A távoli galaxisok komótosan "falatoznak"

A Tejútrendszerhez hasonlatos galaxisok a csillagok, gázok és por gigantikus halmazából állnak. Az asztronómusokat viszont régóta foglalkoztatja az a kérdés, hogy vajon a távoli galaxisok, amelyek évmilliárdokkal korábban keletkeztek, miként biztosítják a csillagképzéshez szükséges üzemanyagot. A legelterjedtebb elmélet szerint ezek a galaxisok más galaxisokkal ütközve növekednek, "felfalva" e balesetek során keletkező "törmeléket" - olvasható a Space.com űrkutatási hírportálon.

Az Amerikai Űrkutatási Hivatal (NASA) szakemberei a NASA infravörös tartományban működő Spitzer-űrteleszkópja segítségével hetven olyan távoli és ősi galaxist vizsgáltak, amelyek a 13,7 milliárd éve bekövetkezett ősrobbanás után alig 1-2 milliárd évvel születtek. A csillagászok döbbenetére a vizsgált galaxisok 70 százalékának színképelemzése úgynevezett H-alfa sugárzást mutatott. (A közeli galaxisoknak viszont csupán 0,1 százalékát jellemzi a H-alfa sugárzás.). A H-alfa sugárzás forrása a hidrogéngáz, amelyet a csillagokból eredő ibolyántúli sugárzás hevít fel. A H-alfa sugárzás magas szintje az erőteljes csillaggyártásról tanúskodik. Korábbi vizsgálatok, amelyeket ibolyántúli hullámhosszon működő teleszkópokkal végezték, hatszor "renyhébb" csillagképződést mutatott ki.

A különbség azzal magyarázható, hogy a csillagközi térben lévő óriás mennyiségű poron csupán az infravörös hullámhosszon működő Spitzer-űrteleszkóp volt képes átlátni. "Kutatásaink azt bizonyítják, hogy a távoli univerzumban a galaxisok ritkán növekednek ütközéses módszerrel, az e fajta kozmikus kannibalizmus nem túl gyakori. A tipikus galaxisok a gázok állandó folyamából táplálkoznak, és sokkal gyorsabban gyártják a csillagokat, mint eddig gondoltuk" - hangsúlyozta a kutatásokat irányító Ranga-Ram Chary, a NASA Spitzer-Központjának asztrofizikusa. A kutatás eredményeit ismertető tanulmány az Astrophysical Journal augusztus 1-i számában jelenik meg. 

NASA / ESA