Mindezt egy norvég blogger oldalán találtuk. Jonas Fossli Gjersö szerint 1893-ban 630 millió frankkal tartoztak a görögök, ezt nem tudták visszafizetni. Végül is a tőke- és a kamattörlesztések ugyan a költségvetésük felét emésztette fel, és még ez sem volt elég a törlesztéshez.

Harilaosz Trikupisz
Wikipedia
Minderről megkérdeztük Bán Róbert történészt is, aki elmondta, hogy összesen 750 millió frankot nem tudtak visszafizetni a görögök a XIX. század végén. Így végül angol és francia pénzügyi biztosokat rendeltek ki Görögországba, akik minden kifizetést ellenőriztek az országban. Gyakorlatilag tehát külföldi ellenőrzés alá vonták az országot, és nem lehetett a két biztos ellenjegyzése nélkül a görög államkincstárból semmilyen összeget kifizetni.
A görögök Gjersö szerint az olcsó hitelek csapdájába estek 1873 és 1895 között. Az akkor is elhúzódó nagy gazdasági válság - amely még 1873-ban tört ki - egyszerűen letörte a kamatlábakat, vagyis könnyen, olcsón lehetett kölcsönhöz jutni. Ugyanakkor a válság másfelől azzal is együtt járt, hogy csökkent a kereslet a görög exportcikkek iránt. Mindez adósságspirálba kergette a hellén kormányzatot.
Az 1875 és 1895 között összesen hétszer is kormányfői posztot betöltő Harilaosz Trikupisz ugyan csak 1895-ben bukott meg végleg politikailag, de már 1893-ban elhangzott tőle a híres mondat: „Sajnos, csődben vagyunk”.