Pilar Santidrian Tomillo, a philadelphiai Drexel Egyetem kutatója és munkatársai 2004 és 2010 között figyelték meg a veszélyeztetett kérgesteknősők (Dermochelys coriacea) szaporodási sikerét egy Costa Rica-i tengerparton, majd azt párhuzamba állították az éghajlati adatokkal.

A kérgesteknős, amely a legnagyobb teknősfaj a Földön, tojásait 60 centiméter mélyre ássa be a puha homokba, ahol azok a raktározott melegtől kelnek ki. A parányi kisteknősök a kelést követően kimásznak a homokból, majd fáradságos meneteléssel megpróbálják elérni a tengert. A fiatal állatok kelési sikerét nagymértékben befolyásolja a hőmérséklet és a homok nedvességtartalma - számoltak be eredményeikről a kutatók a PLoS One című tudományos online magazinban a Der Spiegel internetes kiadásának ismertetése szerint. 

Az El Nino jelenség által meghatározott években egész Costa Ricán magasabb hőmérséklet uralkodott, és kevesebb csapadék hullott. Ilyenkor jóval kevesebb teknős kelt ki. 

Az Éghajlat-változási Kormányközi Testület (IPCC) által Costa Rica területére jósolt tartós felmelegedés és fokozódó szárazság következtében a kutatók adatai szerint az ottani fiatal teknősök túlélési esélye várhatóan 50-60 százalékkal fog csökkenni az elkövetkező száz évben.