Legalábbis ezt sejtik lengyel régészek, akik egy útépítés során, Olecko környékén – Északkelet-Lengyelországban – találtak rá 350 csontvázra. Feltételezik, hogy a francia hadsereg katonáira bukkantak rá, egy erdős részen, ahol egy elfeledett temető húzódott. Az erdőt az új út építése miatt kellett részben kivágni.

A csontok elemzéséből arra következtettek a régészek, hogy olyan emberek maradványait találták meg, akik életük nagy részét lóháton töltötték. Minderről Hubert Augustyniak, a feltárás vezetője, lengyel régész számolt be az újságíróknak – a thenews.pl internetes portál szerint.

A temető másik felében többnyire gyerekek nyugszanak, akik feltehetően a közeli faluból származtak. A csontjaikból látszik, hogy gyenge élelmezésben volt részük, és más leletekből az is kikövetkeztethető, hogy a falusiak kemény fizikai munkát végeztek.

A temető datálásában segített, hogy számos pénzérmét találtak, ezek az 1710 és 1842 közötti időszakból származtak. Ugyanakkor az is kiderült, hogy a katonák uniformisait ellopták.

A napóleoni hadseregben egyes becslések szerint 400, más források szerint akár 600 ezer ember is szolgálhatott, amikor a franciák Oroszország ellen vonultak. Pontosabban nem is csak franciákról volt szó, hiszen például sok lengyel is csatlakozott – a lengyel területek visszanyerése érdekében – a cár elleni akcióhoz.

A Wikipedia francia oldala szerint a Grand Armée oroszországi hadjáratára 300 ezer franica, belga és holland indult. Őket 95 ezer lengyel egészítette ki. Ausztria – tegyük hozzá: kénytelen-kelletlenül – 35 ezer embert adott Schwarzenberg herceg vezetésével, Itáliából 25 ezren érkeztek, a bajorok 24 ezret küldtek, a szászok és a poroszok 20-20 ezret. Vesztfália 17 ezer emberrel képviseltette magát, ráadásul 15 ezer svájci és 3500 horvát katona volt a „francia” seregben. A lengyel, az osztrák és a porosz egységek kivételével mindannyian francia irányítás alatt álltak.

A Grand Armée sok százezer tagja közül azonban csak pár tízezren tértek vissza az orosz hadjáratból. Mindez a napóleoni birodalom összeomlását is jelentette: az 1812-es kudarc után a francia császár már többnyire csak védekező jellegű csatákat folytatott - hiszen a poroszok és az osztrákok azonnal ellene fordultak az orosz fiaskó után. Bár időnként még ezekben az ütközetekben is megcsillogtatta hadvezéri tehetségét Napóleon, a most megtalált tömegsír sejteti azt az iszonyatos pusztítást, amit a kor háborúi okoztak, és nem feltétlenül csak a nagy ütközetekben, hanem a kisebb csatározások során is.