Egy 7500 éves fiú arcát sikerült rekonstruálni

Rekonstruálták annak a 7500 éves fiúnak az arcát, akinek csontvázát a Stavangeri Egyetem régészeti múzeuma őrzi.

  • MTI MTI
Egy 7500 éves fiú arcát sikerült rekonstruálni

A Viste fiúnak keresztelt kamasz földi maradványait 1907-ben tárták fel Stavanger közelében, a Vistehola barlangban. Ez a legteljesebb norvég kőkorszaki csontváz és a harmadik legidősebb, amely a skandináv ország területén eddig előkerült - olvasható a Science Daily tudományos hírportálon.

A vizsgálatok kimutatták, hogy a Viste fiú halálakor 15 éves lehetett. Testmagassága 125 centi volt, és a feltételezések szerint egy 10-15 főből álló csoport tagja volt. Nagy valószínűséggel beteges volt, ez magyarázza a korai halálát. A barlangban feltárt szemét elárulta, hogy a "klán" elsősorban halat, kagylót, osztrigát fogyasztott, de szerepelt az étrendjükben vadlúd és vadkacsa, jobb híján pedig kormoránokra is ráfanyalodtak.

Az arcrekonstrukciót Jenny Barber, a Dundee-i Egyetem doktorandusz hallgatója végezte. A komputeres tomográfia alapján megszületett a digitális arcrekonstrukció, majd Jenny Barber megmintázta a fiú fejét. Ez mutatta ki, hogy a kamasz "csónakfejűségben" (scaphocephalia dolicephalia) szenvedett. Ez a veleszületett betegség a varratok szabálytalan csontosodását eredményezi, amelynek következtében a koponya hosszú, viszonylag keskeny, a nyakszirti része kidomborodik, míg a homlok aránytalanul széles.

"Fel sem figyeltünk korábban, hogy a Viste fiú csónakfejűségben szenvedett" - nyilatkozta Mads Ravn, a koponyát őrző egyetemi régészeti múzeum kutatási igazgatója.

Elektronikus nyomkövetőt kaphat az Orbán-kormánytól az, aki kimenne tüntetni egy Budapesten parádézó diktátor ellen

Elektronikus nyomkövetőt kaphat az Orbán-kormánytól az, aki kimenne tüntetni egy Budapesten parádézó diktátor ellen

Már érthető, miért rendeltek 3000 darab új, kínainak tűnő nyomkövetős okosórát a hatóságok, miközben ennek csak alig több mint a harmada van használatban raboknál és bűnügyi felügyelet alatt állóknál. Az eszköz pontossága mellett az is kérdés, van-e jogalap távol tartani azokat, akiket veszélyesnek ítéltek a védett személyekre nézve.