Ki volt a gazdagabb, Elon Musk vagy Dzsingisz kán?
A világ valaha élt leggazdagabb emberének nevét Nyugat-Afrikán kívül szinte senki nem hallotta, de mi a helyzet a többiekkel?
"Rengeteg hasznos tapasztalatot szereztünk a háromnapos tesztkísérletek során" - hangsúlyozta a nemzetközi projektet irányító Gernot Grömer, az Osztrák Űrkutatási Fórum szakértője.
A kutatók a Salzburg melletti Dachstein-gleccser környékét választották a kísérletekhez, a területet Gröner "tudományos játszótérnek" nevezte. Mint a szakember kifejtette, a jeges barlangok szolgálhatnak természetes menedékként olyan marsi baktériumok számára, amelyek állandó hőmérsékletet, valamit a káros kozmikus sugárzás elleni védelmet keresnek.
Az osztrák csoport űrruha-technológiát fejlesztett ki, míg a többi csoport 3D-kamerákat, radarberendezéseket, marsjárókat, kommunikációs eszközöket és steril tesztrendszereket próbált ki.
"Amennyiben a Marson az élet nyomait kutatnánk, garantálni kell a sterilitást, hogy biztosak lehessünk abban, semmit sem hurcoltunk a vörös bolygóra a Földről" - magyarázta Grömer. Hozzátette, hogy most kielemzik a háromnapos kísérlet eredményeit, mielőtt jövő februárban újabb nagyszabású terepi tesztsorozat következi a Szahara északi részén.
"Reményeink szerint az első Mars-expedíció 20-30 éven belül valóra válik, így legalább 15 évünk van arra, hogy előkészítsük a megfelelő technológiákat" - emelte ki az osztrák szakember.
