A repülő őshüllők rendjébe tartozó félelmetes pteroszauruszok, azaz "szárnyas gyíkok", amelyek a késő triász kortól a kréta időszak végéig, 220 millió és 65 millió évvel ezelőtti periódusban éltek, igen sérülékenyek voltak a levegőben - állítja egy brit kutató, aki a Royal Society B című folyóiratban tette közzé vizsgálatainak végkövetkeztetéseit.
Az evolúciós biológusok már régóta gondolkodnak azon, hogy milyen aerodinamikai tulajdonságokkal rendelkezhettek a szárnyas gyíkok, a legnagyobb testű lények, amelyek valaha a levegőbe emelkedtek. A szárnyaik fesztávolsága elérte a 12 métert, testsúlyuk pedig 200 kilogramm körüli volt, ilyen paraméterek birtokában még a levegőbe való felemelkedés is komoly kihívást jelenthetett. Ennek fényében a tudósok közül sokan úgy vélik, hogy a pteroszauruszok röpképtelenek voltak.
Colin Palmer, a Bristoli Egyetem mérnöki diplomával is rendelkező paleontológusa szélcsatornában végzett kísérletei során bebizonyította, hogy a pteroszauruszok meglepően jól alkalmazkodtak bizonyos fajta repüléshez. A kutató fosszíliák alapján epoxigyantából és karbonszálból elkészítette a pteroszaurusz szárnyszekcióit, majd tesztelte ezek aerodinamikai tulajdonságait a szélcsatornában.
Az aerodinamikai kísérletek alapján Palmer arra a következtetésre jutott, hogy a pteroszauruszok legfőképp siklórepülésre voltak alkalmasak, kihasználva a meleg levegőáramlatok segítő hatását. A lassú repülés és a szárnyak változtatható mértani alakja lehetővé tette a "puha" landolást a törékeny csontozatú pteroszauruszok számára.
"Mivel a vékony falú pteroszauruszcsontok igen törékenyek, a lassú landolás óvhatta meg őket a sérülésektől" - magyarázta a tudós. A kísérletek azt is bebizonyították, hogy az erős széllökések a talajhoz csaphatták a szárnyas gyíkokat, amelyek viharos időben a földön sem érezhették magukat biztonságban.
„A bukásoktól, brutális sérülésektől való félelem folyamatosan bennem van” – meséli Valter Attila országútikerékpár-versenyző a Penge podcast legújabb adásában, ahol arról is beszélget Szilágyi Áronnal és Kenyeres Andrással, hogy milyen gondolatok futnak át az agyán egy esés után, mekkora nyomást jelentett számára a 2021-es berobbanása, és milyen hatással vannak rá a kommentek.
Novák Előd szerint a Fidesz hülyét csinál magából.
Hosszú hallgatás után jelentkezett a kormányközeli közvélyemény-kutató.
A magyarok nem keveset tettek hozzá a homoszexualitás kultúrtörténetéhez.
Nehéz-Posony Kata, a HVG ügyvédje minden kérdésre válaszol.
A jelentős indulótőkével is megtámogatott alapítvány már dátumot sem mond, mikorra várható a régóta ígért beruházás.
