Ahhoz, hogy megértsük a közösségi szájtok pszichológiáját, érdemes visszamenni kicsit az időben - a Facebook előtti évekre. Az internetet az emberek mindig is három nagyobb szükségletük kielégítésére használták: információszerzésre, kapcsolattartásra és szórakozásra – mutat rá Kékesi Zsuzsa, a HVG Digitális Programiroda vezetője.

Korábban információt a tartalmi szájtokról, emailekből, a keresőkön keresztül mindenféle oldalakról szedtünk össze, kapcsolatot emailben, chaten, Skype-on tartottunk, szórakozni pedig az erre szakosodott oldalakon próbáltunk. A közösségi oldalak mindhárom szükségletre választ adnak, némelyik jobban, némelyik rosszabbul. Minél jobb válaszuk van, annál népszerűbbek lesznek.
 
A mobilos tartalomfogyasztás és a közösségi média általános használata azonban újfajta gondolkodást követel, és más működési modellt a tartalomszolgáltatóktól, márkáktól.
 
A közösségi média szerepe mutatja az utat a mobil felé is. Azzal, hogy változott az információ beszerzésével szemben támasztott igényünk, mert mindenkit jobban érdekel az a tartalom, amit az ismerőseim szemezgetnek, ajánlanak nekünk, a tartalom előállítóinak is változott a feladata – teszi hozzá Kékesi Zsuzsa.
 
Jelen kell lenni a közösségi oldalakon, ráadásul úgy, hogy ne valami rideg, személytelen szereplője legyünk ennek a térnek, hanem aktív részesei.

A mobil továbbmegy ezen a dimenzión, és az olvasóhoz nem csak a közösségein keresztül, hanem földrajzilag is közelebb viszi a tartalmat. A mobil eszközöket elképesztően sok dologra használjuk, de ha tartalmat fogyasztunk rajta, akkor nem csak az érdekes számunkra, mit ajánlanak az ismerősök, hanem arra is, hogy lokáció alapon mi releváns számunkra. A közlekedési információk vagy az időjárás például csak azon a földrajzi helyen érdekesek, ahol ténylegesen tartózkodunk. Mindez újabb kihívás a tartalomszolgáltatóknak.
 
Ha van olyan extra szolgáltatás, amit a Facebook közösségeken keresztül vagy az okostelefonok funkcióit kihasználva tud nyújtani egy cég az ügyfeleinknek, akkor már érdemes elgondolkodni rajta.
 
Itt persze szétválik a dolog a kérdés mentén: mit várunk tőle? Ha image vagy márkahűség erősítése a cél, akkor érdemes alacsonyabb költségek mentén elkezdeni a fejlesztéseket, és nem alkalmazásban, csak az adott felületre optimalizált oldalban gondolkodni. Ha viszont bevételt várunk tőle, akkor egy megtérülési számítás megmutatja, mennyit költhetünk el fejlesztésre, és ha az egyenleg pozitív, akkor valóban lehet alkalmazást fejleszteni.

A fejlesztések ugyanis drágák, és gyakran nincs belőlük közvetlen üzleti haszon. Néha többet kell elkölteni egy mobilos fejlesztésre, mint amit összesen elköltött eddig a cég a weboldala kialakítására.
 
Első lépésben a szakemberek egy mobilra optimalizált oldal elkészítését szokták javasolni. Az alkalmazáshoz úgyis kelleni fog, de amikor elkezd egy ilyen oldalt megtervezni az ember, már szembesül azokkal a problémákkal, amik később, a sokkal drágább app fejlesztésnél elő fognak jönni. Például milyen funkciókat tegyünk rá, hogyan fér ki a tartalom egy képernyőre, mekkora gombok kellenek, hogy ujjal lehessen navigálni, milyen útvonalakat járjon be a felhasználó, kell-e rá belépés, regisztráció.
 
Mire egy ilyen tervezési folyamaton átverekedtük magunkat, már gyerekjáték lesz az első alkalmazás, amihez Kékesi Zsuzsa az iOS (iPhone) fejlesztést javasolja, mert könnyen lehet rá fejleszteni, és kevés számú készülék variáció létezik, amin tudni kell tesztelni az alkalmazást. Következő lépésben célszerű Androidra is fejleszteni, de az nem rutinművelet. Sok készülékgyártó különböző felbontású telefonján, különböző Android verziókon, különböző hardveres háttérrel kell tesztelni, nem egy gyors győzelem.
 
Érdemes mindkét alkalmazást olyan fejlesztő céggel elkészíttetni, akiknek megfelelő tapasztalatuk van, és a korábbi ügyfeleikkel is érdemes a fejlesztés megrendelése előtt beszélgetni, mik voltak a gondok a projekt során.
 
A Facebookos fejlesztés eggyel könnyebb eset, itt ma már bármilyen webes fejlesztő cég számára elérhető a Facebook interfész leírása, és a képernyő optimalizálása egyelőre csak a desktop verzióra korlátozódik, mivel a Facebook mobil verzióban nem érhetők el az alkalmazások.
 
Sokféle mérőszám lehet attól függően, hogy mi volt vele az eredeti cél. Általános ökölszabályként kimondhatjuk, hogy minél többen használják, annál sikeresebb. Mobil esetében a használatot részint az alkalmazás-áruházak adminisztrációs felületén láthatjuk, ezek elsősorban a letöltésszámokat mutatják meg nekünk.
 
Másrészt természetesen Google Analytics-mérést építhetünk bele, amivel az alkalmazáson belüli oldalak látogatottságát lehet mérni. Nem árt, ha a kiválasztott fejlesztő cégnek ebben is van már tapasztalata, mert az Analytics-ben rejlő lehetőségek tovább mutatnak az egyszerű oldalletöltésen.

A Facebook legsikeresebb hazai alkalmazásai
 
A magyar Facebook appok közül kettő is kifejezetten sikeres, és egyben jó brand kiterjesztési kísérlet is. Az egyik a Bónuszkerék, ami az egyik kuponos oldal, a Bónuszbrigád alkalmazása. A másik az 5 perc angol, amit szintén sokan használnak annak ellenére, hogy nem valami nyereményjáték, hanem tanulni lehet belőle.
Talán az egyik legnépszerűbb Facebook app természetesen a Csajok és Pasik, de néha olyan egyszerű ötletekből lesz nagy hájp, mint a Mi az indián neved?. Egyébként kínosan kevés a jó kezdeményezés a magyar Facebookon ahhoz képest, hogy milyen lehetőségek rejlenek benne és hogy relatíve olcsó rá fejleszteni.

A mobil appok más képet mutatnak. Ott az látszik, hogy vannak a klasszikus fejlesztő cégek, amelyek pénzt szeretnének keresni az innovatív ötleteikkel, és vannak cégek, akik márkakiterjesztésre használják a mobilt. Előbbi kategóriából az egyik leghasznosabb alkalmazás a BpMenetrend vagy a Traffipax figyelő, utóbbiból pedig a Vatera, a TeszVesz, de teljesen pozitív hazai példa az OTP alkalmazása is.

Szurop István