Betelepülési stop: nem kapkodnak Navracsics törvénye után az önkormányzatok
Egyelőre nincs jele annak, hogy önkormányzatok sora készülne mielőbb bevetni az új „fegyvert”, amellyel fékezhetik a lakosságszámuk növekedését.
Mark Zuckerberg, a Facebook alapító vezérigazgatója nem kíván megjelenni a londoni alsóház illetékes bizottságának meghallgatásán, amelyen arról kérdezték volna, hogy a Cambridge Analytica nevű brit-amerikai politikai elemző és tanácsadó cég miként használhatott fel több tízmillió Facebook-profilt a 2016-os amerikai elnökválasztási kampányban. Zuckerberg kedden közölte, hogy technológiai vagy termékfejlesztési ügyekért felelős helyettesét küldené Londonba.
A The New York Times című amerikai és a The Guardian című brit napilap egyidejűleg közölt minapi feltáró riportja szerint a londoni székhelyű, New Yorkban is irodát fenntartó Cambridge Analytica 50 millió Facebook-oldal adatainak feldolgozásával igyekezett képet alkotni a célba vett amerikai választók politikai beállítottságáról, és ennek alapján személyre szóló reklámokkal, politikai üzenetekkel próbálta befolyásolni őket, tudtuk nélkül.
A Cambridge Analytica alapítói, illetve befektetői között van Steve Bannon, Donald Trump amerikai elnök volt tanácsadója, aki egy ideig a cég alelnöke volt, és Robert Mercer milliárdos, a republikánusok egyik fő anyagi támogatója.
Az ügyet feltáró oknyomozó médiatevékenységbe bekapcsolódott a Channel 4 nevű, kereskedelmi alapon működő, de közszolgálati feladatokat is ellátó brit televíziós csatorna. A cég Srí Lanka-i üzletembernek álcázott riportere a Channel 4 beszámolója szerint rejtett kamerájával felvette, amint Alexander Nix, a Cambridge Analytica vezérigazgatója elmondja, cége milyen lejárató kampányokkal tud hitelteleníteni politikai riválisokat.
A Cambridge Analytica állítólag még 2014-ben megszervezett egy kvízjátékot a Facebookon, azzal a meghirdetett céllal, hogy a résztvevők elemzést kapnak tipikus személyiségjegyeikről. A játékban 270 ezer Facebook-profil tulajdonosa vett részt, és a cég az ő Facebook-ismerőseik hálózatának elérésével fért hozzá összesen 50 millió, zömmel amerikai Facebook-profil tulajdonosának adataihoz, tudtuk és beleegyezésük nélkül.
Mindezek alapján a londoni alsóház digitális, kulturális, média- és sportügyekért felelős bizottságának elnöke, Damian Collins a múlt héten levelet intézett Mark Zuckerberghez, kérve, hogy a Facebook vezérigazgatója jelenjen meg a bizottság előtt és válaszoljon a testület kérdéseire. A bizottság egyébként is vizsgálatot folytat a közösségi portálokon terjedő álhírek ügyében.
A levélben Collins a Facebook által alkalmazott eljárásrend "katasztrofális hibájának" nevezte a brit és az amerikai sajtó által feltártakat, és közölte, hogy az ügy tisztázásához a portált üzemeltető cég valamely megfelelő hatáskörű, magas beosztású tisztviselőjének pontos magyarázatára van szükség. "Reményeim szerint ez a tisztviselő Ön lesz" - fogalmazott a Zuckerbergnek címzett levélben.
Zuckerberg azonban a Facebook által kedden ismertetett válaszlevelében közölte: maga helyett vagy Mike Schroepfert, a cég technológiai vezetőjét, vagy Chris Cox termékfejlesztési ügyekben illetékes vezérigazgató-helyettest delegálná a meghallgatásra. Zuckerberg levele szerint ők azok, akik kellően széleskörű szakértelemmel tudnak válaszolni a londoni parlamenti bizottság "e bonyolult ügyben felmerülő" kérdéseire.
Damian Collins bizottsági elnök a BBC-nek nyilatkozva kedden azt mondta: az alsóházi testület "jobb híján" Chris Cox termékfejlesztési vezérigazgató-helyettest várja a húsvéti parlamenti szünet utáni első héten. Collins hozzátette: továbbra is reméli, hogy Mark Zuckerberg meggondolja magát, és ő is megjelenik a meghallgatáson.
Zuckerberg a hétvégén több brit és amerikai újságban egész oldalas fizetett hirdetésekben kért elnézést a történtekért, elismerve, hogy a Facebook visszaélt a felhasználók bizalmával, mivel többet is tehetett volna annak elkerülésére, hogy a Cambridge Analytica tudtuk nélkül a maga hasznára fordítsa megszerzett adataikat.
