Polémia a neutronkutató körül

Svédország megkezdhette az unió versenyképességét szolgáló kutatási nagyprojektek egyik legnagyobbikának, az 1,2 milliárd eurós költségűre becsült Európai Neutronkutató Központ (ESS) beruházásának a tervezését, ám a magyar kormány fenntartja Debrecen jelölését. A miniszterelnöki megbízott posztja nem szűnt meg a fejlesztési minisztériumban, hatályban van az a tavaly szeptemberi kormányhatározat, amely 90 milliárd forint forrást biztosít a debreceni beruházás megvalósulása esetére, és működik a projekt létrehozására gründolt három magáncég is. Tulajdonosaik további állami finanszírozást remélnek.

Alighanem rosszul ítélte meg a helyzetet a magyar kormány, amikor úgy vélte, „felső politikai szinten” megvan a támogatás az ESS elnyeréséhez. Egyed Géza miniszterelnöki megbízott egy márciusi országgyűlési bizottsági beszámolójában úgy fogalmazott, hogy kormányfői, szakminiszteri szinten „megvannak a szükséges mondások”, amelyek az unió versenyképességi tanácsának ülésén Debrecen felé billentik majd a mérleget a vetélytárs spanyol Bilbao, illetve a svéd Lund ellenében. A svédek a „mondásokkal” szemben konkrét támogatói szándéknyilatkozatokat gyűjtögettek, s ez a módszer vált be, legalábbis az anyagkutatást forradalmasító neutronkutató megépítésében érdekelt 12 tagállam képviselőinek többsége a szimpátiaszavazáson Lundra voksolt. Azóta kiderült, nem is lesz versenyképességi tanácsi döntés, mert a kérdést „a szakma már eldöntötte”. Legalábbis Lippényi Tivadar, a Nemzeti Kutatási és Technológiai Hivatal elnökhelyettese így értelmezte José Manuel Barrosónak, az Európai Bizottság elnökének válaszát, amelyet Herczog Editnek, a szocialisták európai parlamenti képviselőjének az unió átláthatatlan döntési mechanizmusát kifogásoló levelére adott.

„Még mindig nem ismerte be a kormányzat ezt a kudarcot, sőt (...) még mindig vannak forráslehívási szándékok, miközben egyértelmű, hogy már együttműködő partnerként sem nagyon akar Svédország Magyarországra számítani” – méltatlankodott egy novemberi bizottsági ülésen Almássy Kornél, az ESS-ügyben aktív független képviselő. Tény, hogy a korábban Magyarországgal szövetséget kötött spanyolok a szimpátiaszavazás eredményét látva kiegyeztek a svédekkel, Bilbao a tervek szerint egy fejlesztőcentrummal csatlakozik a projekthez. Ugyanakkor Egyed Géza írásban úgy nyilatkozott a HVG-nek, hogy a végleges helyszín kijelölésére csak „a költségvetés és a tagállamok konkrét befizetési mértékének meghatározását követően kerül sor”. Szerinte csupán annyi történt, hogy az érdekelt tagállamok úgy döntöttek, lundi helyszínnel megindítják a tervezést, ettől még Magyarország tárgyal a tervezést felügyelő nemzetközi irányítóbizottsággal és a koordinátor svéd–dán kormányzattal, hogy Magyarország meghatározó tagja legyen a tervezési folyamatnak és a későbbi megvalósításnak.

Ennél egyértelműbben fogalmazott Rosta László fizikus, a beruházás megvalósítására létrehozott ESS Magyarország Zrt. vezérigazgatója. Szerinte a helyszín nincs eldöntve, és bár „a politikai irányultság” Svédországot látja esélyesnek, a magyar kormány a választásokig életben tartja a projektet, és továbbviszi a debreceni helyszín pályázatát. Most az aprómunka következik, egyenként kell megszerezni a beruházáshoz a finanszírozásban részt venni hajlandó országok támogató nyilatkozatait, és akár nyerhet is Magyarország, ha a svédeknél több támogatót gyűjt be – véli Rosta. Debrecen mellett szól, hogy ott a megvalósítás 300 millió euróval olcsóbban oldható meg, mint Lundban. A következő két évben mindenesetre a kiviteli tervek készülnek, amelyek 90 százalékban nem helyszínspecifikusak. Ebbe próbál bekapcsolódni Magyarország, s Rosta azt mondta, a magyar kormány 20 millió eurót ajánlott az előkészítésben való részvételre.

Akár megalapozottak a remények, akár nem, a projektre létrehozott magáncégek továbbra is működnek, sőt egyre szaporodnak. Almássy azt feszegette, hogy hol van a magyar állam, ugyanakkor mit keres egy ukrán tábornok az előkészítés levezénylésére 2006-ban – még kht-ként – megalakult ESS Magyarország Anyagtudományi, Nanotechnológiai és Molekuláris Biológiai Kutatóközpont Nonprofit Kft.-ben. A társaság üzletrész-tulajdonosa ugyanis felerészben Alekszej Lugovcov nyugalmazott ukrán tábornok, a többin Mezei Ferenc nemzetközi hírű neutronkutató és Rosta László osztozik, s tavaly az OTP Bank Nyrt. is beszállt melléjük. A kormány pályázik, a társaság közreműködő, szakértő feladatokat lát el – helyezte el a céget a projektben Egyed. Közlése szerint a társaság eddig 340 millió forint támogatást kapott, emellett a minisztériumi fejezetből 150 milliót fordítottak az ESS-koordinációs iroda működtetésére, illetve szakértői feladatok finanszírozására. (Kilencvenoldalas információs memorandumot készített például az Andrékó Linklaters ügyvédi iroda 90 millió forintért, igaz, ebből 40 millió csak Debrecen győzelme esetén fizetendő, sikerdíjként.) A beruházás megvalósítására a kft külön céget hozott létre ESS Magyarország Koordinációs, Beruházó és Finanszírozó Zrt. néven. Ez a cég fogadná a beígért 90 milliárd forintot, és a magyar állam a befizetésének megfelelően végül 90 százalék feletti részesedést birtokolna a beruházó társaságban. Az előkészítő ESS Kft. februárban kiszállt a reménybeli beruházó ESS Zrt.-ből, helyét, pontosabban a részvények felét az újonnan – Mezei és Rosta által – alapított ESS Management Kft. vette át. Rosta a cégosztódást a jövőbeli szervezet kezdeményeként értelmezte a HVG-nek, mások inkább azt a felszámolási kérelmet sejtik a háttérben, amelyet egy néhány millió forintos tartozás miatt nyújtottak be a nonprofit kft ellen.

VITÉZ F. IBOLYA