Hozz létre egy linket előfizetéssel nem rendelkező barátaid számára

Mégis megépülhet az ITER fúziós reaktor

Az emberiségnek talán nem volt még nagyobb vállalkozása, mint az, amely siker esetén korlátlan tiszta energiaforráshoz juttatná a bolygót, forradalmasítva ezzel az egész földi életet. Megszűnnének a ma még fenyegetőnek látszó energiagondok, a föld légkörének égéstermékekkel való szennyezése a múlt ködébe veszne, és nem lenne többé a tengerek és tengerpartok élővilágát súlyosan veszélyeztető tartályhajó-baleset.

  • MTI MTI
  • +${remainingCount} szerző
Mégis megépülhet az ITER fúziós reaktor

Kecsegtető kilátások, amelyek elég vonzóak ahhoz, hogy az Európai Unió, az Egyesült Államok, Oroszország, Kína, India, Japán és Dél-Korea összefogjon elérésük érdekében. Céljuk nem kevesebb, mint a napenergia megzabolázása, egy kereskedelmi hasznosításra alkalmas magfúziós reaktor megépítése, olyané, amelyben nem a maghasadás, hanem az atommagot alkotó nukleonok összeolvadása termeli az energiát.

Ez játszódik le folyamatosan a Napban, ahol a hidrogénatomok egyesüléséből hélium keletkezik: ezt kellene megvalósítani Albert Einstein egyszerű egyenlete, az E=mc2 tömeg-energia ekvivalens alapján. Csupán az a bökkenő, hogy a végrehajtás rendkívül sok pénzbe kerül, és többen vitatják, hogy meghozza a várt eredményt.

A világ legnagyobb magfúziós berendezése, a Nemzetközi Termonukleáris Kísérleti Reaktor, az angol nevének rövidítése alapján ITER-nek nevezett berendezés a tervek szerint a dél-franciaországi Provence hegyei között, Cadarache-ban épül fel, miután a program megvalósításában részt vevő hét partner a nyáron - remények szerint véglegesen - megállapodott a finanszírozásban. A beruházás a valaha felvetett legambiciózusabb fúziós kísérlet. A reaktor szívében elhelyezkedő Tokamak (magas hőmérsékletű plazma létrehozására szolgáló berendezés) mágneses mezővel préseli és hevíti a hidrogén izotópokat több százmillió Kelvin fokra, amíg össze nem olvadnak. A keletkező fúziós reakciók nagy energiájú neutronokat bocsátanak ki, amelyek elektromosság létrehozására hasznosíthatók.

A projekt 2006-ban még ötmilliárd euróra becsült költségei azonban ma már 15 milliárd eurónál tartanak, és a jelenlegi válságos gazdasági helyzetben nem volt könnyű megtalálni hozzájuk a forrást. Az év elején még úgy tűnt, hogy az egész terv kútba esik, és az ITER-ből nem lesz semmi. Elkészülésének kilátásait nagy mértékben rontotta az is, hogy az energiatermelés beindulására a húszas évek végén lehet csak számítani, és akkor sem kereskedelmi méretekben, csupán akkorában, hogy bizonyossá váljon: lehet kereskedelmi hasznosításra alkalmas méretű fúziós reaktort építeni.

A Daily Telegraph brit lap szerint még az ITER-t derűlátóan megítélők is elismerik, hogy a legjobb esetben 2040-re lehet majd eljutni a nagy mennyiségű fúziósenergia-termeléshez. Az óvatosabbak viszont azt mondják, hogy a magfúzió csupán a század második felében fog szerepet kapni az emberiség energiaigényeinek kielégítésében.

"Szkeptikusak vagyunk a fúziót illetően - nyilatkozta Doug Parr, a Greenpeace nagy-britanniai szervezetének vezető tudósa. - A megújuló energiaforrások, köztük a vízi-, tengeri-, szél-, a nap- és geotermális energia hasznosításától von el pénzt. Anyagi lehetőségeink behatároltak, márpedig vannak rövid távon feltétlenül megoldandó gondok, mint például a szennyező szénhidrogének kivonása az áramtermelésből".

Parr szerint az ITER pénznyelő kapacitása azért is olyan káros, mert semmi biztosíték sincs arra, hogy a reaktor valaha működni fog. "A fúzióval az a legnagyobb gond, hogy negyven évnyi távolságra van - és mindig is annyira volt. Irdatlan pénzeket fektetünk valamibe, ami lehet, hogy nem nyújt majd semmit" - fogalmazott a tudós.

A program résztvevői ezzel szemben ragaszkodnak ahhoz a véleményükhöz, hogy a kereskedelmi méretű fúziós energiatermelés igenis lehetséges, és ha valóban sikerül megzabolázni a termonukleáris folyamatot, az meghozza az ígért forradalmi áttörést.

"A kihívás óriási, de győzni akarunk - szögezte le David Campbell, az ITER fúziós, tudományos és technológiai részlegének helyettes vezetője. - Biztos vagyok benne, hogy az ITER létrejön. A magfúzió olyan egyszerű alapanyagból, mint a tengervíz, hatalmas mennyiségű energiát állít elő hosszú ideig megmaradó radioaktív melléktermékek nélkül. Hosszú távon átveheti az áramtermelést".
 
Norbert Holtkamp német magfizikus, az ITER első vezérigazgató-helyettese más előnyöket is említett: a folyamat nem mehet át olvadást előidéző láncreakcióba, és bár van radioaktív mellékterméke, az 100-200 év alatt lebomlik, utána pedig az anyag újból felhasználható.

Ezek az érvek - és talán a tudomány határait kitágító vállalkozás sikerétől remélt politikai haszon kecsegtető távlata - győzték meg a politikusokat arról, hogy biztosítsák az ITER megépítéséhez szükséges pénzt. Cadarache-ban már elő is készítették az 1000 méter hosszú és 500 méter széles területet a létesítményhez.

A terv egyéb számadatai szédítőek, mert bár a fúzió folyamata elméletileg tisztázott, létrehozása és fenntartása rendkívül bonyolult feladat. A magfúzió közben valahol tárolni kell a plazmát, ami csak egy olyan hatalmas, tórusz alakú elektromágnes által létrehozott mágneses mezőben lehetséges, amelynek az ereje ötvenezerszerese a Földének. Az ITER tervezett tokamakjában ezer köbméter plazma (ionizált gáz) fér majd el.

Amikor először beindítják, a reaktor 500 megawatt hőenergiát termel majd, amelyből csaknem 200 megawatt villamos energia nyerhető - elegendő egy kis város áramellátásához. Ennél is fontosabb azonban, hogy a tudósok remélik: ha sikerül ilyen méretben megvalósítani az irányított magfúziót, akkor még nagyobb, a jelenlegi maghasadásos erőművekével megegyező kapacitású reaktorokat is építhetnek.

Az ITER mintegy 57 méter magas lesz, és 23 ezer tonna súlyú, vagyis háromszor olyan nehéz, mint az Eiffel-torony. Hogy olyan tartós mérföldköve lesz-e a műszaki fejlődésnek, mint az utóbbi, az még nem dőlt el.

Beszűkült tudatállapot, negatív spirál – a bullyinghoz hasonlít, amit a Coldplay-kivetítőn lebukott igazgató átél

Beszűkült tudatállapot, negatív spirál – a bullyinghoz hasonlít, amit a Coldplay-kivetítőn lebukott igazgató átél

Felvesz a kamera, amikor valami kínos dolgot művelük, majd még fel is kap az internet. A Coldplay-koncerten lebukó vezérigazgató története jól példázza, hogyan változhat meg valakinek egyik napról a másikra az élete a kéretlen nyilvánosság hatására. Milyen nagy lebukásokról tudunk még? Mit tehet az ember, ha lebénítja a jumbo screen, még akkor is, ha nem jár tilosban?