Megéri-e okosórát vagy más aktivitásmérőt vennie annak, aki életmódot szeretne váltani? A futást vagy éppen biciklizést mérő kütyü motivál, vagy nélkülözhetetlen egy alapvető elszántság és ragaszkodás a sporthoz? Ilyen kérdésekre keresték a választ szegedi kutatók, akik szerint a gyártók többet vagy inkább mást ígérnek, mint amire a vevők használják termékeiket.
Az okosórák és más, hasonló aktivitásmérők, illetve a mozgás közben használt telefonok segítségével követni tudjuk, hogy pontosan mennyit alszunk vagy mozgunk, ez utóbbi alatt akár rendszeres sporttevékenységet is értve. Az eredmények követésével saját magunkkal kerülünk versenybe, és a gyártói feltételezések (és ígéretek) szerint mindez jó motiváció: azért is indulunk el futni legközelebb, hogy mint egy telefonos játékban, megdöntsük a saját rekordunkat.
A Szegedi Tudományegyetem Digitális Kultúra és Elméletek Kutatócsoportjának egyik fontos megállapítása, hogy a játékosság élménye nem elégséges vonzerő, kevés ahhoz, hogy valaki elkezdjen sportolni. A kutatás eredménye szerint az emberek nem az azért szereznek be valamilyen alkalmazást vagy eszközt, mert szeretnének elkezdeni mozogni – éppen ellenkezőleg, azok kezdenek el valamilyen alkalmazást vagy eszközt használni, akik már azelőtt is sportoltak.
Az ár nem annyira fontos, az üzemidőn bukhat a dolog
A SMART 2016 konferencián a kutatás vezetője, Sebestény Csilla elmondta: megfigyeléseik szerint az aktivitásmérők robbanásszerű elterjedésének akadályát jó eséllyel nem az eszközök ára jelenti. A megkérdezettek válaszai alapján ugyanis az látszik, hogy ha valaki egyébként nem tervezi ilyen kütyü beszerzését, akkor hiába kap egyet ingyen egy okostelefon vásárlásakor, jó eséllyel a fiókban végzi az viselhető készülék.
A kutatócsoport eredményei megerősítették azt a feltételezésüket is, miszerint az okosóra jellegű eszközök óriási hátránya, hogy sokan azt érzékelik: még egy kütyü, amivel rendszeresen foglalkozni kell, amit rendszeresen tölteni kell. A szegedi kutatás szerint sokan akkor hagynak el egy-egy eszközt, amikor az lemerül, és elfelejtik feltölteni – vagyis az aktivitásmérő “inaktívvá válik, amint némi aktivitást igényel”.
A szegedi kutatók szerint nem igaz, hogy az aktivitásmérők pozitívan befolyásolják az egyének sporthoz való hozzáállását. A motivációs faktorral probléma van, valamint az is nyilvánvalóvá vált, hogy a mindennapi aktivitásmérőket is teljes mértékben a sporttal azonosítják, így nem használják ki azok funkcióit, mint például a sportnak nem nevezhető alapvető mindennapos mozgás vagy például az alvásminőség követését. A kutatók szerint “látható, hogy van egy törés a gyártó szándéka, a termék funkciója és a vásárló felhasználása között”.
Ha máskor is tudni szeretne hasonló dolgokról, lájkolja a HVG Tech rovatának Facebook-oldalát.
Harmadik birodalmi mintára, de nem német minőségben készült el 50 éve a Balatonig vezető autópálya első fontosabb szakasza. Az állampártnak elég volt, hogy csak Kádár János balatonaligai nyaralójáig ért a sztráda.
Mexikót is hasonló vámokkal sújtja az amerikai elnök.
Egy hollywoodi film forgatókönyvének lapjaira kívánkoznak az izraeli nukleáris fegyver megszerzésének részletei.
Apáti Bence mozgalmának éppen volt érkezése ezt legyártani.
A férje brazil, meg ott elismerik a melegházasságot.
