Az Európai Unió 21 tagállama – köztük Magyarország is – aláírta az internetes kalózkodás megfékezésére szánt, ellentmondásos Hamisítás Elleni Kereskedelmi Megállapodást (Anti-Counterfeiting Trade Agreement - ACTA ), magyarul az online kalózkodás elleni egyezményt.

A hivatalos indoklás szerint a nagy közös cél a nemzetközi együttműködés megerősítése a világviszonylatban egyre nagyobb méreteket öltő hamisítás és kalózkodás elleni fellépés, valamint a szerzői jogokat érintő jogérvényesítés területén.

Csakhogy – mint azt a The Register is írja – az ACTA az Egyesült Államokban óriási felzúdulást keltő SOPA (Stop Online Piracy Act) és a PIPA (Protect Intellectual Property Act), azaz az amerikai „kalóztörvény” európai változata. A SOPA ellen nemrég a történelem eddigi legnagyobb internetes tiltakozása zajlott, ebben mintegy tízezer szervezet vett részt.

Az érintettek szerint túlságosan általános és az online tartalmak cenzúrázásához vezetne, ha a törvényt ebben a formában vezetnék be.

A BBC cikkében, amely arról szól, hogy lemondott az EP-referens az ACTA elleni tiltakozásul, Darrell Issa amerikai szenátor szavait is idézik. A SOPA egyik legerőteljesebb kritikusa aggodalmát fejezte ki az ACTA-val kapcsolatban a davosi Világgazdasági Fórumon. Szerinte az ACTA sokkal veszélyesebb, mint a SOPA.

A The Register ugyanakkor arra is kitér, hogy Ciprus, Németország, Észtország, Szlovákia és Hollandia ellenállt, és nem szerződött arra, hogy a hatóságoknak még nagyobb hatalmuk legyen, úgymond, a szerzők védelmében.

Lengyelországban leghangosabban az ellen tiltakoztak, hogy a nyilvánosság teljes kizárásával, zárt ajtók mögött zajlottak a tárgyalások, melyek eredménye nagyrészt a médiaipar és a politika lobbistáinak érdekeit szolgálja.

Ugyanez szerepelt egyébként Kader Arif közleményében; a francia EP-munkatárs pontosan erre szerette volna felhívni a figyelmet a lemondásával. A referens első kifogása, hogy nem zajlik konzultáció a civil társadalommal, felrója az átláthatóság hiányát, és hogy magyarázat nélkül elutasították az ajánlásokat. Arif szerint soha nem látott manővereket végeztek a szerződés körül a tisztviselők, a helyzet elfogadhatatlan, és ő nem fog részt venni ebben a színjátékban.

AP

Raegan MacDonald, az Access érdekvédelmi csoport vezető politikai elemzője szerint a hatalomba kétségbeesetten kapaszkodó haldokló iparág és az internetes közösség közötti harc zajlik, és még nem veszett el minden, az EP döntése még felülírhatja a megállapodást. 

"Szégyenfolt"

Hát igen, újabb szégyenfolt – így reagált Maróy Ákos, a magyar Kalózpárt mozgalom egyik alapító tagja, amikor a hvg.hu arra kérte, kommentálja: Magyarország is aláírta a Hamisítás Elleni Kereskedelmi Megállapodást (ACTA).

A Kalózpárt már tavaly novemberben felhívta a figyelmet arra, hogy az ACTA kockázatos, mivel nincs benne egyensúly a szellemi jogok védelme, illetve az alapvető társadalmi jogok (szólásszabadság, információhoz, kultúrához, magánélethez való jutás joga) biztosítása között. Az ACTA-tárgyalások titokzatosságuk miatt aggodalomra és spekulációkra adnak okot. Olyan információk szivárogtak ki, amik arra utalnak, hogy a szerzői jogot és az internetet szigorúbban és szabadságellenesen fogják szabályozni. Ebben az internetszolgáltatóknak felelősséget kell vállalniuk a szerverükén található tartalomért.

Az EP ACTA-val kapcsolatos saját tanulmánya is kiemeli a jogi visszásságokat, ugyanis nehéz megmondani, hogy a jelenleg hatályos szabályozáson túl milyen előnyei lennének az új megállapodás bevezetésének az EU polgárainak – írták már tavaly.

„Papírkosárban a helye”

László Zoltán, a magyar Kalózpárt mozgalom aktivistája szerint az ACTA megállapodás a jogi rendszerünk privatizálását jelentené, ami a szólásszabadságra, az adatvédelemre káros hatással lenne, a kultúrához való hozzáférést megnehezítené. Miért kötnek az államok szerződést egymást között? Mi a célja ennek a szerződésnek? Valóban nem fog ez az EU jogi rendszerén változtatni? – teszi fel a kérdéseket.

Az aktivista szerint a jelenlegi szerzői joggal problémák vannak, alapjaiban hibás, az ACTA pedig a szerzői jogok sajátos interpretálása, amiben nem a felhasználó vagy a szerző van a középpontban, hanem a zene- és a filmipar érdekei. Az ACTA-nak a papírkosárban a helye – fogalmaz. (Egyébként a Spiegel cikkében érvelő szerző is a papírkosárba dobná a megállapodást.)

Access

A Kalózpárt szerint az ACTA olyan elveket rögzít és szabályoz, amelyek nem jogállamiak. Ők úgy látják, hogy az aláíró államok az internetszolgáltatókat rá fogják venni arra, hogy a film- és zeneiparral szerződéseket kössenek, és internetszűrőket, zárakat, megfigyelő szoftvereket építsenek be a hálózatba, hogy a szerzői jogsértéseknek gátat szabjanak. A magyar kalózok szerint ezt csak a Lisszaboni Alapjogi Chartának ellentmondó technológiákkal lehet megoldani.

Az ACTA homályos megfogalmazásai csak úgy lennének értelmezhetőek, ha a felek közti szerződések protokolljai is olvashatóak lennének. Ezek viszont titkos szerződések tárgyát képezik. A nyilvánosság erről nem fog tudni. Tehát az EU tagállamai egy olyan nemzetközi szerződést fognak ratifikálni, amelyet a még a nemzeti parlamentek sem ismernek teljes egészében – fogalmaz a kalózpárti aktivista.

Ennek azért némileg ellentmond, hogy László Zoltán is elismeri, a szöveget közzétették. Csakhogy szerinte az EP bizottságai még mindig zárt ajtók mögött fogadták a jogászok véleményét a szerződéssel kapcsolatban. A titkolózás szimptomatikus. Kérdés, hogyan lehet egy olyan szerződés jó, ami a nyilvánosság mellőzésével jött létre és ami egy antidemokratikus folyamat eredménye – berzenkedik László Zoltán. Igaz, tudnivaló, a legtöbb nemzetközi szerződés zárt ajtók mögött készül.

Az ACTA-ról az Európai Bíróság kellene döntsön, ahogy ezt az EP is 2011 júniusában javasolta, de még jobb lenne, ha a nemzeti parlamentek és az Európai Parlament végérvényesen a szemétbe dobnák a szerződést, mert helytelen, káros és nem demokratikus – véli az aktivista. Arra nem tér ki, hogy miért ne lenne demokartikus egy parlament által elfogadott törvény; a magyar Kalózpárt mozgalom mindenesetre nyílt levelet tett közzé és küldött el az EP magyar képviselőinek.

Folyamatba tétetett

A ProArt (Szövetség a Szerzői Jogokért) jogásza, Grad-Gyenge Anikó egészen más szemszögből látja a helyzetet. Szerinte egyszerre igaz az a megállapítás is, hogy semmi nem változott, de az is, hogy mindent megváltoztatott a megállapodás aláírása. A rejtélyes tételmondatot megpróbálta feloldani.

Az ACTA tárgyalásai során az unió álláspontját az Európai Bizottság és a Tanács soros elnöksége képviselte, nem az egyes tagországok jártak el. A megbízásuk arra szólt, hogy olyan szabályozás szülessen, ami a hatályos uniós rendszert tükrözi, azaz kizárólag olyan előírásokat fogadjanak el, amelyek az unióban már léteznek. A megállapodás tehát nem tartalmaz olyan szabályokat, amik alapján az unióban bárminek is változnia kellene, semmilyen külön jogalkotásra nem kell várni. 

A jogász szerint a „minden megváltozott” kitétel pedig arra vonatkozik, hogy az unión kívüli országokban az uniós szellemi termékek védelme hatványozottan lesz biztosítva. Grad-Gyenge Anikó szerint az ACTA aláírása miatt nem nálunk lesz szigorúbb a szabályozás, hanem az unión kívül – azaz a szellemi alkotásaink külföldön erősebben védetté válhatnak.

Ez nem a SOPA vagy a PIPA

A korábbi tárgyalási fordulók során, az ACTA előkészítésekor egyes szövegváltozatok elfogadása szigorítást jelentett volna. Washington például azt szerette volna elérni, hogy a camcording (amikor a moziban felveszi valaki a filmet) önmagában büntetőjogilag szankcionált tevékenység legyen. Ennek ellenálltak a szerződő országok, nem is került be a dokumentumba. Ami szigorúbb volt, mint a jelenlegi uniós szabályokban foglaltak, kihullott az egyezményből. Ha voltak is további ilyen felvetések, nem kaptak támogatást.

Eleve nem készíthettek volna olyan szerződést, ami a weboldalak általános szűrését vagy blokkolását tette volna lehetővé; a Bizottságnak nincs erre felhatalmazása, mert az uniós jog ezt kizárja – állítja a jogász.

Tisztelt Hölgyeim és Uraim!

Több évig tárgyaltak a szerződő államok a nyilvánosság kizárásával az ACTA kereskedelmi szerződésről, az Anti-Counterfeiting Trade Agreementről. Hosszú ideig csak részletek szivárogtak ki a tárgyalások anyagáról, ami felháborodást és tiltakozást keltett. 2012 január 26-án az Európai Unió is aláírta a vitatott ACTA szerződést, ami többek között azt is szabályozza, hogy az internetszolgáltatók a felhasználóik szerzői jogsértésért is felelni fognak.

Az ACTA-val kapcsolatban az alábbi kérdéseink lennének, és kérjük ezeket megválaszolni:

- Szeretnénk tudni, hogy Önöknek mi az állásfoglalása az ACTA-val kapcsolatban?
A titkolózás nem egyeztethető össze az Európai Parlament elveivel (Az Európai Parlament Eljárási Szabályzata, 103. cikk), ezért kérjük mielőbb az erről való tájékoztatást. A titkolózásnak akkor van értelme, ha stratégiai meggondolásból nem akarjuk az ellenséget tájékoztatni tervünkről. A titkolózás tehát bizalmatlanságot fejezett ki a nyilvánossággal szemben, holott az ő érdeküket kéne a szerződésnek szem előtt tartania.

- Ezennel felkérjük Önöket, hogy sorolják fel azokat a szempontokat, amik miatt a fogyasztókkal szemben a titoktartás indokolt volt (talán az, hogy az internetszolgáltatók a felhasználókat ezentúl megfigyelés alá kell vegyék)?

- A kritikával szemben a szerződő felek csodálkozást, érzéketlenséget mutattak. A szerződéssel szemben a megértést hiányolták, de milyen bizalmat várnak el a civil társadalomtól, ha saját maguk ilyet nem mutattak?

- Mi volt az oka annak, hogy az ACTA EU-s referense, Kader Arif lemondott?

Továbbá ezennel kérjük Önöket, hogy:

- ha már a konzultációt a civil társadalommal és a nemzetközi kereskedelmi szervezetekkel mellőzték, az EP-ben NEM-mel szavazzanak!
- felelősséggel viselkedjenek Magyarország állampolgáraival szemben, akiket képviselnek!

Köszönjük előre is a válaszukat.

Üdvözlettel,
a Kalózpárt magyarországi mozgalma