunk, hogy egymillió zárt fiókból melyikben van a labda, ennek kiszámításához egy hagyományos, neumanni elveken működő számítógépnek átlagosan ötszázezer fióknyitásra van szüksége. Egy kvantumszámítógépnek azonban csak ezer fióknyitás kell mindehhez.

A Google a kanadai D-Wave cég által készített kvantumszámítógéppel dolgozott, amely jelen pillanatban a tudósok szerint még kérdéses, hogy joggal nevezhető-e több-kvantumbites számítógépnek, a Google viszont mindezen jelentős kérdéstől függetlenül azt állítja: a D-Wave Chimera névre hallgató chipje működik. Egy olyan, az MIT kutatóinak munkáján alapuló algoritmussal dolgoztak, amely egy húszezer fotót tartalmazó adatbázisból gyorsabban válogatta ki az autókat ábrázoló képeket, mint bármilyen más rendszer a Google adatközpontjaiban. Igaz, ahhoz, hogy egy gép felismerjen egy autót, először meg kellett tanítani neki, hogy az hogyan is néz ki - a kutatók az egyes fotókon téglalapokat húztak az egyes autók köré - innentől kezdve azonban az új kvantumalgoritmus tévedhetetlenül és minden eddiginél gyorsabban dolgozott.