Megéri-e okosórát vagy más aktivitásmérőt vennie annak, aki életmódot szeretne váltani? A futást vagy éppen biciklizést mérő kütyü motivál, vagy nélkülözhetetlen egy alapvető elszántság és ragaszkodás a sporthoz? Ilyen kérdésekre keresték a választ szegedi kutatók, akik szerint a gyártók többet vagy inkább mást ígérnek, mint amire a vevők használják termékeiket.
Az okosórák és más, hasonló aktivitásmérők, illetve a mozgás közben használt telefonok segítségével követni tudjuk, hogy pontosan mennyit alszunk vagy mozgunk, ez utóbbi alatt akár rendszeres sporttevékenységet is értve. Az eredmények követésével saját magunkkal kerülünk versenybe, és a gyártói feltételezések (és ígéretek) szerint mindez jó motiváció: azért is indulunk el futni legközelebb, hogy mint egy telefonos játékban, megdöntsük a saját rekordunkat.
A Szegedi Tudományegyetem Digitális Kultúra és Elméletek Kutatócsoportjának egyik fontos megállapítása, hogy a játékosság élménye nem elégséges vonzerő, kevés ahhoz, hogy valaki elkezdjen sportolni. A kutatás eredménye szerint az emberek nem az azért szereznek be valamilyen alkalmazást vagy eszközt, mert szeretnének elkezdeni mozogni – éppen ellenkezőleg, azok kezdenek el valamilyen alkalmazást vagy eszközt használni, akik már azelőtt is sportoltak.
Az ár nem annyira fontos, az üzemidőn bukhat a dolog
A SMART 2016 konferencián a kutatás vezetője, Sebestény Csilla elmondta: megfigyeléseik szerint az aktivitásmérők robbanásszerű elterjedésének akadályát jó eséllyel nem az eszközök ára jelenti. A megkérdezettek válaszai alapján ugyanis az látszik, hogy ha valaki egyébként nem tervezi ilyen kütyü beszerzését, akkor hiába kap egyet ingyen egy okostelefon vásárlásakor, jó eséllyel a fiókban végzi az viselhető készülék.
A kutatócsoport eredményei megerősítették azt a feltételezésüket is, miszerint az okosóra jellegű eszközök óriási hátránya, hogy sokan azt érzékelik: még egy kütyü, amivel rendszeresen foglalkozni kell, amit rendszeresen tölteni kell. A szegedi kutatás szerint sokan akkor hagynak el egy-egy eszközt, amikor az lemerül, és elfelejtik feltölteni – vagyis az aktivitásmérő “inaktívvá válik, amint némi aktivitást igényel”.
A szegedi kutatók szerint nem igaz, hogy az aktivitásmérők pozitívan befolyásolják az egyének sporthoz való hozzáállását. A motivációs faktorral probléma van, valamint az is nyilvánvalóvá vált, hogy a mindennapi aktivitásmérőket is teljes mértékben a sporttal azonosítják, így nem használják ki azok funkcióit, mint például a sportnak nem nevezhető alapvető mindennapos mozgás vagy például az alvásminőség követését. A kutatók szerint “látható, hogy van egy törés a gyártó szándéka, a termék funkciója és a vásárló felhasználása között”.
Ha máskor is tudni szeretne hasonló dolgokról, lájkolja a HVG Tech rovatának Facebook-oldalát.
Amikor kiderül, hogy egy egyházi személy kiskorúakkal szemben szeméremsértő módon viselkedett, a botrányokat rendszerint nagy médiazaj kíséri, és ma már a gyanúba kerültek felfüggesztése is rutinszerűen megtörténik, de az egyházi és világi eljárások eredményét többnyire lehetetlen kideríteni.
A másik azt válaszolta, hogy ő nem tett ilyet. Ez is szerepel a június 12-én történt katasztrófa vizsgálati jelentésében.
A világ egyik legismertebb séfjét is fiát a menü összeállításáról, az öröklés terhéről, egymással való viszonyukról és arról is kérdeztük, milyen kést használnak. Arról is szó esett, hogy miben erősek a budapesti piacok.
A most várhatónál hosszabb és egészségesebb életet ígérnek a longevity módszerei.
