A budapesti Füvészkert tavaly két pályázatot nyert el az Új Széchenyi-terv keretén belül, a célok megvalósítására összesen több mint 646 millió forint támogatást kaptak – közölte Orlóci László, a Füvészkert igazgatója. Az egyik program a Füvészkert trópusi, szubtrópusi és mediterrán gyűjteményeinek megújítását, a műemléki védettségű Pálmaház és környéke rekonstrukcióját támogatta közel 400 millió forint értékben. A másik projekt a kert tematikus és gyűjteményes kertrészeinek felújítását tűzte ki célul, a biológiai sokféleség megóvását segítő ex situ, azaz a védett növények nem saját élőhelyen történő megőrzése és erősítése mellett, amelyre az intézmény 247 millió forintos támogatást nyert.

A Pálmaház a körülbelül egy évig tartó rekonstrukció alatt teljesen megújult: új gépészetet, világítást, üvegfelületeket és külső felújítást kapott úgy, hogy a benne élő felbecsülhetetlen értékű trópusi és szubtrópusi növényzet nem sérült. A látogatók kényelmét akadálymentesítés szolgálja, ezen túl a Pálmaház különleges szicíliai és spanyolországi mediterrán növényekkel is gazdagodott. A legkülönlegesebb az ausztrál eredetű, blackboy nevű, hatalmas méretű növény (Xanthorrea), mely fekete törzséről és hajcsomóra emlékeztető hajtásairól kapta a nevét. Több ritka pálmafélével is gazdagodott a kert, egyebek mellett az ezüstös levelű Bismarckia nobilissal. A trópusi haszonnövények tematikus gyűjteményét 152 darabról 170-re, a pálmafélékét 153-ról 160-ra, a szubtrópusi tájak tematikus gyűjteményét 168-ról 180-ra növelték.

Az ex situ növénymegőrzés mellett megújult a ligeterdő, mely bővülő élőhelyet nyújt egyebek mellett a mocsáriteknős-kolóniának. Az új kút fúrásával víztakarékosabbá vált a vízfogyasztás, és egyenletesebb lett az öntözés a kert egész területén. Új lett az Ázsia-kert, a Sziklakert és bővült a Rosarium, mely a hazai nemesítésű, világhírű rózsafélék bemutatását is lehetővé teszi. A növényeket a látogatók a feliratok, információs táblák segítségével ismerhetik meg. A projekt alatt 7605 négyzetméter terület élőhely újult meg, valamint beszereztek három növényápolási berendezést – fűkaszát, hidrosztatikus fűnyírót és benzinmotoros sövényvágót, és három informatikai – gyűjteménykezelési, természetvédelmi konzolt és hálózati szoftvert – eszközt.

MTI / Manek Attila

A Füvészkert hosszú távú céljai közé tartozik a veszélyeztetett természeti értékek megóvása, a génállomány megőrzése, az optimális élettér megteremtése és fejlesztése, valamint az ex situ növényvédelem fenntartása és fejlesztése. Az oktató és ismeretterjesztő funkció mellett a kert hidat kíván képezni a modern városi élet és a régmúlt kulturális öröksége között – hangsúlyozta az igazgató. A Füvészkert egyaránt szolgálja az oktatást és a tudományos kutatást, ezen túl pedig az ismeretterjesztést a nagyközönség számára – mondta Keszei Ernő, az ELTE rektorhelyettese, aki röviden ismertette a botanikus kert történetét is.