szerző:
MTI
Tetszett a cikk?

Peru északi, Csendes-óceán menti partvidékén kutatók egy olyan jegyzetre bukkantak, amelyben egy XVII. században élt spanyol néhány számot írt le egy mára kihalt és elfeledett nyelven. A kutatóknak most nemcsak a levél hátoldalára írt szavakat próbálták megfejteni, de többet is megtudtak az ismeretlen nyelvről.

Valamikor a XVII. században a dél-amerikai indiánok egy csoportja Magdalena de Cao településre húzódott vissza Peruban. A hódító spanyolok közben egyre nagyobb területeket vontak szoros ellenőrzésük alá. A Chicama-völgyben meghúzódó indiánok egy mára kihalt nyelven beszéltek, és rejtélyes maradt az általuk használt számrendszer is.

A mai kutatók viszont most kaptak egy fontos támpontot a letűnt közösség életéről: a hódító spanyolok egyike egy levél hátára jegyzeteket írogatott. Egy rejtélyes számrendszert írt le az európai, és a kutatók a XXI. században, 400 évvel később igyekeznek megfejteni a számrendszer és az indián nyelv rejtélyét.

A kutatóknak most nemcsak a szavak többségét sikerült dekódolniuk, hanem a spanyol hódítás előtti Peru kulturális életébe is bepillantást kaptak így. A Magdalenában talált papírdarabból érdekes összefüggésekre bukkantak: a szavak egy kecsua nyelvcsaládba tartozó nyelv és egy teljesen ismeretln másik idióma emlékeit őrizték meg.

Ugyanakkor a számrendszert sikerült tökéletesen azonosítani: tízes számrendszerrel számoltak a mára eltűnt indián közösség tagjai. A kutatók feladata a következőkben az lesz, hogy azonosítsák: melyik két helybeli, a XVII. században Peru északi részén beszélt nyelv, a pescadora vagy a quingnam emlékeit őrzik részben a most felderített jegyzetek.

HVG

HVG-előfizetés digitálisan is!

Rendelje meg a HVG hetilapot papíron vagy digitálisan, és olvasson minket bárhol, bármikor!