Az Európai Bizottság májusi döntését követően bombázzák a Google-t a törlési kérésekkel. Van, amelyiket jogosnak ítél a keresőóriás, más esetben megtagadja a törlést. Itt a legfrissebb statisztika.
Az Európai Bizottság május 13-i döntése értelmében a keresőmotorokat üzemeltetők kötelezhetők arra, hogy eltávolítsák a keresési eredményekben szereplő személyes információkat. A keresőmotoroknak minden magánszemély által benyújtott eltávolítási kérelmet meg kell vizsgálniuk, és az adott keresőmotor csak akkor folytathatja bizonyos keresési eredmények megjelenítését, ha ahhoz közérdek fűződik. Bár a „Right to be forgotten”, azaz a felejtés joga nem találkozott a Google egyetértésével (Eric Schmidt eleve hibásnak mondta), a keresőóriás is tartja magát a döntéshez.
Átláthatósági Jelentésében most közreadta, mi is történt az elmúlt közel négy és fél hónapban, pontosabban május 29 óta, amikortól is elérhetők a kérelmezési űrlapok.
A jelentés szerint a keresőóriás 146 357 kérelmet kapott és 498 737 URL-t értékelt ki az eltávolítás szempontjából. A feldolgozott URL-ek 58,2 százalékát nem távolították el, 171 183 esetben viszont eleget tettek a kérésnek.
A legtöbb kérelmet Franciaországból, Németországból, az Egyesült Királyságból, Spanyolországból és Olaszországból kapta a Google, de persze a jelentésben országokra bontva is megnézhetők a számok. Magyarországról is érkeztek kérések: 1570 magyar magánszemély kérelmezte 5973 URL eltávolítását, a feldolgozott URL-ek 69,6 százalékát indokolatlannak találták.
Domének szerint is csoportosították a kérelmeket: a top 3 domén a Facebook, a profilengine.com és a YouTube.
Az áthatósági jelentésben jó pár példa is látható arra, miket kértek a Google-től, és mely esetekben, hogyan döntött. Egy brit médiaszakember például azt kérte, hogy távolítsanak el négy olyan linket, amelyek az általa az interneten közzétett, rá nézve kellemetlen tartalmakról beszámoló cikkekre mutatnak. A Google nem értett vele egyet, és nem távolította el az oldalakat a keresési eredmények közül. Hasonlóképpen döntött a keresőóriás egy ugyancsak brit esetben: ennél valaki az olyan internetes cikkekre mutató linkek eltávolítását kérte, amelyek a munkahelyén elkövetett szexuális bűncselekményei miatti elbocsátására utaltak.
Teljesítették viszont annak a német felhasználónak a kérését, aki csaknem 50 olyan link eltávolítását kérte, amelyek egy nyilvánosságra került, kellemetlen természetű magánlevelezésről szóló cikkekre mutattak. Hasonlóan nem szerepelnek már a keresési eredmények között azok a cikkek, amelyek egy több évtizeddel ezelőtti gyilkosságról írnak, és az áldozat feleségének a neve is szerepel a cikkekben.
Nyolc nap leforgása alatt elajándékoztak, majd eladtak egy jelenleg 300-400 millió forintot érő telket Budapest XII. kerületében – mindezt úgy, hogy a tulajdonos erről semmit sem tudott. Azóta egy konténer is megjelent a területen, a csalás áldozata pedig nem tehetne semmit egy esetleges építkezés ellen sem, mert jogilag már nem az övé a telek. A HVG információi szerint egyre több a hasonló ügy.
Utoljára 1977-ben a Securitate emberei dokumentálták úgy a Bretter György temetésén résztvevőket, ahogy most Orbán Viktor erdélyi magánlátogatásán csattogtak a fényképezőgépek.
Az ügyben érintett lehet egy magyar kölcsönügylet is.
Talán mindenki halott már Bugyiról és Taktaharkányról, ám ezeken kívül is rengeteg érdekes nevű település van Magyarországon. Játsszon velünk!
Az 51 éves brit szakember húsz éven át dolgozott a Red Bullnál.
Az építési és közlekedési miniszter szerint nem a MÁV munkatársain múlt, hogy nem tudtak előbb segítséget nyújtani a bajba került utasoknak.
Az oroszok MS001 drónja maga választja ki a célpontokat.
