Közvetlen összefüggést találtak kutatók a Facebookon lévő ismerősök száma és bizonyos agyterületek mérete között, alátámasztva azt a hipotézist, amely szerint az internetes közösségi oldalak használata képes változásokat előidézni az emberi agy szerkezetében. De az is előfordulhat, hogy akinek az agyában bizonyos régiók nagyobbak, több kapcsolatot tud teremteni és fenntartani.
A University College London munkatársaként dolgozó Ryota Kanai és kollégái mágneses rezonanciavizsgálat (MRI) révén térképezték fel 125 egyetemista agyát. A kutatók az agy fizikai tulajdonságai és a közösségi viselkedés közötti összefüggést vizsgálták. A résztvevők mindegyike aktív Facebook-felhasználó volt átlagosan 300 baráttal, de a legsűrűbben netezőknek több mint ezer ismerősük volt a közösségi oldalon.
Az eredményeket egy negyven egyetemistából álló kontrollcsoport segítségével ellenőrizték.
A szakemberek közvetlen összefüggést találtak a Facebook-ismerősök száma és az emlékezésben, az érzelmi reakciókban és a közösségi viselkedésben fontos szerepet játszó négy agyterület szürkeállomány-sűrűségének – vagyis a nagyagy külső rétegének – mértéke között.
A vizsgált területek között szerepelt az agyban mélyen fekvő, mandula alakú rész, az amygdala is, amelyről korábbi vizsgálatok már bebizonyították, hogy nagyobb méretű azoknál, akik közösségibb életet élnek, több családtagjukkal tartják a kapcsolatot és sok barátjuk van. A szakemberek mostani eredményei szerint a négy terület közül csak az amygdala szürkeállományának vastagsága függ össze a résztvevők tényleges barátainak számával, míg a többi régió az internetes ismerősökkel van arányban.
A Proceeding of the Royal Society B című folyóiratban megjelent tanulmány szerzői ugyanakkor elismerték, hogy továbbra is hiányzik az ok-okozati összefüggés pontos meghatározása. Vagyis nem tudni biztosan, hogy a Facebook-ismerősök száma miatt növekednek-e meg az agy bizonyos régiói, vagy az eleve nagyobb területek miatt tud valaki több kapcsolatot teremteni és fenntartani.
"Az izgalmas kérdés most az, hogy ezek az agyterületek időről időre változnak-e. Ennek kiderítése ugyanis segíthet megválaszolni a kérdést, vajon az internet valóban képes-e megváltoztatni az agyunk szerkezetét" – mondta Kanai.
Egy kiadós gombamérgezéssel indul François Ozon új filmje, a Ha megérkezik az ősz. A termékeny francia filmrendezővel az öregkori ráncok szépségéről, az Elemi ösztön nem múló vonzerejéről, egy szexi nagymamáról, egy pusztító családi vacsoráról és Nicole Kidman plasztikai beavatkozásairól is beszélgettünk.
Vasárnap hajnalban megvolt az eszkaláció, két nappal később a kapituláció is – nem így képzelnénk két atomhatalom háborúját. Irán megrogyott, de ennek a háborúnak valójában aligha van vége.
Iránnak az lehet a fő tanulság a most véget érő háborúról, hogy atomfegyver nélkül nem tudja megvédeni magát.
Látványosan távol tartotta magát a közel-keleti konfliktus értékelésétől Orbán Viktor. A kormányfőnek csak hazai használatra van mondása a fejleményekről.
Alapesetben a harcsa félénk állat, azonban ha a fészkét védi vagy fenyegetve érzi magát, támadásba lendül.
Megerősítették, hogy készek a kutatóhálózatról leválasztandó négy központ átvételére.
Elemzésünk a Tisza és a Fidesz első szakpolitikai vitájáról.
