Szeretne azonnal értesülni a legfontosabb hírekről?
Az értesítések bekapcsolásához kattintson a "Kérem" gombra!
Az értesítés funkció az alábbi böngészőkben érhető el: Chrome 61+, Firefox 57+, Safari 10.1+
Köszönjük, hogy feliratkozott!
Hoppá!
Valami hiba történt a feliratkozás során, az oldal frissítése után kérjük próbálja meg újra a fejlécben található csengő ikonnal.
Már feliratkozott!
A böngészőjében az értesítés funkció le van tiltva!
Ha értesítéseket szeretne, kérjük engedélyezze a böngésző beállításai között, majd az oldal frissítése után kérjük próbálja meg újra a fejlécben található csengő ikonnal.
[{"available":true,"c_guid":"d2ae1d2c-5a44-414f-b1f7-5fa5fe873946","c_author":"Horn Andrea","category":"360","description":"Marco Rossi évek óta hadakozik azokkal a kommentelőkkel, akik kritizálják a munkáját vagy a válogatottat, és a törökök elleni kettős vereség után már a csapatkapitány, Szoboszlai Dominik is azoknak üzent, akiket szerinte boldoggá tesz a kudarcuk. Miért érzik úgy, hogy bántják őket, amikor az emberek túlnyomó többsége és a média is jóindulatú nemzeti csapattal?","shortLead":"Marco Rossi évek óta hadakozik azokkal a kommentelőkkel, akik kritizálják a munkáját vagy a válogatottat, és a törökök...","id":"20250327_szoboszlai-dominik-marco-rossi-nyilatkozatok-szurkolok-ellendrukkerek","image":"https://img.hvg.hu/Img/ffdb5e3a-e632-4abc-b367-3d9b3bb5573b/d2ae1d2c-5a44-414f-b1f7-5fa5fe873946.jpg","index":0,"item":"2f56d56b-1143-44b9-8411-3f66eb68535e","keywords":null,"link":"/360/20250327_szoboszlai-dominik-marco-rossi-nyilatkozatok-szurkolok-ellendrukkerek","timestamp":"2025. március. 27. 17:34","title":"A tenyerükön hordja őket az ország, miért foglalkozik akkor Rossi után már Szoboszlai is az állítólagos ellendrukkerekkel?","trackingCode":"RELATED","c_isbrandchannel":false,"c_isbrandcontent":false,"c_isbrandstory":false,"c_isbrandcontentorbrandstory":false,"c_isbranded":false,"c_ishvg360article":true,"c_partnername":null,"c_partnerlogo":"00000000-0000-0000-0000-000000000000","c_partnertag":null},{"available":true,"c_guid":"8ad1de06-59b4-4701-9240-ab37a5bc34b4","c_author":"HVG","category":"vilag","description":"A tüntetésekről tudósító Mark Lowent a szállodából vitték el a török hatóságok.","shortLead":"A tüntetésekről tudósító Mark Lowent a szállodából vitték el a török hatóságok.","id":"20250327_bbc-riporter-torokorszag-kitoloncolas-Mark-Lowen","image":"https://img.hvg.hu/Img/ffdb5e3a-e632-4abc-b367-3d9b3bb5573b/8ad1de06-59b4-4701-9240-ab37a5bc34b4.jpg","index":0,"item":"400b2c4d-308f-4ce8-9785-9478a8afd6f5","keywords":null,"link":"/vilag/20250327_bbc-riporter-torokorszag-kitoloncolas-Mark-Lowen","timestamp":"2025. március. 27. 17:04","title":"Kitoloncolták a forrongó Törökországból a BBC riporterét, mert a munkáját végezte","trackingCode":"RELATED","c_isbrandchannel":false,"c_isbrandcontent":false,"c_isbrandstory":false,"c_isbrandcontentorbrandstory":false,"c_isbranded":false,"c_ishvg360article":false,"c_partnername":null,"c_partnerlogo":"00000000-0000-0000-0000-000000000000","c_partnertag":null},{"available":true,"c_guid":"b9630dd2-70ee-4569-88b1-ab138aad1ecf","c_author":"hvg.hu","category":"elet","description":"Clive Revill 94 éves volt.","shortLead":"Clive Revill 94 éves volt.","id":"20250327_Gyaszol-a-Star-Wars-univerzum-meghalt-Palpatine-csaszar-hangja","image":"https://img.hvg.hu/Img/ffdb5e3a-e632-4abc-b367-3d9b3bb5573b/b9630dd2-70ee-4569-88b1-ab138aad1ecf.jpg","index":0,"item":"b9f8f40a-106c-4d71-9025-03cdf01994a2","keywords":null,"link":"/elet/20250327_Gyaszol-a-Star-Wars-univerzum-meghalt-Palpatine-csaszar-hangja","timestamp":"2025. március. 27. 15:46","title":"Gyászol a Star Wars-univerzum: meghalt Palpatine császár hangja","trackingCode":"RELATED","c_isbrandchannel":false,"c_isbrandcontent":false,"c_isbrandstory":false,"c_isbrandcontentorbrandstory":false,"c_isbranded":false,"c_ishvg360article":false,"c_partnername":null,"c_partnerlogo":"00000000-0000-0000-0000-000000000000","c_partnertag":null},{"available":true,"c_guid":"ead92735-a47b-4695-9443-126b821d0272","c_author":"HVG","category":"360","description":"A szélsőjobbos eltolódás epicentrumává vált Magyarország paradox módon éppen az európai jogot igyekszik kihasználni, hogy kézre kerítse a két évvel ezelőtti kitörés napján elkövetett bántalmazásokkal gyanúsított személyeket – írja az amerikai havilap szerzője.","shortLead":"A szélsőjobbos eltolódás epicentrumává vált Magyarország paradox módon éppen az európai jogot igyekszik kihasználni...","id":"20250327_orban-antifasisztak-europai-elfogatoparancs-the-nation-lapszemle","image":"https://img.hvg.hu/Img/ffdb5e3a-e632-4abc-b367-3d9b3bb5573b/ead92735-a47b-4695-9443-126b821d0272.jpg","index":0,"item":"f48fcdc0-0ea2-44f4-8e7f-b3cb128a25ab","keywords":null,"link":"/360/20250327_orban-antifasisztak-europai-elfogatoparancs-the-nation-lapszemle","timestamp":"2025. március. 27. 15:30","title":"The Nation: Orbán Európa-szerte vadászik az antifasiszta aktivistákra","trackingCode":"RELATED","c_isbrandchannel":false,"c_isbrandcontent":false,"c_isbrandstory":false,"c_isbrandcontentorbrandstory":false,"c_isbranded":false,"c_ishvg360article":true,"c_partnername":null,"c_partnerlogo":"00000000-0000-0000-0000-000000000000","c_partnertag":null},{"available":true,"c_guid":"c326f679-514f-4bb3-90e9-3d751de55b56","c_author":"HVG","category":"gazdasag","description":"5281 fő volt a természetes fogyás februárban, figyelembe véve, hogy tavaly, 2024-ben a február hosszabb volt egy nappal ez 14 százalékos növekedés. Az év első két hónapjában 18 százalékkal volt nagyobb a fogyás, mint 2024 elején.","shortLead":"5281 fő volt a természetes fogyás februárban, figyelembe véve, hogy tavaly, 2024-ben a február hosszabb volt egy nappal...","id":"20250328_14-szazalekkal-gyorsabban-fogyott-a-magyar-februarban","image":"https://img.hvg.hu/Img/ffdb5e3a-e632-4abc-b367-3d9b3bb5573b/c326f679-514f-4bb3-90e9-3d751de55b56.jpg","index":0,"item":"fe61d2f6-a4c5-495a-85e6-e2dce585833f","keywords":null,"link":"/gazdasag/20250328_14-szazalekkal-gyorsabban-fogyott-a-magyar-februarban","timestamp":"2025. március. 28. 08:50","title":"14 százalékkal gyorsabban fogyott a magyar februárban","trackingCode":"RELATED","c_isbrandchannel":false,"c_isbrandcontent":false,"c_isbrandstory":false,"c_isbrandcontentorbrandstory":false,"c_isbranded":false,"c_ishvg360article":false,"c_partnername":null,"c_partnerlogo":"00000000-0000-0000-0000-000000000000","c_partnertag":null},{"available":true,"c_guid":"35e229ba-c968-4b9d-bb9f-93a9f327b589","c_author":"HVG","category":"tudomany","description":"A Google az interenetes keresőjébe, valamint a Google Térképbe is beépített egy-egy olyan funkciót, amelyek segítségével könnyebb lesz megtervezni a nyaralást.","shortLead":"A Google az interenetes keresőjébe, valamint a Google Térképbe is beépített egy-egy olyan funkciót, amelyek...","id":"20250328_google-kereso-terkep-mesterseges-intelligencia-nyaralas-tervezese","image":"https://img.hvg.hu/Img/ffdb5e3a-e632-4abc-b367-3d9b3bb5573b/35e229ba-c968-4b9d-bb9f-93a9f327b589.jpg","index":0,"item":"22252ace-1260-4807-82bf-2c167b83eb71","keywords":null,"link":"/tudomany/20250328_google-kereso-terkep-mesterseges-intelligencia-nyaralas-tervezese","timestamp":"2025. március. 28. 12:03","title":"Elég egy képernyőkép vagy utasítás, máris egy komplett nyaralási tervet ad a Google","trackingCode":"RELATED","c_isbrandchannel":false,"c_isbrandcontent":false,"c_isbrandstory":false,"c_isbrandcontentorbrandstory":false,"c_isbranded":false,"c_ishvg360article":false,"c_partnername":null,"c_partnerlogo":"00000000-0000-0000-0000-000000000000","c_partnertag":null},{"available":true,"c_guid":"45a178cb-4235-4e56-afc0-3c215777a814","c_author":"hvg.hu","category":"elet","description":"A színész a főpolgármester minapi posztjára reagált, ami szerint a Fővárosi Közgyűlés többsége, “a Fidesszel együtt szavazó Tisza és a Vitézy-frakció” leszavazta a független előadóművészeti szervezetek 150 milliós fővárosi támogatását. ","shortLead":"A színész a főpolgármester minapi posztjára reagált, ami szerint a Fővárosi Közgyűlés többsége, “a Fidesszel...","id":"20250328_Nagy-Ervin-fuggetlen-szinhazak-Karacsony-Gergely-fopolgarmester-Tisza-part-150-millio-tamogatas-Pro-Cultura-Urbis-Kozalapitvany","image":"https://img.hvg.hu/Img/ffdb5e3a-e632-4abc-b367-3d9b3bb5573b/45a178cb-4235-4e56-afc0-3c215777a814.jpg","index":0,"item":"951cc144-cf81-4836-b4d9-fa52c998be31","keywords":null,"link":"/elet/20250328_Nagy-Ervin-fuggetlen-szinhazak-Karacsony-Gergely-fopolgarmester-Tisza-part-150-millio-tamogatas-Pro-Cultura-Urbis-Kozalapitvany","timestamp":"2025. március. 28. 08:55","title":"„16 évesen, amikor maga még csak az érettségijét írta, akkor én már a Szkénében léptem föl” – Nagy Ervin odaszólt Karácsony Gergelynek","trackingCode":"RELATED","c_isbrandchannel":false,"c_isbrandcontent":false,"c_isbrandstory":false,"c_isbrandcontentorbrandstory":false,"c_isbranded":false,"c_ishvg360article":false,"c_partnername":null,"c_partnerlogo":"00000000-0000-0000-0000-000000000000","c_partnertag":null},{"available":true,"c_guid":"ee0d6933-56fd-4e10-8e32-9ae769123c74","c_author":"HVG","category":"360","description":"Ahogy egyre elterjedtebbé válnak a tetoválások, és ezzel párhuzamosan egyre több szó esik az egészségügyi kockázatukról is, mind többeket érdekel, hogy bekerül-e a tetoválótinta a szervezetbe, és ha igen, akkor hová.","shortLead":"Ahogy egyre elterjedtebbé válnak a tetoválások, és ezzel párhuzamosan egyre több szó esik az egészségügyi kockázatukról...","id":"20250327_hvg-tetovalasok-tetovalotinta-emberi-szervezet-egeszseg-problemak","image":"https://img.hvg.hu/Img/ffdb5e3a-e632-4abc-b367-3d9b3bb5573b/ee0d6933-56fd-4e10-8e32-9ae769123c74.jpg","index":0,"item":"2d37c267-8c9c-424c-8ddb-9dc44823ddb6","keywords":null,"link":"/360/20250327_hvg-tetovalasok-tetovalotinta-emberi-szervezet-egeszseg-problemak","timestamp":"2025. március. 27. 18:30","title":"Hova jut el az emberi szervezetben a bőrről a tetoválótinta? Mit okozhat ott?","trackingCode":"RELATED","c_isbrandchannel":false,"c_isbrandcontent":false,"c_isbrandstory":false,"c_isbrandcontentorbrandstory":false,"c_isbranded":false,"c_ishvg360article":true,"c_partnername":null,"c_partnerlogo":"00000000-0000-0000-0000-000000000000","c_partnertag":null}]
Hihetetlen, de a máig érvényben lévő megyerendszert szinte titokban vezették be 1950-ben. A lapok csak a sokadik oldalon, kisebb hírekben számoltak be a történelmi vármegyék és a tradicionális megyeszékhelyek megszüntetéséről. Kádár János belügyminiszterként készítette elő Zala megye megcsonkítását, Esztergom kisvárossá degradálását és Zemplén BAZ-megyébe olvasztását.
Mementó 1950 sorozatunk korábbi két részében a hátborzongató szilveszterről, illetve Nagy-Budapest létrehozásáról írtunk. Most egy másik akkori döntéssorozatról olvashatnak, amely máig meghatározza Magyarország közigazgatását: az új megyerendszer kialakításának legfőbb letéteményese az a Kádár János belügyminiszter volt, aki a Rajk-per levezénylése mellett tudott egy kis időt szakítani Nagy-Budapest létrehozására, és a korábbi 25 vármegye 19-re csökkentésére is.
De nézzük, hogyan indokolták a döntést a Magyar Nemzet hatodik oldalán elbújtatott, 1949. december 11-én megjelent cikkben: „Magyarország megyehatárait, melyek ma államigazgatási szempontból és a lakosság érdekei szempontjából egyaránt hátrányosak, megváltoztatják. A fasiszta rendszer az ország határai mentén fenntartotta a kis maradványmegyéket, hogy egyrészt azokkal soviniszta propagandát űzzön, másrészt, hogy minél több magas közigazgatási állást tölthessen be a dzsentrikkel."
Aránytalan és rendezetlen
Részlet Szálinger Balázs Zalai Passiójából
„Krisztus urunknak a kettőezredik éve előtti / fél évszázad hajnala jött el, s Rákosi Mátyás / íróasztala szörnyű célzatu ívpapirokkal / lett megrakva. A titkár nyargalt, és a Dunántúl / térképét teritette a Mátyás úr elibé le, / mely térképre a Mátyás úr keze új gyepütervet / rajzolt. Kedvezményét Veszprém vármegye bírta, / mely kicsi egységből iparállam lett eme földön, 20 / úri határai közt Tihanyokkal meg Füredekkel, / sőt Devecsernek népessége is új anyanyelvet, / új, iparibb szókészletet öltsön! – szólt a deliktum, / melynek pannon, szép Sümeg is be-behódolt, / és Keszthely, honnan Trajanusz császárt röpitette / római trónra Kolon jó termésátlagu földje.”
További indoklás is olvasható a lapban: "Magyarország vármegyei beosztása rendkívül aránytalan és rendezetlen, Pest megye mellett, amely 1,5 millió lakossal és 11 600 négyzetkilométer területtel rendelkezik, van vármegyénk - Abaúj megye -, amelynek lakossága alig 95 000 lélek, területe pedig 1700 négyzetkilométer." (Itt nyilvánvalóan Pest-Pilis-Solt-Kiskun és Abaúj-Torna vármegyékről van szó egyébként.)
Furcsa, hogy a Szabad Nép, a kommunista párt lapja 1949. december 14-én szintén csak az ötödik oldalán foglalkozott az új megyehatárokkal. "A rövid cikkben megnyugtatták a lakosságot, hogy kellő időben értesítést kapnak majd az őket érintő kérdésekről" - írja erről Bolvári-Takács Gábor a Zempléni Múzsa című kiadványban.
Jogilag különösen érdekes, hogy miként lehetett több száz éves megyéket és megyeszékhelyeket gyakorlatilag egyetlen tollvonással, parlamenti döntés nélkül megszüntetni. Erre az 1949-es sztálinista alkotmány adott lehetőséget, amely a kormányra bízta a közigazgatás átszervezését. Így 1949 szeptemberétől a kormány titkos tárgyalásokba kezdett, az ülésekre Kádár János belügyminiszter hozta be az előterjesztéseket jóváhagyásra.
„A Minisztertanács jelen határozata belső utasításként szolgál, ezért azt egyelőre nem kell közhírré tenni” - szól egy ekkor keletkezett, pontosan nem dátumozott dokumentum, amelyet szintén Bolvári-Takács közöl.
E dokumentum egyébként 1949 szeptembere és decembere között keletkezhetett, hiszen eszerint Csanád megyét részben Csongrádba olvasztják be, de ekkor még Szentes lett volna Csongrád székvárosa. Később, mire a végleges rendelet decemberben megszületett, már Hódmezővásárhely lesz az új megyeszékhely, háttérbe szorítva az akkor még e szerepre alkalmatlannak tartott Szegedet.
Az egyik legnagyobb nyertes: Veszprém
1 Zalától Veszprémhez 2 Zalától Veszprémhez 1978-ig 3 Somogytól Zalához 4 Vastól Zalához 5 Zala 1950-től 6 mai megyehatár 7 megszűnt 1949-es megyehatár
Persze Hódmezővásárhely sem járt olyan jól: annak ellenére, hogy megyeszékhely lett, területéből egy rész kivált 1949-ben, és ezt 1950-ben Békés megyéhez csatolták. Ma Kardoskút néven található meg a térképen ez a település. Hódmezővásárhely pozíciói később tovább gyengültek: 1962-ben Szeged lett Csongrád megye székvárosa.
Az 1950-es megyeátszervezés egyik legnagyobb nyertese Veszprém megye volt, amely 1945 és 1950 között fokozatosan megszerezte a Balaton teljes északi partját.
„Fontos volt rendezni a Balaton melletti megyehatárokat is. Ezért tartozik ezentúl a Balaton csak két megyéhez, Veszprémhez és Somogyhoz” - írta a Magyar Nemzet 1950. január 8-án.
Zala megye ekkor veszítette el teljesen a Balaton északi partját. Már közvetlenül a második világháború után elcsatolták tőle Balatonfüred környékét, majd 1950-ben elveszítette a tapolcai, a sümegi és a keszthelyi járásokat is. Így a Balaton északi partján Veszprém, a déli parton pedig Somogy maradt „egyeduralkodó”. Ez a helyzet 1978-ban változott: ekkor Zala (észak)nyugaton visszakapta a keszthelyi járást.
1950 nagy vesztesei
Zala megye - elveszti a Balaton-partot Sopron, Abaúj-Torna, Bács-Bodrog és Zemplén megye - más központú megyékbe olvadnak be Csanád-Arad-Torontál megye - kettéosztják Csongrád és Békés között Bihar megye - felosztják Hajdú-Bihar és Békés között
Balassagyarmat - nem megyeszékhely többé, de a megyei bíróság, a megyei főügyészség és egy nagyobb börtön itt marad, 1952-ig itt működik a megyei tanács apparátusa is Gyula - többé nem székváros, de megyei bíróság, főügyészség, kórház, könyvtár és börtön marad itt Esztergom - nem megyeszékhely többé, de 1952-ig itt működik a megyei tanács apparátusa, az 1980-as évek közepéig pedig a megyei bíróság is itt marad, a megyei földhivatal és a levéltár máig itt van Sopron - nem megyeszékhely többé, de a megyei levéltár egy része itt marad Sátoraljaújhely, Makó, Berettyóújfalu, Szikszó, Mátészalka, Berettyóújfalu, Baja - többé nem megyeszékhelyek
Az 1950-es átszervezés további nyertese Békés megye volt. Kevesen tudják, de ez a terület féltucatnyi korábbi vármegyéből alakult: Békés, Szolnok, Csongrád, Csanád, Arad, Bihar vármegye egyes részei alkotják a mai Békést. Gyula is ekkor veszítette el székvárosi státuszát. A megyei bíróság azonban továbbra is itt működik, minthogy – akárcsak Nógrádban Balassagyarmat – a régi közigazgatási centrum megtartotta ezt a központi intézményt.
Az ország északkeleti csücskében két hatalmas megye, Borsod-Abaúj-Zemplén (BAZ) és Szabolcs-Szatmár alakult meg néhány nagyobb vármegye és pár kisebb töredék összevonásával. Így szűnt meg Zemplén megye önállósága is, BAZ-megyébe olvadt bele, Abaúj-Tornával együtt. Tőlük délebbre Hajdú-Bihar is összevonással keletkezett, akárcsak északnyugaton Győr-Sopron.
Pest-Pilis-Solt-Kiskun feldarabolása
Részlet Szálinger Balázs Zalai Passiójából
„Krisztus urunknak a kettőezredik éve előtti / fél évszázad hajnala jött el, s Rákosi Mátyás / íróasztala szörnyű célzatu ívpapirokkal / lett megrakva. A titkár nyargalt, és a Dunántúl / térképét teritette a Mátyás úr elibé le, / mely térképre a Mátyás úr keze új gyepütervet / rajzolt. Kedvezményét Veszprém vármegye bírta, / mely kicsi egységből iparállam lett eme földön, 20 / úri határai közt Tihanyokkal meg Füredekkel, / sőt Devecsernek népessége is új anyanyelvet, / új, iparibb szókészletet öltsön! – szólt a deliktum, / melynek pannon, szép Sümeg is be-behódolt, / és Keszthely, honnan Trajanusz császárt röpitette / római trónra Kolon jó termésátlagu földje.”
Pest-Pilis-Solt-Kiskunt kettévágták, két felét aztán más megyedarabokból „pótolták ki”. Így jött létre a Nógrád-Honttól átcsatolt szobi járással kistafírozott Pest megye és a (csonka) Bács-Bodrog megyét is magába foglaló Bács-Kiskun.
Így magyarázta 1950. január 8-ai számában a Magyar Nemzet ezt az intézkedést: "a feudalizmus Magyarországán egyes megyék aránytalanul nagy kiterjedésűek és népességűek voltak, más megyék területe viszont szűk. Az új megyehatárokat a táj jellege, a hegy- és vízrajzi helyzet, a talajviszonyok, ipari fejlettség, közlekedési adottságok szerint állapították meg. Ezért osztották szét Csanád megyét Békés és Csongrád között és bontották két arányos megyére a hatalmas Pest-Pilis-Solt-Kiskun megyét.”
Hazug érvelés?
A megyék számának 25-ről 19-re csökkentését még egy a rendszerváltás előtt megjelent egyetemi tankönyv (Balogh-Izsák-Gergely-Föglein: Magyarország története 1918-1975) is így minősíti: „A kevesebb számú közigazgatási egység létrehozása ésszerű rendszabály volt, a felesleges adminisztráció csökkentését ígérte, ugyanakkor a valóságban a központi, pontosabban a központosított irányítás és ellenőrzés erősítését is szolgálta.”
A kommunista párt természetesen igyekezett a történelmi, egyházi, polgári központokat meggyengíteni, helyette a saját bázisainak számító iparvárosokat tette megyeszékhellyé. Ez történt, amikor Esztergom helyett Tatabánya lett Komárom megye székhelye. Nógrádban álságos indoklással Salgótarján lett a központ Balassagyarmat helyett, Békésben pedig Gyulát váltotta Békéscsaba.
Az új megyeszékhelyek
Sopron - a levéltár maradt
Az új megyék és megyeszékhelyek aztán 1950 februárjában és márciusában kezdték meg működésüket, bár néhány áthelyezett hivatal csak 1952-ben költözött át abba a szocialista iparvárosba (Tatabányára és Salgótarjánba), ahol kijelölték a helyét. Így olyan történelmi, egyházi és közigazgatási központokat szorítottak háttérbe, mint Balassagyarmat, Esztergom, Baja, Sátoraljaújhely és Sopron.
A Magyar Nemzet 1950. januári 8-ai száma mindenesetre ezt írja: „Az új megyeszékhelyek Kecskemét, Salgótarján, Békéscsaba, Tatabánya és Hódmezővásárhely ugyanolyan szempontok szerint lettek székhelyek, mint ahogy a megyehatárokat megvonták. Balassagyarmat helyett azért választották Salgótarjánt, mert amíg a régi nógrádi székváros vonzása csak 25 községre terjedt, addig Salgótarjáné 75 községre. Hasonló volt a helyzet Békéscsaba és Gyula közötti választásnál is, valamint Esztergom és Tatabánya esetében."
Természetesen Salgótarján vonzása közel sem volt ennyire erős. Megyeszékhellyé jelölése közlekedési szempontból sem volt igazolható a központibb fekvésű Balassagyarmathoz képest. Sőt, ahhoz, hogy „ne lógjon ki” a munkásmozgalmi bázis, amely a megye északkeleti csücskébe szorult, Nógrádhoz csatolták a Salgótarjánhoz viszonylag közelebb eső Pásztót, továbbá a későbbi Bátonyterenye tagtelepüléseit és Tarral együtt több más falut is Heves megyéből.
Folyamatosan csökkent a megyék száma
A megyeátszervezéseknek volt azért racionális alapjuk is persze, hiszen a trianoni Magyarországon folyamatosan csökkent a megyék száma (nem számítva az átmeneti területgyarapodásokat 1938 után). Már a Horthy-rendszer is szembesült azzal a problémával, hogy a 64 egykori vármegyéből - a történelmi Magyarország 72 vármegyéjéből nyolc horvátországi volt - csak 35-ből maradtak területek Trianon után hazánkban. Így hamarosan - Romsics Ignác szerint 1923-ban - 25-re csökkentették a vármegyék számát. Horthyék hozták létre az úgynevezett "közigazgatásilag egyelőre egyesített" vármegyéket (például: Borsod-Gömör-Kishontot, Csanád-Arad-Torontált, Győr-Moson-Pozsonyt).
Mindezek után 1950-en igyekeztek tovább csökkenteni a megyék közötti különbségeket. Hasonló nagyságú és népességű területeket próbáltak kialakítani. Szintén 1950. október 22-én aztán megtartották az első tanácsválasztásokat, ezzel véget ért a főispánok, vármegyék, polgármesterek kora. Megalakultak a tanácsok, amelyek a későbbiekben megyei, illetve megyei jogú városi, városi, községi és sokáig járási szinten is működtek. Ezek a közigazgatási szervek felsőbb utasításokat hajtottak végre, a központosított, parancsuralmi rendszert kiszolgálva. Élükön tanácselnökök álltak, az apparátusokat pedig úgynevezett vb-titkárok irányították.
A rendszerváltás óta, és különösen Magyarország Európai Unióhoz csatlakozásától kezdve a megyék szerepe folyamatosan csökken, miután újra megalakultak az önkormányzatok a településeken, és ismét helyben döntenek a képviselő-testületek számos kérdésben, nem pedig megyei szinten dől el az összes fontos ügy. A közigazgatásban és az uniós pénzek elosztásában egyre fontosabb ugyanakkor a régiók szerepe.
Az átszervezés nyertesei
Veszprém megye - megszerzi a Balaton északi partját Baranya megye - megszerzi Szigetvár környékét Békés megye - megszerzi Csanád és Bihar megye egy részét Csongrád megye - megszerzi Csanád egy részét
Miskolc - a hatalmasra duzzasztott Borsod-Abaúj-Zemplén megye központja Tatabánya - Komárom megye új központja, Esztergomot háttérbe szorítva Salgótarján - Nógrád megye új székhelye, Balassagyarmat helyett Békéscsaba - a megnövelt területű Békés megye új székhelye, Gyula helyett Győr - összevont megye, Győr-Sopron székhelye lesz, Sopron városát háttérbe szorítva Kecskemét - egy új, nagy területű megye (Bács-Kiskun) székhelye Nyíregyháza - összevont megye, Szabolcs-Szatmár székhelye Debrecen - összevont megye, Hajdú-Bihar székhelye
Kilencven évvel ezelőtt, 1920. január 25-én és 26-án választott nemzetgyűlést Magyarország. A kétnapos szavazás előtt a tiszti különítmények gyilkoltak, kormányon lévő szocdemeket tartóztattak le. Az országban heves zsidózás folyt azok részéről is, akik évekkel korábban összeugrasztották a nemzetiségeket, és így a történelmi Magyarország felbomlását idézték elő.
Köztörvényes bűnözőként kérték a Tanácsköztársaság bukása utáni magyar kormányok Kun Béla kiadatását Ausztriától és Németországtól. Ez a módszer azonban nem vezetett eredményre, Kunnak sikerült eljutnia Szovjet-Oroszországba.
A Szabad Nép 1950 elején több évfordulót is ünnepelt. A kommunista pártlap megemlékezett például arról, hogy Rákosi elvtárs kereken öt évvel azelőtt tért haza Moszkvából. Műelemzés is megjelent ekkoriban a Szabad Népben: munkások és parasztok verseit ismertette a pártlap - azokat a verseket, amelyeket szerzőik a Pártról, a Párthoz írtak.
Hátborzongató perek zajlottak Magyarországon hatvan évvel ezelőtt. 1950. február 21-én a bíróság halálos ítéletet szabott ki kémkedés miatt Geiger Imrére és Radó Zoltánra. Mindkettőjüket a Standard-perben, egy hírhedt koncepciós eljárás nyomán marasztalták el, és az ítéletet később végre is hajtották. A vád álca volt csupán, mert a kommunista vezetés nem akart kártalanítást fizetni a Standard gyár külföldi tulajdonosainak az államosítás után.
Mementó-sorozatunkban, amelyben sorsfordító évekre és azokhoz kapcsolódó kerek évfordulókra emlékszünk, ezúttal a rendszerváltás egy húsz évvel ezelőtti napját idézzük fel. 1990. február 7-én a szovjet kommunisták feladták az egypártrendszert, a nyugatnémet kormány a német egységről és az NDK-val tervezett valutaunióról tanácskozott. Magyarországon második helyre jött fel az SZDSZ a közvélemény-kutatásokban, Antall József Washingtonban tárgyalt, a BKV-t pedig átvilágították, mennyire működik gazdaságosan, és megvizsgálták, szüksége van-e a cégnek állami póttámogatásra.
Magyarország megpecsételte a sorsát a sok nyelven beszélő, de a magyaron kívül egyet sem "értő" Apponyi gróf Párizsba küldésével. A "bő szóköpés" mesterét - ahogy a grófot Ady jellemezte - magyarosítási törekvései miatt olyan világhírű írók támadták már 1907-ben, mint Lev Tolsztoj és a Nobel-díjas Björnsterne Björnson. Apponyi 1920-ban sem okozott csalódást ellenfeleinek: kilencven évvel ezelőtt a szomszédos államok "alacsonyabbrendű fajairól" szónokolt a párizsi békekonferencia vezetőinek.
Kevés ünnepünk annyira közös és egyöntetűen elfogadott, mint március 15., mégis egy évszázadon át csak ímmel-ámmal emlékeztek meg róla hivatalosan. A nyíltan ellenforradalmi Horthy-rendszer 1920-ban nem lelkesedhetett semmiféle revolúcióért, a Rákosi-rendszerben pedig a szabadságeszményekkel gyűlt meg az ideológusok baja. Éppen ezért mindkét kor megpróbálta elsősorban ifjúsági és irodalmi ünnepnek beállítani az emléknapot, a szabad sajtó ünnepén pedig zavaros magyarázatokat adtak arra, hogy nálunk miért olyan a sajtószabadság, amilyen…
Hatvan éve zajlott a Magyar-Szovjet Barátság Hónapja. Dobi István kormányfő akkori operaházi ünnepi beszédéből kiderült, hogy Horthy vasfüggönyt húzott Magyarország és a Szovjetunió közé. A szovjet delegátus viszont a magyar szellemi élet átépítését (peresztrojkáját?) hangsúlyozta, már-már követelőzve. Talán ennek igyekezett megfelelni Karinthy Ferenc író, amikor Kelet-Berlint dicsérte, és éhesen lézengő nyugat-berlini munkanélküliekről számolt be egy másik rendezvényen.
Románoktól visszalopott vasúti kocsiban indult 1920. január 5-én Franciaországba, a Párizs környéki Neuillybe a magyar békedelegáció, amelyet Apponyi Albert gróf vezetett. Napra pontosan kilencven évvel ezelőtt, 1920. január 15-én pedig a győztes hatalmak képviseletében a Nagykövetek Tanácsa átadta Apponyiéknak az első világháborút lezáró, rendkívül súlyos békefeltételeket, amelyek a trianoni békediktátum júniusi aláírását előlegezték meg.
Hadházy Ákos szerint a Fidesz úgy áldozza be Matolcsyékat, mint a kínai kommunisták. A képviselő nem lepődne meg, ha a Matolcsy-klán vagyona Tiborcz Istvánhoz kerülne.