szerző:
MTI

A repülő őshüllők rendjébe tartozó félelmetes pteroszauruszok, azaz "szárnyas gyíkok", amelyek a késő triász kortól a kréta időszak végéig, 220 millió és 65 millió évvel ezelőtti periódusban éltek, igen sérülékenyek voltak a levegőben - állítja egy brit kutató, aki a Royal Society B című folyóiratban tette közzé vizsgálatainak végkövetkeztetéseit.

Az evolúciós biológusok már régóta gondolkodnak azon, hogy milyen aerodinamikai tulajdonságokkal rendelkezhettek a szárnyas gyíkok, a legnagyobb testű lények, amelyek valaha a levegőbe emelkedtek. A szárnyaik fesztávolsága elérte a 12 métert, testsúlyuk pedig 200 kilogramm körüli volt, ilyen paraméterek birtokában még a levegőbe való felemelkedés is komoly kihívást jelenthetett. Ennek fényében a tudósok közül sokan úgy vélik, hogy a pteroszauruszok röpképtelenek voltak.

Colin Palmer, a Bristoli Egyetem mérnöki diplomával is rendelkező paleontológusa szélcsatornában végzett kísérletei során bebizonyította, hogy a pteroszauruszok meglepően jól alkalmazkodtak bizonyos fajta repüléshez. A kutató fosszíliák alapján epoxigyantából és karbonszálból elkészítette a pteroszaurusz szárnyszekcióit, majd tesztelte ezek aerodinamikai tulajdonságait a szélcsatornában.

Az aerodinamikai kísérletek alapján Palmer arra a következtetésre jutott, hogy a pteroszauruszok legfőképp siklórepülésre voltak alkalmasak, kihasználva a meleg levegőáramlatok segítő hatását. A lassú repülés és a szárnyak változtatható mértani alakja lehetővé tette a "puha" landolást a törékeny csontozatú pteroszauruszok számára.

"Mivel a vékony falú pteroszauruszcsontok igen törékenyek, a lassú landolás óvhatta meg őket a sérülésektől" - magyarázta a tudós. A kísérletek azt is bebizonyították, hogy az erős széllökések a talajhoz csaphatták a szárnyas gyíkokat, amelyek viharos időben a földön sem érezhették magukat biztonságban.

Állj mellénk!

Köszönjük a több mint 4000 tagnak és támogatónak, akik idáig
45 millió forinttal segítették munkánkat.
Ha neked is fontos a minőségi újságírás, csatlakozz!
MTI Tech

Dinoszauruszbébi lábnyomaira bukkantak

Egy mopszlinál nem nagyobb dinoszauruszbébi lábnyomait fedezték fel Colorado államban, Morrison közelében - a megrémült apróság anyja vagy apja mellett rohant 148 millió évvel ezelőtt.

MTI Tech

Kannibál lehetett a legrettegettebb dinoszaurusz

Kannibál volt minden idők egyik legnagyobb szárazföldi húsevője, a "zsarnokgyík", azaz a Tyrannosaurus rex, amely alkalomadtán saját fajtársait is bekebelezte - állítják amerikai kutatók, akik felfedezéseikről a PLoS ONE tudományos portálon közölték tanulmányukat.

2,5 kilométer hosszú korallzátonyt fedeztek fel az Adriai-tengerben

2,5 kilométer hosszú korallzátonyt fedeztek fel az Adriai-tengerben

200-600 millió jelszót tárolt titkosítás nélkül a Facebook – lehet, hogy az öné is veszélyben volt

200-600 millió jelszót tárolt titkosítás nélkül a Facebook – lehet, hogy az öné is veszélyben volt

Dal 40 ujjra - így még biztos nem hallotta a Bohém Rapszódiát

Dal 40 ujjra - így még biztos nem hallotta a Bohém Rapszódiát

Reagált Putyin Budapestre költöző bankja: Nem vagyunk kémbank

Reagált Putyin Budapestre költöző bankja: Nem vagyunk kémbank

Nem jött be a Facebook újítása, továbbra is túl gyakran a szemetet osztják a felhasználók

Nem jött be a Facebook újítása, továbbra is túl gyakran a szemetet osztják a felhasználók

Bulizó társaságot verhettek meg maszkos biztonságiak a Gozsdu-udvarban januárban

Bulizó társaságot verhettek meg maszkos biztonságiak a Gozsdu-udvarban januárban