Ha gyorsan osztogatni kezdene a kormány, elfelejtenék a választók az elmúlt három évet?
Közeledik a választás, itt az idő, hogy a kormány valahogy jónak mutassa a gazdaság helyzetét. De van ennek bármi értelme?
Az Arkansas-i Egyetem paleontológusai lehetőséget kaptak arra, hogy egy magánterületen felfedezett, fosszilizálódott dinoszaurusz-lábnyomok sokaságát tanulmányozzák. Az egyik lábnyomegyüttes nagy valószínűséggel egy nagytestű húsevőtől, a valaha volt egyik legnagyobb theropoda (szörnylábú) dinoszaurusztól, az Acrocanthosaurus atokensistől származik. Egy-egy lábnyom hossza eléri a 60 centimétert, szélessége pedig meghaladja a 30 centimétert.
"A lábnyomok minősége és a "dinóösvény" hossza miatt rendkívül jelentős paleontológiai helyszínre bukkantunk" - hangsúlyozta a kutatásokat irányító Stephen K. Boss. Az Acrocanthosaurus atokensisé mellett a térségben szauropodák - hosszú nyakú, nagytestű növényevő dinoszauruszok - lábnyomait is felfedeztek. A lábnyomokat megőrző kőzetek alapján a kutatók arra a következtetésre jutottak, hogy a térségben olyan éghajlat uralkodhatott, mint napjainkban a Perzsa-öböl környékén.
"Magas volt a hőmérséklet, a sekély víznek pedig igen magas volt a sótartalma. Igen kedvezőtlen környezeti viszonyok uralkodtak, és fogalmunk sincs, hogy az állatok mit is kerestek itt. Kétségbevonhatatlan tény viszont, hogy viszonylag nagy létszámban éltek" - fogalmazott Boss.
A kutatók a leletek alapján ki tudják számítani a lehulló csapadék és az elpárolgott víz mennyiségét a térségben. Az ilyen helyszínek segítségével nemcsak a múltbéli klímáról tudhatnak meg többet, hanem a jövőbeli éghajlatváltozásokra is következtethetnek.
"A helyszínnek köszönhetően bővíthetjük a kora krétakori állatvilággal és éghajlattal kapcsolatos ismereteinket. A kutatók hosszú-hosszú éveken át elemezik majd ezeket az adatokat" - fogalmazott Boss.
Az Acrocanthosaurus atokensis (magas tüskéjű gyík) két lábon járó húsevő volt. Ahogy a neve is jelzi, leginkább a csigolyáin elhelyezkedő hosszú nyúlványokról ismert, amelyek nagy valószínűséggel egy, az állat nyaka, háta és csípője felett elhelyezkedő izomredőt tartottak.
Az egyik legnagyobb theropoda volt, a kréta időszakban a mai Észak-Amerika területén élt. Testhossza elérte a 12 métert, tömegét pedig körülbelül 5750-7250 kilogrammra becsülik. Koponyája hossza 1,3 méter körüli lehetett.
