A kis élelmiszerboltokat és a „keményen dolgozó” amerikai fogyasztókat akarja megvédeni egy óriásvállalat erőfölényétől David Cicilline, a washingtoni képviselőház trösztellenes albizottságának rangidős demokrata tagja. A politikus a múlt héten javasolta, hogy tartsanak meghallgatást arról a tranzakcióról, amiben az Amazon online behemót 13,7 milliárd dollárért meg akarja venni az egészségesnek mondott, organikus élelmiszereiről ismert Whole Foods áruházláncot, amely főleg az USA-ban, kisebb részben Kanadában és Nagy-Britanniában több mint 460 egységet birtokol. Az Amazon ezzel a kereskedelem újabb nagy részterületén boríthatja fel a megszokott rendet. Ezt máris jelzi, hogy a hagyományos szupermarketláncok részvényei nagyot estek a felvásárlás hírére.
Whole Foods szupermarket. ERősítés
AFP / Saul Loeb
A tevékenységét 1995-ben könyvek, illetve cd- és dvd-lemezek árusításával kezdő Amazon ma uralja az amerikai online kereskedelmet, és erős pozíciókkal rendelkezik Európában is. Számtalan hétköznapi cikket árul, a Whole Foods révén viszont olyan piacra lép be, ahol az interneten értékesítőknek még nem sok babér termett. A friss élelmiszereket – húst, gyümölcsöt, zöldséget – ugyanis a vásárlók szeretik megfogni, megszagolni, ehhez pedig valódi áruházat kell fölkeresniük. Így az USA-ban 750 milliárd dolláros piacon tavaly csupán 2 százalék volt az online értékesítés súlya. Az élelmiszereket csak az 1990-es években árusítani kezdő Wal-Mart ma már piacvezető ezen a téren, és a Whole Foods népszerűségét látva – a nagy szupermarketláncokkal együtt – organikus kínálatát is bővítette.
Az amerikaiak választási lehetősége szinte végtelen, hiszen az országban csaknem 263 ezer helyen lehet élelmiszert vásárolni, ami 17 százalékkal múlja felül a két évvel ezelőttit. Főleg az igényesebb, a minőségért és a kényelemért pénzt áldozni hajlandó fiatalabb generáció jelentette keresletre építve már alakultak online rendelést teljesítő vállalkozások. A holland Ahold Delhaize-csoport tulajdonában lévő Peapod az első internetláz túlélője, az Instacart vagy a Shipt a megadott fizikai áruházból szállítja ki a megrendelt termékeket. A Wal-Mart és az amerikai élelmiszerpiac második legnagyobb szereplője, a Kroger nagyvárosokban teszteli a szolgáltatást, az Uber és a Lyft autómegosztók bevonásával.
HVG
A Whole Foods bekebelezésével az Amazon több legyet üthet egy csapásra. Két évtized alatt kiépített logisztikai hálózatát, valamint az online kereskedelemben élvezett fölényét kihasználva megoldást találhat a friss, esetleg hűtött vagy mélyfagyasztott élelmiszerek kiszállítására. Meglévő raktárbázisait és elosztóközpontjait a Whole Foods hálózatához illesztve lehetővé válik, hogy a megrendelt árut a nagyvárosokban és környékükön egy-két órán belül házhoz szállítsa. Másrészt a Whole Foods áruházai átvevőpontokká válhatnak azon vásárlói számára, akiknek az Amazon honlapján listázott 400 millió termék valamelyikének megvásárlásakor még a másnapi kézbesítés is túl lassú. Hosszabb távon nemcsak a szupermarketláncok, hanem a pénztárosok is retteghetnek. A cég a seattle-i központja közelében, Amazon Go néven olyan üzletet nyitott, ahova a vevő besétál, a termékeket a kosarába rakja, annak tartalmát okoskamerák és szoftverek segítségével beolvassák, s mire az ajtón kilép, a végösszeget emberi közreműködés nélkül már le is vonták a regisztrált számlájáról. A tesztüzletet egyelőre csak az Amazon alkalmazottai vehetik igénybe.
Az élelmiszerpiaci felfordulás azért garantált, mert elsősorban az Amazonnak tulajdonítják, hogy az USA-ban felgyorsult a bevásárlóközpontok elnéptelenedése, s olyan patinás láncok kényszerülnek áruházbezárásokra, mint a Macy's vagy a Sears. A kezdetekkor Bezos garázsában, munkaasztalként bakokra állított, barkácsboltban vásárolt ajtókat használó vállalkozás forgalma 1996-ban 15,8 millió dollár volt, tavalyi bevétele azonban már 136 milliárd. Az Amazon – az Apple, a Google-t magában foglaló Alphabet holding, valamint a Microsoft után – a világ negyedik legértékesebb tőzsdei vállalata, 480 milliárd dolláros kapitalizációja a duplája a Wal-Marténak. A cég saját maga, illetve az áruházán keresztül értékesítők révén az amerikai online kereskedelem 43 százalékát ellenőrzi; német leányvállalata, bizonyos értékhatár fölött, Magyarországra is ingyen szállít.
Az AMazon pforzheimi logisztikai központjában. Nyerő pozicióban
AFP / DPA / Uli Deck
A terjeszkedés legfontosabb eleme a Prime előfizetéses tagság, ami évi 99 dollárért ingyenesen kínálja a 48 órán belüli kiszállítást, egyszersmind megnyitja az utat az online streamelt zenei és filmtartalmakhoz. Az USA-ban 80 millió Prime-előfizető van – a lehetőség több európai országban is nyitott –, akik jellemzően többet költenek, mint az Amazonhoz ilyen módon nem kötődő társaik. A tengerentúlon a cég a múlt hónapban indította a Prime Wardrobe programot, amiben az előfizetők 3–15 ruhadarabot rendelhetnek, azokat felpróbálhatják, a kiválasztottat megvehetik, a többit pedig egy héten belül ingyen visszaküldhetik. Ezzel az Amazon egy újabb piac meghódításába vághat bele. A Netflix versenytársaként beszállt a filmgyártásba is. Philip K. Dick Az ember a Fellegvárban című regényéből sorozatot készített, A régi város (Manchester by the Sea) pedig streamingszolgáltatók alkotásai közül elsőként kapott jelölést az idén a legjobb film Oscar-díjára.
Jól érzett rá az Amazon iparági trendekre is. Elsőként, 2006-ban indított üzleti felhőszolgáltatást, s ennek köszönhetően az Amazon Web Services 45 százalékos részesedéssel messze piacvezető, a Microsoft 27 százalékkal a második, a Google, az IBM és az Oracle pedig még jobban lemaradtak. Szintén az Amazon állt elő az első okoshangszóróval (Echo) és az azon futó virtuális segéddel (Alexa) – amivel a Prime-előfizetők háztartása és médiafogyasztása fölött akarja átvenni a hatalmat –, ezt az Apple is csak most próbálja követni. Már teszteli a drónos kiszállítást, és saját teherszállító légiflottát is épít.
HVG
Az innovációnak, illetve a folyamatos terjeszkedésnek is köszönhető, hogy az Amazon részvényesei türelmesek. A cég 1997-ben ment a tőzsdére, és a húsz évvel ezelőtti százdolláros befektetés – bár voltak rémisztő hullámvölgyek – ma 64 ezret ér. A részvényesek elnézték a sorozatos veszteséget, hisz az Amazonnak két évtized alatt összesen 5,7 milliárd dollár nyeresége volt, annak a fele is az utóbbi két évben. Bezos ugyanis azt vallja, amit a minden éves értékeléséhez mellékelt 1997-es levelében rögzített: a cégnek behemótként is „első napos” startupként kell viselkednie, mert a második nap eljön a pangás, majd a lecsúszás, végül a halál. Az ezerdolláros szintet átlépett részvényárfolyam további emelkedése esetén akár, Bill Gatest is megelőzve, a világ leggazdagabb emberévé válhat az Amazon 17 százalékát birtokló Bezos, aki szerint az „örök ifjúság” kulcsa, hogy gyorsan, a kudarc veszélyét is vállalva kell dönteni. Mert akkor az Amazont nyereségessé tevő felhőszolgáltatás könnyedén ellensúlyoz egy olyan kudarcot, mint az Amazon Fire okostelefon, ami a végén még 99 centért sem kellett szinte senkinek.
