Az emberi tevékenység valójában kétirányú, hűti és fűti is a bolygót - hívták fel a figyelmet a Bostoni Egyetem Robert K. Kaufmann vezette szakemberei az amerikai tudományos akadémia folyóiratában (PNAS) hétfőn megjelent tanulmányukban. "Az emberek rendszerint csak a szén-dioxid felmelegítő hatására gondolnak, de Kína gazdasági bővülésénél nagyban növekedett a kénkibocsátás", amely hűti az éghajlatot - magyarázták a kutatók.

Míg a 2000 utáni évtized a legforróbbak egyike volt a rekordok szerint, a felmelegedés léptéke valójában csökkent - egészen 2009-201-ig, amikor a hőmérsékletek ismét felfelé szöktek. Az éghajlat felmelegedésének látszólagos stagnálása Kína szénalapú iparának meredek növekedéséből fakadó kénszennyezésből fakadt.

Kína szénfogyasztása kétszeresére növekedett 2003 és 2007 között, ez 26 százalékkal növelte a globális szénéhséget - világított rá Kaufmann. Ez a mennyiség megfelel a világ szénfogyasztásának 22 év alatt megnövekedett igényeinek. "Szóval, ami korábban 22 évbe telt, most csak négy évet emésztett fel, és magasabb szintről indult" - fűzte hozzá.

Kína azonban felismerte a gazdasági növekedéssel járó káros hatásokat, amelyek állampolgárait és a környezetet sújtják, és a kénrészecskék szűrésére alkalmas berendezéseket szerel fel létesítményeire. A kén gyorsan eltűnik a levegőből, a szén-dioxid azonban tartósan megmarad. Épp ezért a CO2 hatása ismét jobban érzékelhető - jegyezte meg a szakember.

Véleménye egybecseng az amerikai űrkutatási hivatal, a NASA és az Egyesült Államok Országos Óceán- és Légkörkutató Hivatala (NOAA) megfigyeléseivel. A két intézmény a 2010-es évet a mérések kezdete óta eltelt időszak legmelegebb évének találta. A brit meteorológiai intézet szerint a tavalyi a második legmelegebb esztendő volt 1998 után.

Néhányan azzal a javaslattal éltek, hogy kénösszetevőket kellene pumpálni a légkörbe, ez esetleg segíthet visszafogni a globális felmelegedést azzal, hogy növeli a napsugarakat visszaverő felhők és köd képződését. Egy korábbi tanulmány eredményei szerint viszont ez nem jelentene megoldást: a felmelegedés csökkentéséhez szükséges kénmennyiség megsemmisítené az arktiszi ózonréteget, és mintegy 70 évvel késleltetné az antarktiszi "ózonlyuk" gyógyulását - állapították meg amerikai kutatók. "Az éghajlatváltozás jelentős veszélyei ismertek, de több kutatás kell, mielőtt a társadalmak globális megoldásokat próbálnának ki" - jegyezte meg Simone Tilmes, a coloradói Boulder Egyetem kutatója.

A hőmérséklet több mint egy évszázada emelkedik, amióta az ipari forradalom miatt olyan gázok kerülnek a levegőbe, mint a szén-dioxid. Voltak már hasonló stagnálások, például a II. világháború utáni érában, amikor az ipari termelés miatt robbanásszerűen nőtt a kénkibocsátás a világ több sarkában - hívta fel a figyelmet Kaufmann.