60 centis dinó-lábnyomot találtak Amerikában

Háromujjú ragadozó dinoszaurusz lábnyomait fedezték fel Arkansas állam dél-nyugati részén: a lelet sokat elárul arról, hogy milyen lehetett a térségben az éghajlat százhúszmillió évvel ezelőtt, a kora krétakorban.

  • MTI MTI
60 centis dinó-lábnyomot találtak Amerikában
Az Arkansas-i Egyetem paleontológusai lehetőséget kaptak arra, hogy egy magánterületen felfedezett, fosszilizálódott dinoszaurusz-lábnyomok sokaságát tanulmányozzák. Az egyik lábnyomegyüttes nagy valószínűséggel egy nagytestű húsevőtől, a valaha volt egyik legnagyobb theropoda (szörnylábú) dinoszaurusztól, az Acrocanthosaurus atokensistől származik. Egy-egy lábnyom hossza eléri a 60 centimétert, szélessége pedig meghaladja a 30 centimétert.

"A lábnyomok minősége és a "dinóösvény" hossza miatt rendkívül jelentős paleontológiai helyszínre bukkantunk" - hangsúlyozta a kutatásokat irányító Stephen K. Boss. Az Acrocanthosaurus atokensisé mellett a térségben szauropodák - hosszú nyakú, nagytestű növényevő dinoszauruszok - lábnyomait is felfedeztek. A lábnyomokat megőrző kőzetek alapján a kutatók arra a következtetésre jutottak, hogy a térségben olyan éghajlat uralkodhatott, mint napjainkban a Perzsa-öböl környékén.

"Magas volt a hőmérséklet, a sekély víznek pedig igen magas volt a sótartalma. Igen kedvezőtlen környezeti viszonyok uralkodtak, és fogalmunk sincs, hogy az állatok mit is kerestek itt. Kétségbevonhatatlan tény viszont, hogy viszonylag nagy létszámban éltek" - fogalmazott Boss.

A kutatók a leletek alapján ki tudják számítani a lehulló csapadék és az elpárolgott víz mennyiségét a térségben. Az ilyen helyszínek segítségével nemcsak a múltbéli klímáról tudhatnak meg többet, hanem a jövőbeli éghajlatváltozásokra is következtethetnek.

"A helyszínnek köszönhetően bővíthetjük a kora krétakori állatvilággal és éghajlattal kapcsolatos ismereteinket. A kutatók hosszú-hosszú éveken át elemezik majd ezeket az adatokat" - fogalmazott Boss.

Az Acrocanthosaurus atokensis (magas tüskéjű gyík) két lábon járó húsevő volt. Ahogy a neve is jelzi, leginkább a csigolyáin elhelyezkedő hosszú nyúlványokról ismert, amelyek nagy valószínűséggel egy, az állat nyaka, háta és csípője felett elhelyezkedő izomredőt tartottak.

Az egyik legnagyobb theropoda volt, a kréta időszakban a mai Észak-Amerika területén élt. Testhossza elérte a 12 métert, tömegét pedig körülbelül 5750-7250 kilogrammra becsülik. Koponyája hossza 1,3 méter körüli lehetett.

Ilyen egyszerűen lopták el egy nő több száz millió forintot érő budai telkét

Ilyen egyszerűen lopták el egy nő több száz millió forintot érő budai telkét

Nyolc nap leforgása alatt elajándékoztak, majd eladtak egy jelenleg 300-400 millió forintot érő telket Budapest XII. kerületében – mindezt úgy, hogy a tulajdonos erről semmit sem tudott. Azóta egy konténer is megjelent a területen, a csalás áldozata pedig nem tehetne semmit egy esetleges építkezés ellen sem, mert jogilag már nem az övé a telek. A HVG információi szerint egyre több a hasonló ügy.