A számítógépes hálózatok megjelenése és fejlődése világunkat gyökeresen átalakította, és mindennapi életünk is folyamatos változásokon megy keresztül. Amennyiben ez a folyamat globális méreteket ölt, a kihívás kezeléséhez világméretű összehangolt válaszra lesz szükség. Arról azonban, hogy e válasz milyen formát is öltsön, eddig megoszlottak a vélemények, a témát érintő vitákban pedig mindeddig nem sikerült a lényegre összpontosítani.

Az Egyesült Királyság véleménye szerint ezen változtatni kell: az eddiginél szélesebb körű nemzetközi megegyezésre van szükség, mégpedig minél előbb. Ez az internetes és számítógépes hálózatok legfőbb szereplőitől közös erőfeszítést kíván.

A november elsején és másodikán megrendezésre kerülő londoni számítógépes és internetes hálózatokról szóló Cyberspace konferenciára éppen ezért kormányzati résztvevők mellett civil szervezek képviselőit és az üzleti élet szereplőit is meghívtam. A kihívásra önmagában egyetlen kormány vagy ország sem tud egyértelmű megoldással szolgálni. Mostantól együtt kell gondolkodnunk azon, hogy az internet által biztosított gazdasági és szociális előnyöket hogyan tarthatjuk fenn úgy, hogy közben a jövő innovációs törekvéseinek elfojtása nélkül tudjunk megfelelő védelmet biztosítani az internetes bűnözés és a felhasználók számítógépes biztonságát fenyegető támadások ellen.

MTI / Szigetváry Zsolt

Az internethez való hozzáférés hihetetlen ütemben nő: a világhálónak 1995-ben 16 millió felhasználója volt, mára pedig már majdnem kétmilliárd. A web gyors ütemű fejlődése és összekötő ereje révén olyan hatalmas gazdasági és szociális lehetőségeket teremtett, amilyenekre két évtizeddel ezelőtt magunk sem számítottunk.

A világot átszövő hálózat folyamatos bővülése mindannyiunk érdeke: becslések szerint a szélessávú hálózatok minden 10%-os növekedése a globális GDP 1,3%-os átlagos növekedését vonja maga után, hiszen a verseny és a hatékonyság ösztönzése mellett új piacok kialakulását is elősegíti.

8 billió dollár cserél gazdát

A webalapú termelés már ma is kulcsfontosságú szerepet tölt be gazdaságainkban. Nagy-Britanniában ez a szektor jelenleg 100 milliárd font értéket képvisel – ez a teljes brit GDP 8%-át teszi ki –, és az előrejelzések szerint a következő 4 évben további 10%-os növekedésre számíthatunk. Világviszonylatban évente 8 billió dollár cserél gazdát e-kereskedelem révén.

Egyre több országban függünk az internettől az élet szinte minden területén. Interneten dolgozunk, tanulunk, számítógépen tartjuk a kapcsolatot ismerőseinkkel és még adónkat is online fizetjük.

A web az innováció és a kreativitás táptalaja is, egész generációkat oktat többek között az információkhoz és ötletekhez való gyors hozzáférés biztosításával. Csak a Google keresőmotorján naponta 1 milliárd keresés zajlik.

Az internet elmossa a földrajzi határokat és áthidalja a hagyományos kulturális és vallási szakadékokat. Közelebb hozza egymáshoz a családokat és barátokat, valamint lehetőséget teremt rá, hogy a közös érdeklődéssel bíró emberek kapcsolatba kerülhessenek egymással. Teljesen átszabta kommunikációs szokásainkat.

Az internet elősegíti a transzparens magatartást is, segítségével az egyének ma már kormányaikat is elszámoltathatják. Vannak azonban, akik számára az internet kínálta lehetőségek még jelentősebbek.

Arab tavasz

Az arab tavasz megmutatta, hogy a gondolatok megosztásának lehetősége korábban elképzelhetetlennek vélt változásokat is képes kiváltani, és hogy az internet segítségével bárki felemelheti hangját az elnyomó politikai rezsimekkel szemben, bemutatva azok brutalitását az egész világ számára.

A közszolgáltatások biztosítása, a krízishelyzetek és természeti katasztrófák kezelése és a bűnügyek felderítésének eredményessége szintén felmérhetetlen mértékben javult az internetnek köszönhetően.

A fejlődő országokban ugyancsak óriási változásokat hozott az internet, amely sokaknak kínálja a jobb jövő lehetőségét. A vidéki közösségekben élők számára például tanulási lehetőséget nyújt, ugyanakkor lehetővé teszi a HIV-betegek távolból történő ellenőrzését és egyes járványok kitörésének előrejelzését.

Új kihívások

Világunk hálózatosodása mindezzel együtt jelentős kihívásokat is támaszt. Ezek olykor aláaknázzák az előnyöket, és óriási veszélyt jelentenek a kibertérben rejlő lehetőségek teljes kiaknázása terén.

Az elmúlt években előrelépést tapasztalhattunk a globális kapcsolatok fejlesztése terén. A fennmaradó digitális szakadék mégis jelentős: míg Izlandon az emberek 95%-a rendelkezik internet-hozzáféréssel, a nyugat-afrikai Libériában a teljes lakosságnak mindössze 0,1%-a. A világ populációjának kétharmada még mindig nem tud a világhálóhoz csatlakozni.

A kibertér azonban a bűnözők számára is új lehetőségeket teremt. Ők identitáslopásra, mások ötleteinek eltulajdonítására, kormányok és az üzleti szereplők megkárosítására, valamint a legsebezhetőbb társadalmi rétegek kihasználására használják az internetet. Az internetes és számítógépes bűnözésből eredő költségek jelentős pénzügyi terhet rónak ránk, mely világviszonylatban évi 1 billió amerikai dollárra rúg. Az emberi veszteség azonban még ennél is nagyobb. Az interneten a terroristák is jelen vannak: a webet gyilkos merényletek kiterveléséhez használják, a chat szobákat pedig mérgező ideológiákkal árasztják el az újabb generációk toborzásához.

Egyes elnyomó rezsimek a technológia vívmányait saját állampolgáraik jogainak megsértésére használják fel, számunkra magától értetődőnek látszó jogaikat – például személyiségi jogaikat vagy a szabad véleménynyilvánításhoz való jogukat – korlátozzák, ugyanakkor nem teszik lehetővé az információhoz való szabad hozzáférést számukra. Bizonyos országok más népek elleni támadásokra szolgáló csatornaként használják a technológia vívmányait, melynek segítségével tönkretehetik egymás infrastruktúráját és államtitkokat lophatnak el – az ilyen jellegű tevékenységek nyomán alakult ki a félelem egy esetleges információs háborútól. A fenyegetés valós: havonta körülbelül 20000 rosszindulatú e-mailt küldenek a brit kormány hálózataiba, melyből 1000 e hálózatok ellen célzott konkrét támadás.

Nem becsüljük alá az előttünk álló nehézségeket. Vannak olyan országok, amelyek nem osztják az internet pozitív hatásaival kapcsolatos nézeteinket. Nem lesz könnyű elérni a szükséges széleskörű nemzetközi konszenzust. Ehhez időre van szükség.

Napjaink egyik legnagyobb kihívásával állunk szemben. Az internetet senki sem kontrollálja, de jövőjét mégsem bízhatjuk a véletlenre. A lehetőség adott, hogy határozott és innovatív jövőt biztosítsunk számára, egyúttal azonban az internet ártalmas célokra való felhasználásának kockázatával is szembe kell néznünk. Ha meg akarjuk óvni azokat a hatalmas lehetőségeket, amelyeket a kibertér fejlődése tartogat mindnyájunk számára, most kell cselekednünk.

Reményeink szerint a londoni konferencia hozzájárul majd ahhoz, hogy velünk együtt az utánunk jövő generációk is maximálisan kihasználhassák egy biztonságos számítógépes és internetes hálózat minden előnyét.