A lap megjegyzi, hogy nincs pontos kimutatás arról, hogy finanszírozási okokból eddig hány intézmény váltott fenntartót. A református zsinati tanács határozatban kérte a közösségeket, tartózkodjanak az intézmények átvételétől. A lap zárójelben megjegyzi, hogy a moratórium a szociális intézményekre is vonatkozik. Bölcskei Gusztáv püspök a lépést azzal indokolta, hogy az önkormányzatok "nyilván szabadulni szeretnének bizonyos terhektől", ám az egyházak nem alapozhatnak a jelenleg kedvező, de átalakítás előtt álló finanszírozási feltételekre.

Pásztory Ádám, a református zsinati hivatal kommunikációs igazgatója a Népszabadságnak azt mondta: sok gyülekezet nem rendelkezik megfelelő szakmai feltételekkel, jogi és pénzügyi megalapozottsággal, nem képes megítélni az átvehető intézmény állapotát. Márpedig ez hosszú távon a helyi közösségekre és végső soron az egész egyházra is "gazdasági veszélyforrás".

A Népszabadság írása szerint a magyarázat a finanszírozás furcsaságaiban rejlik. Az önkormányzati iskolák működtetéséhez szükséges pénz egy részét a településeknek a saját költségvetésükből kell előteremteniük, míg az egyházi intézmények esetében a teljes összeget (az alapnormatíván túl a kiegészítő támogatást is) az állami büdzsé fizeti. Alap megjegyzi, hogy az egyházakat "módfelett nagyvonalú bánásmódban részesítő támogatási rendszer alapjait a Horn Gyula szocialista miniszterelnök által 1997-ben tető alá hozott vatikáni szerződés rakta le".