Megéri-e okosórát vagy más aktivitásmérőt vennie annak, aki életmódot szeretne váltani? A futást vagy éppen biciklizést mérő kütyü motivál, vagy nélkülözhetetlen egy alapvető elszántság és ragaszkodás a sporthoz? Ilyen kérdésekre keresték a választ szegedi kutatók, akik szerint a gyártók többet vagy inkább mást ígérnek, mint amire a vevők használják termékeiket.
hvg.hu
Az okosórák és más, hasonló aktivitásmérők, illetve a mozgás közben használt telefonok segítségével követni tudjuk, hogy pontosan mennyit alszunk vagy mozgunk, ez utóbbi alatt akár rendszeres sporttevékenységet is értve. Az eredmények követésével saját magunkkal kerülünk versenybe, és a gyártói feltételezések (és ígéretek) szerint mindez jó motiváció: azért is indulunk el futni legközelebb, hogy mint egy telefonos játékban, megdöntsük a saját rekordunkat.
A Szegedi Tudományegyetem Digitális Kultúra és Elméletek Kutatócsoportjának egyik fontos megállapítása, hogy a játékosság élménye nem elégséges vonzerő, kevés ahhoz, hogy valaki elkezdjen sportolni. A kutatás eredménye szerint az emberek nem az azért szereznek be valamilyen alkalmazást vagy eszközt, mert szeretnének elkezdeni mozogni – éppen ellenkezőleg, azok kezdenek el valamilyen alkalmazást vagy eszközt használni, akik már azelőtt is sportoltak.
Az ár nem annyira fontos, az üzemidőn bukhat a dolog
A SMART 2016 konferencián a kutatás vezetője, Sebestény Csilla elmondta: megfigyeléseik szerint az aktivitásmérők robbanásszerű elterjedésének akadályát jó eséllyel nem az eszközök ára jelenti. A megkérdezettek válaszai alapján ugyanis az látszik, hogy ha valaki egyébként nem tervezi ilyen kütyü beszerzését, akkor hiába kap egyet ingyen egy okostelefon vásárlásakor, jó eséllyel a fiókban végzi az viselhető készülék.
A kutatócsoport eredményei megerősítették azt a feltételezésüket is, miszerint az okosóra jellegű eszközök óriási hátránya, hogy sokan azt érzékelik: még egy kütyü, amivel rendszeresen foglalkozni kell, amit rendszeresen tölteni kell. A szegedi kutatás szerint sokan akkor hagynak el egy-egy eszközt, amikor az lemerül, és elfelejtik feltölteni – vagyis az aktivitásmérő “inaktívvá válik, amint némi aktivitást igényel”.
A szegedi kutatók szerint nem igaz, hogy az aktivitásmérők pozitívan befolyásolják az egyének sporthoz való hozzáállását. A motivációs faktorral probléma van, valamint az is nyilvánvalóvá vált, hogy a mindennapi aktivitásmérőket is teljes mértékben a sporttal azonosítják, így nem használják ki azok funkcióit, mint például a sportnak nem nevezhető alapvető mindennapos mozgás vagy például az alvásminőség követését. A kutatók szerint “látható, hogy van egy törés a gyártó szándéka, a termék funkciója és a vásárló felhasználása között”.
Ha máskor is tudni szeretne hasonló dolgokról, lájkolja a HVG Tech rovatának Facebook-oldalát.
Jurij Gagarinnak és Farkas Bertalannak is hatalmas, nyitott autós felvonulást szerveztek Budapesten, miután visszatértek az űrből és erre a propaganda is készült rendesen. Magyarországon már szinte hagyománya van az asztronauták köszöntésének, de az utolsó óta is eltelt 45 év. Nem tudni, Kapu Tibort mivel fogják fogadni, mindenesetre az MNB már rárepült az űrrepülésére.
Politikusokat, és résztvevőket kérdeztük Tusványoson arról, hogy el tudják-e képzelni, hogy a Fidesz 2026-ban ellenzékbe kerül.
