A rohamosan növekvő energiaigény kielégítésére világszerte lázasan kutatják a fény - főleg az ingyen napfény - hasznosításának lehetőségeit. A használatban lévő fotovoltaikus egységek - napelemek, fényelemek - még igen drágák. Egyes vélemények szerint nem kizárt, hogy maguk az IBM szabadalmaztatta új fényelemek - előállítási módjuk révén - akár a jelenlegiek  árának századrészébe kerülnek majd.

Az IBM yorktowni, T. J. Watsonról elnevezett kutatási központjában kidolgozott eljárás lényege, hogy fényelemeket a most felhasználtaknál sokkal hozzáférhetőbb anyagokból állítják elő. Ezek az egyszerű alapanyagok - a réz, az ón, a horgany, a szelén és a kén - bőséggel rendelkezésre állnak, és belőlük folyadékos, iszapolási eljárással nyerhető (vegyíthető) a legolcsóbb fényhasznosító anyag. Az eddig igénybe vett kadmium mérgező, az indium és a tellúr ritka, előállításukhoz, felhordásukhoz pedig vákuum, légritka tér szükséges, és ezért is nagyon drágák.

A kutatóközpont beszámolója szerint már a bővebben, könnyebben és olcsóbban hozzáférhető új anyagok felhasználási technológiáját is kidolgozták. Azok igen vékony rétegben, szinte filmként felhordhatók - szórással, nyomtatással vagy pergetéssel.  

Másutt a fényelemek felületének hullámosra vagy kis gömbökbe formázásával is foglalkoznak. Az alakzatok a fényt nemcsak felfogják, de a fényvisszaverő prizmákhoz hasonlóan terítik is.