A Wikileaks-iratok között szereplő 2009. május 18-i táviratban idézett "forrás" szerint a "Google Chinának fizetnie kell, amiért visszautasítja a cenzúrát". Az ismertetett történet szerint Li Csang-csun (Li Chang-chun), a kommunista párt (KKP) Politikai Bizottsága Állandó Bizottságának propagandát felügyelő tagja megdöbbent, amikor rájött, hogy a Google nemzetközi oldalán kínai nyelven is tud keresni, s magáról "kritikus tartalmú találatokat" kapott.
A táviratban idézett forrás úgy tudja, Li volt az, aki személyesen felügyelte a Google elleni akciót, de hogy a hackertámadást ki, vagy kik hajtották végre, arra a nyilvánosságra hozott jelentés szerzője nem kapott választ. Más helyütt a The New York Times szerint az információt közlő személy bizonyos kérdésre eltérő tartalommal felelt, s arról számolt be, hogy egy másik személy, a KKP propaganda osztályának igazgatója adott az ügyben utasításokat. Ezeket azonban nem tudta összefüggésbe hozni a mintegy 30 amerikai vállalatot és magánszemélyek e-mailfiókjait ért támadásokkal.
A NYT több interjút és táviratot összegezve idézi fel a Google elleni 2009 tavaszán történt támadást, amelynek körülményeire, végrehajtóira vonatkozóan végül nem jut megállapításra, ellenben megállapítja, hogy a dokumentumok több feltételezést is tartalmaznak. "A jelentés, miszerint a támadást a kínai kormány irányította, egyetlen forrásra alapul, ezt sosem tudtuk megerősíteni" - jelentette ki a The Washington Postnak egy név és felhatalmazás nélkül nyilatkozó amerikai tisztviselő, akit a Google-lal kapcsolatos kiszivárogtatás kapcsán szólaltattak meg. A lap megkereste a cég szóvivőjét, Jill Hazelbakert és Kína washingtoni nagykövetségét is az ügyben. Előbbi elutasította a táviratok tartalmának kommentálását, utóbbi nem adott választ a kérésre.
A Google-t ért hackertámadást követően a kereséseinek találatait addig a kínai törvényeknek megfelelően szűrő amerikai keresőóriás azzal fenyegetett, hogy kivonul a piacról, ha továbbra is cenzúráznia kell. A lépésre végül tavaly áprilisban lényegében rá is kényszerült, s átirányította forgalmát hongkongi szervereire. A Google egyénként azóta is folytat üzleti tevékenységet Pekingben és Sanghajban. A Wikileaks brit partnere, a Guardian című londoni lap ugyancsak kiszivárgott táviratok alapján a hétvégén arra a megállapításra jut, hogy az Egyesült Államok külügyminisztériuma aggódik, amiért két információs technológiai biztonsággal foglalkozó kínai magánvállalat jól képzett hackereket alkalmazott.
"Nagy a valószínűsége annak, hogy a Kínai Népköztársaság kihasználja a magánszektor tehetségeit, hogy megerősítse számítógépes hálózatának támadó és védelmi képességeit" - áll az amerikai külügyminisztérium 2009. júniusi titkos minősítésű körlevelében.
