Az első világháború után képlékeny államok jöttek létre Kelet-Közép-Európában. Ausztria és Magyarország területe a töredékére csökkent, és a két ország a viszonylag kis területű Burgenland miatt presztízsvitákba keveredett, ami csak egy év múlva oldódott meg. Eközben Ausztria nyugati tartománya, Vorarlberg Svájchoz szeretett volna csatlakozni, de ezt Bern francia nyomásra elutasította.
Ausztria és Magyarország viszonya rendkívül feszült volt a trianoni béke évében, 1920-ban. Burgenland – akkoriban „Nyugatmagyarországnak” hívták e területet – sorsának 1921-es eldöntéséig kisebb-nagyobb fegyveres konfliktusok is kialakultak, ezek azonban nem vezettek háborúhoz a két ország között. Az éles hangnemű diplomáciai jegyzékváltások, az ellenségeskedő sajtócikkek és az egymás belügyeibe beavatkozó, heves parlamenti kirohanások ugyanakkor nem voltak szokatlanok. Jól illusztrálja a magyar-osztrák viszonyt az MTI 1920. november 23-ai tudósítása az osztrák nemzetgyűlésben a kormánynyilatkozatról folytatott vitáról. A pár hónapja hatalomra került kancellár, Michael Mayr csak ekkor állt elő külpolitikai programjával.
Burgenlandot akarja Ausztria
A kormányfő – aki egyébként már 1920 nyarán hivatalba lépett, és mindössze a következő év júniusáig tartotta meg posztját – ezt mondta: „Különös barátság fűzzön egybe bennünket a nagy testvérbirodalommal, a német néppel, amellyel évszázados kultúrközösség fűz össze minket. A saint-germaini békeszerződés föltételeinek teljesítését a kormány magától értetődőnek tartja, de tudni fogjuk megszerezni azokat a jogokat is, amelyeket számunkra a saint-germaini békeszerződés biztosít. Ez vonatkozik Nyugatmagyarországra is. Magyar szomszédunk a függetlenségérét harcol, de az osztrák kormány is a függetlenségért és szabadságért küzd.”
A Mayr által emlegetett 1919-es saint-germaini szerződés az első világháborút lezáró békék sorába tartozott, akárcsak, a Magyarországra vonatkozó trianoni 1920-ban. A saint-germaini békében többek között Ausztria új határairól írtak alá szerződést a győztes antant-államok az osztrákokkal. Ez a Habsburg-birodalom szétesését jelentette az Osztrák-Magyar Monarchia ausztriai felében is: többek között levált Galícia, a balkáni területek, Csehország és Dél-Tirol. Az antant megtiltotta azt is, hogy Ausztria egyesülhessen Németországgal, így az ország első világháború utáni elnevezéséből – „Német-Ausztria” – hamarosan törölték a „német” jelzőt.
Burgenlandot Ausztriának ítélték
A saint-germaini béke azonban nemcsak birodalmától fosztotta meg Bécset, hanem egy kis kárpótlást is adott neki: Magyarország nyugati megyéiből egy sávot leszakítottak Ausztria számára. Bécs már a szociáldemokrata kancellár, Karl Renner hatalomra kerülése után, 1918 végén benyújtotta igényét bizonyos magyar területekre, többek között a mai Burgenlandra. (Sopron és szűkebb környéke végül népszavazás nyomán maradt 1921-ben Magyarország része, ezzel érdemelte ki a leghűségesebb város címét.)
Az osztrákok területi igényei óriási felháborodást okoztak Magyarországon, hiszen az első világháborúba inkább a bécsi politikusok hatására lépett be az Osztrák-Magyar Monarchia, mintsem a magyar törekvések miatt. A magyar felháborodást jól mutatja, hogy a trianoni béke aláírása előtti napokban, 1920. június 2-án pesti tüntetők az osztrák diplomáciai képviselet elé vonultak tiltakozásul – erről Mementó-sorozatunk korábbi részében már írtunk.
A Pesti Hírlap erről 1920. június 3-án így írt: a demonstrálók egyik csapata „az osztrák konzulátus Akadémia utcai épülete elé vonult, s ott megismételte a tüntetést abból az alkalomból, hogy Renner kancellár ismeretes jegyzékét intézte a magyar kormányhoz. A tüntetők később innen is elvonultak, s az Andrássy úton a Városliget felé elszéledtek.”
Az akkor még hivatalban lévő Karl Renner – Mayr elődje, majd 1945 után Ausztria elnöke – ugyanis kemény hangú diplomáciai jegyzékben tiltakozott 1920 májusában az ellen, hogy Zalaegerszegen Magyarország állítólag ezer osztrák katonatisztet gyűjtött össze egy Ausztria elleni támadásra.
A fürstenfeldi raktár kirablása
Bécs nem alaptalanul aggódott. Soós Katalin a Burgenland az európai politikában 1918-1921 című könyvében Prónay Pál naplójára hivatkozva állítja, hogy már 1920 júniusában megkezdték az előkészületeket Horthy különítményesei – Prónay és Héjjas Iván, többek között – a fürstenfeldi osztrák fegyverraktár kirablására.
1920. július 30-án valóban kirabolták a fürstenfeldi raktárat. Egy 800 fős fegyveres alakulat indult el Magyarországról, a zsákmányolt több ezer puskát és két-három tucatnyi géppuskát pedig Magyarországra szállították. Az osztrák kormány ekkor ismét tiltakozott, de az incidens nem vezetett háborúhoz.
A magyar kormány bukásáról beszélt Renner
Nem véletlen ezek után, hogy a novemberi osztrák kormányprogramról szóló vitában, az éppen távozó kancellár, Karl Renner így elemezte Bécs helyzetét: „A Magyarországhoz való viszony azonban rendkívül változatos, mert Magyarországon hol a szélső baloldal, hol a szélső jobboldal, egy habsburgi tiszti rezsim uralkodik.” „Nekünk köztársaságiaknak egyik rezsim sem felel meg, és azt hiszem, hogy Magyarországgal a barátságos és béketeljes viszony abban a pillanatban áll helyre, amidőn kiadja Nyugatmagyarországot. És ezt ki kell adnia. Ha majd ez megtörtént, akkor a legjobb barátság fog bennünket a magyar nemzettel egybefűzni” – folytatta Renner, aki a Habsburgokra utalva hozzátette: „Azt hiszem, hogy ez a történelmileg tetőtől talpig szabadságszerető nép, ez a nép, amely függetlenségéért és szabadságáért a legnagyobb áldozatokat hozta, nem fogja beérni azzal, hogy hitbizománya legyen egy nem valami tehetséges családnak.”
Ezután Renner a magyar kormány bukásáról beszélt: „Amint a bolsevista uralom véget ért, ez a restaurációs kormány is véget fog érni, és akkor közöttünk helyreáll a benső viszony, akkor sorsunk közössége a legtartósabban és a legmelegebben egybe fog fűzni bennünket. Föltétlenül követeljük Nyugatmagyarország kiadatását”. Renner azonban tévedett: a novemberben még Budapesten regnáló Teleki Pál kormánya megbukott ugyan 1921-ben, de a Horthy-rendszer nem. És Teleki után az ő legfőbb szövetségese, Bethlen István alakított kormányt Magyarországon. Sőt, maga Teleki is visszatért a hatalomba a harmincas évek végén.
Svájc nem fogadja be Vorarlberget
Hogy Ausztria mennyire nem volt stabil állam ekkor, azt jól mutatja a Népszava egy másik tudósítása, amely egy zürichi jelentésre támaszkodik. Eszerint Ausztria legnyugatabbi tartománya, Vorarlberg el akart szakadni az anyaországtól, és Svájchoz szeretett volna csatlakozni.
A magyar szociáldemokraták lapja szerint „a Bernben időző vorarlbergi küldöttség, amely a svájci szövetségtanácsnak a vorarlbergi tartomány Svájchoz való csatlakozása dolgában memorandumot nyújtott át, nem talált teljesen kedvező fogadtatásra. Ennek oka elsősorban a svájci szövetségi kormánynak az a fölfogása, hogy Svájc helyzete Vorarlberg irányában a mostani állapot mellett egyszerűbb, mint csatlakozás esetén.”
A Népszava szerint Svájc nem akarta felbomlasztani Ausztriát: a tudósítás szerint Bern „nem akarja a st.-germaini szerződést megszegni. Vorarlberg kiválása azonfölül föltartózhatatlanná tenné Ausztria teljes szétesését, amennyiben döntő lökést adna többi részei Németországhoz való csatlakozásának is. Emiatt különösen Franciaország részéről Vorarlberg csatlakozását a legerélyesebben ellenzik.”
Vagyis Ausztria bizonyos fokú egysége még a franciáknak is fontos volt, nem Bécs érdekei miatt, hanem a Nagy-Németország kialakulásától való félelem miatt. Ez az államalakulat aztán mégiscsak létrejött, de ezt Hitler erőltette ki az 1938-as Anschluss-szal: egyszerűen bekebelezte Németországba Ausztriát. A második világháború után Ausztria ismét önálló ország lett, s ez az európai hatalmi viszonyok szempontjából sokáig kulcskérdés is maradt.
„A bukásoktól, brutális sérülésektől való félelem folyamatosan bennem van” – meséli Valter Attila országútikerékpár-versenyző a Penge podcast legújabb adásában, ahol arról is beszélget Szilágyi Áronnal és Kenyeres Andrással, hogy milyen gondolatok futnak át az agyán egy esés után, mekkora nyomást jelentett számára a 2021-es berobbanása, és milyen hatással vannak rá a kommentek.
Novák Előd szerint a Fidesz hülyét csinál magából.
Hosszú hallgatás után jelentkezett a kormányközeli közvélemény-kutató.
A műsorvezető kiáll a szombati felvonulók mellett és drukkol, hogy békés legyen a rendezvény.
Nehéz-Posony Kata, a HVG ügyvédje minden kérdésre válaszol.
A jelentős indulótőkével is megtámogatott alapítvány már dátumot sem mond, mikorra várható a régóta ígért beruházás.
