Az orosz űrkutatási hivatal vezetője, Anatolij Perminov az Interfax hírügynökségnek nyilatkozott arról, hogy nem változtatnak terveiken.
Az oroszok azt is leszögezték: nincs verseny a két űrkutatási hivatal között. Így például a közeljövőben ők sem terveznek például telepeket létrehozni a Holdon. Perminov arról is beszélt, hogy a mostani helyzet alapján a két ország űrkutatási programjai még inkább összhangba kerülnek.
Az orosz és az amerikai ügynökségek együttműködése azért is fontos lesz a közeljövőben, mert elképzelhető, hogy az orosz hordozóeszközökkel tudják csak az amerikaiak saját űrhajósaikat a Nemzetközi Űrállomásra, az ISS-re eljuttatni. Az amerikai űrsiklókat ugyanis hamarosan kivonják a forgalomból. A New York Times úgy tudja, akár már idén is leállhatnak az űrsiklók, és akkor tényleg csak az orosz rakéták maradnak egyetlen megoldásként az amerikai asztronauták szállítására.
Ember a Holdon
1969. július 20-án az amerikai Apollo-program legénységének két tagja, Neil Armstrong és Edwin "Buzz" Aldrin elsőként lépett a Holdra. Fél évszázad elteltével újra kiújult a verseny a Hold meghódításáért, de ezúttal már nagyobb a tét. Cikksorozatunkban áttekintjük a Hold-kutatás 50 éves történelmét és felvázoljuk az égitest kolonizálásának lehetséges forgatókönyveit.
