Betelepülési stop: nem kapkodnak Navracsics törvénye után az önkormányzatok
Egyelőre nincs jele annak, hogy önkormányzatok sora készülne mielőbb bevetni az új „fegyvert”, amellyel fékezhetik a lakosságszámuk növekedését.
A konferencia számos előadása épült a Facebook aktualitásai köré. A legfrissebb mérések szerint hazánkban már több mint 60%-ban kizárólag okostelefonról lépünk be az oldalra. Egy átlagos felhasználónak 245 ismerőse van és 50 oldalt kedvel. Több mint 2 millió hazai felhasználó minden nap facebookozik és átlagosan napi 14-20 alkalommal nézi meg, hogy mi zajlik a közösségi oldalon. Az aktivitást az is jól mutatja, hogy félmillió facebookos poszt és 20 ezer tweet születik naponta a magyar weben. (Ha nemzetközi facebookos statisztikákra is kíváncsi, itt 10 sokatmondó grafikont talál.)
A cégek számára a fiatal korosztály (18-34 év) a Facebookon keresztül érhető el a leghatékonyabban, sokkal nagyobb arányban, mint például televíziós hirdetésekkel. Viszont a Zuckerberg-féle közösségi oldal sincs ingyen, hiszen az organikus tartalmak csak átlagban az oldal követőinek 0,4-4%-hoz érnek el.
Mire jó a Facebook és mire a YouTube?
Az Evolution & Mobile Hungary konferencián elhangzottak szerint a Z generáció internetes keresési szokásaiból értékes következtetéseket lehet levonni a tizenévesek érdeklődési körére, életmódjára vonatkozóan. Az imént említett Facebookon emberekre, csoportokra, eseményekre, helyekre, alkalmazásokra keresnek rá leginkább a fiatalok. A Google-n sorrendben a leggyakrabban zenével, szórakozással, tanulással, termékkel, videojátéktrükkök elsajátításával, sporttal kapcsolatos keresőszavakat használnak. A YouTube-on a zenehallgatással, szórakozással, unaloműzéssel, videojáték trükkök és zeneszöveg elsajátításával, home videókkal, sporttal kapcsolatos kulcsszavak a legnépszerűbbek, a videomegosztó esetében a keresett kifejezést döntően előre tudják, ami arra utal, hogy ismerik és tudatosan használják az algoritmust.
Nem a technológiától lesz okos egy város
Az esemény egyik előadásán felidézett előrejelzések szerint a 21. század közepére már a Föld lakosságának háromnegyede városokban fog élni. A városépítést, a városok életének szervezését pedig egyre inkább átszövi a technológia. Az okos város fogalma számos kérdést felvet, és bizonyos vélemények szerint nem a smart technológiától lesz okosabb egy város, hanem sokkal inkább az okos városszervezéstől. Példaként bemutatták a világ legokosabb városának tartott, mesterségesen felépített dél-koreai Songdo-ban működő smart rendszert, melyet egy monitorokkal teli teremből figyelnek és irányítanak. Ennek hátránya, hogy még a városlakók otthonaiban is minden látható, amire azért valószínűleg többségünk nem feltétlenül vágyik. A valóban okos város pedig inkább növeli a polgárok szabadságát, mintsem csökkenti.
Az 5G mobilinternet terjedése újabb robbanást jelent majd a smart technológia terén: 15 éven belül a mobil adatforgalom a jelenlegi ezerszeresére emelkedik és 50 milliárd hálózatba kapcsolt elektronikai eszköz lesz világszinten, melyek mind kommunikálni fognak egymással.
