Az eddig legfeljebb 37 karakterre – 26 latin betűre, 10 számjegyre és egy kötőjelre – korlátozott webcímek bármilyen hosszúságúak lehetnek, és a pont utáni jelölésben (.com, .hu, .jp) is alkalmazhatók a latin betűktől eltérő írásjelek. Az internet történetének egyik legjelentősebb változását azzal magyarázzák, hogy a világhálón évről évre egyre többen nem latin betűket használnak, számuk már megközelíti a világ 1,7 milliárd internetezőjének felét. Bár a legutóbbi adatok szerint a legtöbben az angolt választották, közvetlenül utána a kínai következik, amely növekedési üteme alapján akár már az idén az élre törhet. A latin betűs európai nyelvekhez képest az arab és az orosz használata is gyorsabban bővült az ezredforduló óta, igaz, összességében e kettőt még mindig jóval kevesebben használják, mint a spanyolt vagy a németet. Világszerte a felhasználók 43 százaléka az ázsiai térségből származik, pedig a tömegek számára – Afrika után – ott érhető el a legkevésbé a világháló. Az európaiak teszik ki az internetezők negyedét, az észak-amerikaiak több mint a tizedét, a fennmaradó hányadot a dél-amerikai, az afrikai és a közel-keleti térség adja.
HVG |
