szerző:
Szegő Iván Miklós
Tetszett a cikk?

A pesti polgári lapok száz éve még nem igazán adtak hírt az első nemzetközi nőnapról. A Pesti Hírlap be sem számolt az 1911. március 19-ei eseményekről, a Pesti Napló pedig nem ünnepről, hanem tüntetésekről tudósított Németországból, Ausztriából és Svájcból. Nem tévedés a március 19-ei dátum: március 8. elsősorban a kommunista országokban terjedt el nemzetközi nőnapként, de csak 1917 után. Aztán a dolgok tovább bonyolódtak.

Nem volt könnyű dolgunk, amikor a száz évvel ezelőtti, „első nőnapi” eseményeket próbáltuk felidézni Mementó-sorozatunkban. Manapság ugyanis Magyarországon március 8-án ünnepeljük e napot, egy 1917-es oroszországi tüntetés és – talán - egy 1857-es amerikai, New York-i demonstráció nyomán. E két esemény esett – hangsúlyozzuk: talán – március 8-ára.

Talán

A „talán” szó használata nem véletlen: az amerikai eseményt valószínűleg csak utólag találták ki, vagy legalábbis tupírozták fel, hogy az 1950-es években Nyugat-Európában ellensúlyozzák a szovjet-kommunista hagyományokat, és egy olyan „nyugati tradíciót” teremtsenek, amit a francia nő- és munkásmozgalom is nyugodtan ünnepelhet. Erről Liliane Kandel és Françoise Picq írtak 1982-es, francia nyelvű tanulmányukban. A tanulmány lényege, hogy 1857-ben nem zajlott le olyan esemény New Yorkban, ami „kiválthatná” a petrográdi 1917-es női felvonulást, nem mérhető annak jelentőségéhez – ha egyáltalán volt is valami hasonló a tengerentúlon.

Bonyolítja a helyzetet, hogy Nyugat-Európában egyébként sem március 8-án ünnepelték kezdetben a nemzetközi (munkás)nők napját. Az első ilyen rendezvényt 1911. március 19-én tartották kontinensünkön, a megelőző néhány év amerikai (ráadásul februári) sikeres rendezvényei nyomán. Végül is 1911. március 19-én Németországban, Ausztriában, Svájcban és Dániában is a választójogukért tüntettek a nők.

Szovjet nőnapi plakát 1932-ből
©

Az éppen száz évvel ezelőtti, 1911. március 8-i vagy a másnapi újságokban mindezek után hiába is keresnénk a nőnap előzményeit. Március 8. csak Lenin oroszországi hatalomra kerülése után vált „nemzetközi” nappá, a kommunista országokban terjedt el ez a szokás, emlékezve az 1917-es petrográdi nőkre. (Világos, hogy egy ilyen eseményt hat évvel korábban, 1911-ben nem nagyon ünnepelhettek meg.)

Egy nőgyűlölőről éppen március 8-án írt a Pesti Napló

Mindazonáltal 1911. március 8-án a Pesti Naplóban megjelent egy „témába vágó” írás. Ennek viszont a nők aligha örültek, hiszen egy nőgyűlölő „gondolatairól” számolt be a lap. „A női nem legújabb ellensége ’Figyelő’ néven teszi közzé előkelő lapokban megfigyeléseit, amely megfigyelések természetesen az író nőgyűlölő elveinek helyes voltát igazolják” – szól a cikk, amely a nők „legújabb ellenségét” így idézte: „Semmi ok arra, hogy a nőket ’gyönge nemnek’ hívják; e nevet ők meg nem érdemlik. Különösen pedig a modern nőre nem illik ez elnevezés, mert hisz a modern nők általában kegyetlen, lelketlen teremtések.”

A szerző, akinek kiléte a Pesti Naplóból nem derül ki, így fogalmazott: „a modern nő lelketlenségét akkor lehet leginkább megfigyelni, ha – bevásárolni megy. Az asszonyok, ha egyébként bármily példás feleségek és anyák is, ha a családi tűzhely mellett valóságos angyalok is, az üzletekben, a kiszolgáló személyzettel és különösen a kiszolgáló női személyzettel szemben felöltik valódi alakjukat, s valami utánozhatatlan, csak ily alkalomra használatos hangsúllyal beszélve, vérig sértik kiszolgáló nőtársaikat, valóságos zsarnokokká válnak. Hihetetlen leleményességgel találnak ki minduntalan olyan mondanivalókat, amivel az agyonfárasztott kiszolgálókat kínozni tudják...”

A cikkből kiderül az is, hogy az „új nőgyűlölő” száz üzleti alkalmazottól kérdezte meg, nőket szolgál-e ki szívesebben, avagy férfiakat. A Pesti Napló szerint „mind a száz esetben ez volt a válasz: férfiakat”. A cikkismertetés így végződik: „Az asszonyok született snobok, s mind meghalnának, ha nem éreztethetnék egymással a rangkülönbséget.”

Egy ausztrál nőnapi felvonulás 1975-ből
©

Válasz az emancipációra: a nőgyűlölet

A nőgyűlöletnek – bármennyire avíttnak tűnik is ez a nézetrendszer - a XIX. század végén, a XX. század első éveiben megvolt a sajátos magyarázata. Reakció volt az egyre erősödő emancipációs törekvésekre.

A nők ugyanis egyre erőteljesebben követelték a választójogot, az egyenlő jogokat a férfiakkal. A férfiak közül pedig számos filozófus, pszichológus, író és újságíró próbált vélt vagy valós magyarázatot keresni a nemek közötti egyenlőségre vagy különbözőségre, attól függően, mi volt a véleménye a kérdésben.

A szociáldemokrata női mozgalmakkal szemben Ausztriában és Németországban a társadalmi, biológiai és pszichológiai magyarázatok egyaránt keveredtek a nőgyűlölők oldaláról. Ennek az irányzatnak az egyik legnépszerűbb korabeli képviselője volt az 1903-ban - mindössze 23 évesen - öngyilkosságot elkövető Otto Weininger, akinek Nem és jellem című könyve rendkívül népszerű lett a XX. század első felében.

Nőnapi évfordulók és események

1857. március 8. - a New York-i varrónők tüntetése az új munkatörvények ellen, melyek a férfiaknak tíz, míg a nőknek tizenhat órás munkanapot írtak elő.
1890. május 12-től Hollandiában a királynő születésnapja a munka, és 1911-től a nők napja.
1907 augusztusában Clara Zetkin javasolja a szocialista nők németországi gyűlésén, hogy évente rendezzenek felvonulást a dolgozó nőkért és a női jogokért.
1908. március 8-án a New York-i textilmunkásnők felvonulással tiltakoznak a tíz órás munkanap, a rossz munkakörülmények és az alacsony bérek ellen.
1908. március 8. - New Yorkban a szocialista nők választójogot követelő gyűlése.
1909 és 1913 között február 28-án az USA-ban megtartják nőnapot az Amerikai Szocialista Párt javaslatára
1910 - Clara Zetkin a II. Internacionálé koppenhágai kongresszusán javasolja a nap megtartását, mert „a nők választójoga egyesíti erőinket a szocializmusért folytatott harcban”. A javaslatot tizenhét országból érkezett több mint száz nő támogatta.
1911. március 19-én tartják Európában – Németországban, Svájcban, Ausztriában és Dániában – az első nemzetközi nőnapot. A napot a német nők jelölték ki, arra emlékezve, hogy 1948-ban ezen a napon IV. Frigyes Vilmos porosz király egyéb reformok mellett választójogot is ígért a nőknek. A német tüntetés megszervezésében Kollontaj is részt vett. A „Kenyeret és rózsát!” kampány kezdete.
1911. március 25-én New Yorkban száznegyven textilmunkásnő esik áldozatul egy gyári tűznek.
1912. május 12-én ünneplik a nőnapot Hollandiában a királynő születésnapján.
1913. február utolsó vasárnapján az orosz nők először ünneplik a nőnapot.
1917. (a gregorián naptár szerinti) március 8-án Zetkin és Kollontaj is részt vesznek abban a Szentpétervárott rendezett sztrájkban, ahol „kenyeret és békét” követeltek. A tüntetések folytatódtak, és a februári forradalomhoz és II. Miklós cár lemondásához vezettek.
1922. március 8. - Lenin hivatalosan ünnepnek nyilvánítja a Nemzetközi Nőnapot, melyet 1918-ban ünnepeltek meg.
1945. március 8-án Ravensbrückben, a Harmadik Birodalom női koncentrációs táborában ünnepelnek a kommunisták Rosa Thälmann-nak, a nácik által kivégzett neves német kommunista Ernst Thälmann özvegyének vezetésével.
1965. május 8. - a Szovjetunióban a Nemzetközi Nőnap munkaszüneti nap, emlékezve a szovjet nők „hősiességére és önzetlenségre”.
1968. március 8-án Chicagóban tüntető nők felelevenítik a Nőnap hagyományát.
1975 - az ENSZ a Nők Nemzetközi Éve alkalmából nőnapi ünnepségeket rendez.
(Forrás: Pető Andrea közlése)

A híresebb filozófusok közül hatása alá került Wittgenstein is, de természetesen már Weininger előtt is léteztek hasonló eszmefuttatások. Így például a Pesti Napló által ugyancsak említett Schopenhauer is írt e témában a XIX. században, és Nietzsche sem volt mentes a hasonló okfejtésektől. Az irodalomban külföldön talán a svéd Strindberg tartozott a legismertebb nőgyűlölők közé.

Pető Andrea

Pető Andrea, a CEU (Közép-Európai Egyetem) Társadalmi nemek tanszékének egyetemi docense szerint azonban a nőgyűlölet sokkal korábbi jelenség Otto Weiniger fellépésénél. Egyrészt minden nő, aki kilépett a „patriarchal bargain”-ből (vagyis abból a partriarchális alkupozícióból, amely őt a tradicionális társadalmakban körülvette – a szerk.), az gyűlöletessé vált – már a régi görögöktől kezdve. Másrészt Pető szerint a XIX. század végén, a XX. század elején egy olyan férfiasságmodellről volt szó, ami már a modern férfiasság és a nemzetállam kialakulásával jön létre, ahol a nő a veszélyes „other”, vagyis egyszerűen: más.

Az „első igazi nőnap” Európában

A Pesti Napló a nőgyűlölő írás megjelentetése után 13 nappal, 1911. március 21-én, a 12. oldalán számolt be az 1911. március 19-ei, vasárnapi tüntetésekről. A lap így ír a három országban – Ausztriában, Németországban és Svájcban – párhuzamosan lezajlott női akciókról, melyek során a szavazati jogukért tüntettek a nők: „A demonstrációk mindenütt igazán nagyméretűek és imponálók voltak”.

Bécsből azt jelentették, hogy „ott már kora délután a külvárosokból nagy csoportokban gyűlt az asszonysereg a Kaiser Wilhelmsringen lévő Blumensaele helyiségeibe, ahol a gyűlést tartották. A szociáldemokrata asszonyok piros szegfűt tűztek fel”. A Belvárosban találkoztak a csoportok, „s ezrével együttesen folytatták utjokat”. A menetben „Választójogot a nőknek” feliratú táblákat vittek. „Délután félhárom órakor a hatalmas terem már zsúfolva volt s a később érkező csoportok odakünn állottak fel s éltették a nők választói jogát. A gyűlés egyhangúlag fogadta el a koppenhágai kongresszus határozati javaslatát a nők választói joga érdekében.” (Clara Zetkin az 1910-es koppenhágai tanácskozáson vetette fel a nemzetközi nőnap megünneplését Európában is, erre került sor tulajdonképpen 1911 márciusának második felében.)

A Pesti Napló tudósítása szerint a bécsi gyűlés után „megindult a körmenet a Ringstrasséra a városháza felől. Elől haladtak a dalkörök a női választói jog indulóját énekelve. Az utcán mindenfelé rengeteg közönség nézte az impozáns felvonulást.” „A parlament előtt megállott a menet. Egy hang sem hallatszott, csak a női választójogot éltető és követelő táblákat hajtották meg s néhány perc múltán folytatta az utat a sok ezer asszony. A városháza előtt legalább tízezer asszony volt együtt. A rendőrség mindenfelé nyomon követte a körmenetet, de sehol sem volt oka a beavatkozásra. Estefelé oszlott szét a tüntető tömeg” – olvasható a lapban.

Rövidebb tudósítások érkeztek Berlinből is. Eszerint „hatalmas arányú volt a szociáldemokrata nők tüntetése a nők választói jogáért. A fővárosban kerületenkint tartottak gyűléseket a szociáldemokraták, de a vidéken is mindenütt meeting volt”. Zürichből pedig ezt táviratozták: „Svájc minden nagyobb városában tüntető körmenetet rendeztek az asszonyok és gyűléseket tartottak a nők választói jogáért. A meetingeken azonos szövegű határozatokat hoztak.”

A XX. század eleji nyugat-európai nő- és munkásmozgalmi törekvésekkel kapcsolatban Pető Andrea, a CEU kutatója a hvg.hu-nak hangsúlyozta: a nőnap kezdetben a „női fizetett munkavállalással kapcsolatos ünnep” volt. Pető felhívta a figyelmet egy paradoxonra is: a feministák például női választójogot akartak, a szocdemek viszont az általános választójogért álltak ki.

VELETEK VAGYUNK – OLVASÓKKAL, ÚJSÁGÍRÓKKAL!

A hatalomtól független szerkesztőségek száma folyamatosan csökken, a még létezők pedig napról napra erősödő ellenszélben próbálnak talpon maradni. A HVG-ben kitartunk, nem engedünk a nyomásnak, és minden nap elhozzuk a hazai és nemzetközi híreket.

Ezért kérünk titeket, olvasóinkat, hogy tartsatok ki mellettünk, támogassatok bennünket, csatlakozzatok pártolói tagságunkhoz, illetve újítsátok meg azt!

Mi pedig azt ígérjük, hogy továbbra is minden körülmények között a tőlünk telhető legtöbbet nyújtjuk a számotokra!
MTI Shake

Nőnapi Házasságtörő Nők Klubja

A moszkvai Nőnapi Házasságtörő Nők Klubjának tagjai minden év március 8-án, de csakis ezen a napon idegen urakkal találkoznak, és legtöbbször fel is szarvazzák férjeiket, de állítják, hogy ezt éppen családjuk érdekében teszik.

MTI Itthon

Gyurcsány kitüntette Korda Gyurit és Balázs Klárit

Gyurcsány Ferenc szerint tenni kell azért, hogy Magyarországon ne keressenek kevesebbet a többi munkavállalónál azok a nők, akiknek gyerekük, gyerekeik vannak. A szocialista pártelnök az MSZP nőnapi ünnepségén beszélt és elismeréseket adott át.

hvg.hu Nagyítás

Nőnap Magyarország legnagyobb virágpiacán - Nagyítás

Hatalmas sürgés-forgás fogadta a virágboltosokat március 4-én, Magyarország legnagyobb, szigetszentmiklósi nagybani virágpiacán. A nagy- és kiskereskedők több mint 13 000 négyzetméteren adták-vették árujukat, készülve a számukra legnagyobb forgalmat jelentő hétfői nőnapra. A hvg.hu szerkesztősége ezekkel a képekkel szeretne minden édesanyának, feleségnek, barátnőnek, testvérnek, lánygyermeknek és női olvasónak boldog nőnapot kívánni.

kadarm Shake

Megszoknyázták a szobrokat nőnapra

Két ifjú hölgy úgy gondolta Dániában, hogy úgy ünneplik a leghatásosabban a nőnapot, ha megmutatják, mennyire háttérbe vannak szorítva a hölgyek még mindig. A köztéri szobrokon demonstráltak.

MTI Itthon

Gyurcsány: a nők jól értik

Sok mindent elsodort a rendszerváltozás, jót is rosszat is, de az jó, hogy a nőnapot, amely egy nagyon tisztességes baloldali hagyomány, nem sodorta el - mondta a Magyar Szakszervezetek Országos Szövetsége nyugdíjas szövetségének és a szakszervezetek női választmányának nőnapi rendezvényén tartott köszöntőjében Gyurcsány Ferenc.

Három autó karambolozott a Haller utcánál egy villamossal

Három autó karambolozott a Haller utcánál egy villamossal

Koronavírusos gócpont lett Kecskemét a polgármester szerint

Koronavírusos gócpont lett Kecskemét a polgármester szerint

32 ezer ember vesztette el a munkáját szeptemberben

32 ezer ember vesztette el a munkáját szeptemberben