Ember a Holdon
1969. július 20-án az amerikai Apollo-program legénységének két tagja, Neil Armstrong és Edwin "Buzz" Aldrin elsőként lépett a Holdra. Fél évszázad elteltével újra kiújult a verseny a Hold meghódításáért, de ezúttal már nagyobb a tét. Cikksorozatunkban áttekintjük a Hold-kutatás 50 éves történelmét és felvázoljuk az égitest kolonizálásának lehetséges forgatókönyveit.
Az orosz űrkutatási hivatal vezetője, Anatolij Perminov az Interfax hírügynökségnek nyilatkozott arról, hogy nem változtatnak terveiken.
Az oroszok azt is leszögezték: nincs verseny a két űrkutatási hivatal között. Így például a közeljövőben ők sem terveznek például telepeket létrehozni a Holdon. Perminov arról is beszélt, hogy a mostani helyzet alapján a két ország űrkutatási programjai még inkább összhangba kerülnek.
Az orosz és az amerikai ügynökségek együttműködése azért is fontos lesz a közeljövőben, mert elképzelhető, hogy az orosz hordozóeszközökkel tudják csak az amerikaiak saját űrhajósaikat a Nemzetközi Űrállomásra, az ISS-re eljuttatni. Az amerikai űrsiklókat ugyanis hamarosan kivonják a forgalomból. A New York Times úgy tudja, akár már idén is leállhatnak az űrsiklók, és akkor tényleg csak az orosz rakéták maradnak egyetlen megoldásként az amerikai asztronauták szállítására.
