A Castle Bravo fedőnevet viselő teszt a tudósokat is meglepte: 6 megatonnás robbanásra számítottak, de 15 megatonnás lett a detonáció. 18 ezer négyzetkilométer lett sugárfertőzött.
Hosszú évtizedek után 2017 áprilisában végre lekerült a titkosítás arról a több ezer videófelvételről, amelyeken az Egyesült Államok kísérleti atomrobbantásai láthatók. Az USA 1945 és 1962 között 210 nukleáris tesztrobbantást hajtott végre, és jól is dokumentálták őket: mindegyik esetben több kamerával rögzítették a jelenséget. Így aztán nagyjából 10 ezer felvétel készült, de ezek a titkosítás miatt a nagyközönség számára eddig elérhetetlenek voltak.
Tavaly áprilisban már jónéhány felkerült a YouTube-ra, 2017 decemberében pedig további 62 sosem látott, titkos videó került fel a videómegosztóra. Köztük van az a videó is, amelyet egészen tavaly nyárig titok védett. És hogy miért érdekes még most is? Az USA valaha volt legerősebb nukleáris tesztrobbantása látható rajta.
A Castle Bravo tesztre 1954. március 1-jén került sor, a Csendes-óceánon, egész pontosan a Marshall-szigeteken található Bikini-atollon. A bomba 15 megatonnányi TNT erejével robbant fel, ami 1000-szer erősebb volt, mint a Hiroshimára és Nagaszakira ledobott bombák. Az eredmény a szakembereket is meglepte, akik korábban 6 megatonnás detonációra számítottak. Az eltérést az egyik lithium-izotóp váratlan reakciója okozta. A robbanás egy 7,2 km átmérőjű tűzgömböt hozott létre, egy 2 km széles és 70 méter mély kráterrel egyetemben. A gombafelhő alig egy perc alatt 14 kilométeres magasságba ért el. A robbanás a környéken mindent elpusztított, de még a sziget túloldalán található épületeket is megrongálta.
De a bomba nemcsak a robbanás helyén pusztított. A beszámoló szerint a keletkezett felhő mintegy 18 ezer négyzetkilométer területen okozott sugárfertőzést, ezt azonban a hatóság figyelmen kívül hagyta. A közeli Rongelap-atoll és Utirik-atoll lakosságát csak három nappal később evakuálták, amikor jelentkeztek náluk a sugárfertőzés tünetei.
A japán Daigo Fukuryū Maru halászhajó legénysége szintén sugárfertőzött lett, ami csak növelte a japánok nukleáris fegyverekkel szembeni ellenszenvét. Sokan úgy tartják, Godzilla "születése" is ehhez az esethez kapcsolódik.
Végül több ezer ember fertőződött meg, az USA pedig kártérítést fizetett a rákos és egyéb más megbetegedések miatt. A teszt után betiltották az atombombák légköri tesztelését. Persze ha akkoriban létezett volna már olyan technológia, mint amivel egy esetleges észak-koreai kísérleti atomrobbantás lehetséges kimenetelét kiszámolták, valószínűleg nem robbantják fel a bombát.
Amerikának ezután közel egy évtizedébe került, hogy a kísérleti atomrobbantásait a föld alá költöztesse. Az USA 1992 óta számítógéppel szimulálja a kifejlesztett atombombák várható hatását.
Ha máskor is tudni szeretne hasonló dolgokról, lájkolja a HVG Tech rovatának Facebook-oldalát.
Milyen tényezők befolyásolják a haj egészségét? Mekkora mértékű hajhullás a normális? Valóban más a férfiak és a nők hajritkulása? És mit tehetünk, ha már megtörtént a baj? Erről is beszélgettünk a HVG egészségpodcastjának legújabb adásában.
Orbán Viktor bejelentése alapján 3 százalékos kamatozás mellett kaphatnak lakáscélú jelzáloghitelt azok, akik első ingatlanjukat vásárolnák meg. De mennyit nyerhetnek az érintettek az új kölcsön indulásával? Hogyan hathat az új támogatás a lakáspiacra? Milyen feltételei lehetnek? A Bankmonitor szakértői elemezték a bejelentést.
Legfeljebb 50 millió forintot lehet majd felvenni 3 százalékos kamaton.
Gyökeresen átalakul a járműtervezés gyakorlata, s ebben egy magyar startup, a Shapr3D is meghatározó szerephez jutott. Közben gyorsan terjed a mesterséges intelligencia használata is.
A NER fői nagyvállalkozója csak a kockázatosnak ítélhető közbeszerzések keretében akár 2,2 ezer milliárd forint járadékot zsebelt be bő tíz év alatt.
Jogerős ítélet kötelezi az intézményt, hogy elárulja: ki keresett azon, hogy egy magáncégnek fizető betegek soron kívül részesülhettek az állami kórház szolgáltatásaiból.
Milyen autó képes erre egyáltalán?
