szerző:
Balogh Csaba, Nyusztay Máté

Szinte havi rendszerességgel kerül elő egy hír valamilyen "nagyon ritka" égi jelenségről. A péntek esti teljes holdfogyatkozás valóban ilyen. Összegyűjtöttük a legfontosabb tudnivalókat a 103 perces égi csodáról.

Frissítés: az időjárás közbeszólt
Sajnos az ország legnagyobb részén felhők borították az eget a holdfogyatkozás kezdetén, nagyon szerencsésnek kellett lenni ahhoz, hogy valaki meglássa a fogyó Holdat. Külföldről viszont remek felvételek érkeztek, itt nézhető meg őket.

Túlzás nélkül állíthatjuk, hogy az évszázad egyik leglátványosabb égi jelenségének lehetünk szemtanúi pénteken késő este. Rekord hosszúságú holdfogyatkozás lesz, és a Mars is földközelben van, ezért a szokásosnál sokkal fényesebb lesz, ráadásul a két jelenséget egyszerre észlelhetjük.

Az égbolt bajnokai

A Földről, szabad szemmel nézve nem nagyon van érdekesebb csillagászati jelenség a teljes napfogyatkozásnál. Magyarországról legközelebb 2081. szeptember 3-án lehet majd teljes napfogyatkozást megfigyelni, 5 perc 33 másodpercen át. Emlékezetes, ez az az időpont, amelyre egy mára összesen 150 ezernél is több magyart érdeklő Facebook-eseményt is létrehoztak. Égboltunk második legfontosabb szereplője ennél valamivel gyakrabban szolgál látványosságokkal. Ilyen például a teljes holdfogyatkozás, amelynél az alábbi együttállás alakul ki. A Föld a Nap és a Hold között foglal helyett, árnyékának sötétebb része (umbra) teljesen eltakarja a Holdat.

©

A Time and Date adatai szerint az összes holdfogyatkozás 35 százaléka teljes holdfogyatkozás. Egy-egy helyszínre lebontva átlagosan 2,5 évente fordul elő ilyen. A július 27-én, azaz péntek éjjel esedékes holdfogyatkozás viszont tényleg különlegességnek számít, mégpedig a hossza miatt. Az évszázad leghosszabb ilyen jelensége 103 percig tart majd, éppen ezért – ahogy a NASA kutatói megfogalmazták –, a ma élő ember számára "egyszeri és megismételhetetlen esemény lesz” (a 103 perces jelenség egyébként 4 perccel marad el a rekordtól, ennél hosszabb a fizika törvényei szerint nem is igen lehetne).

Mikor?

A Hold péntek este közép-európai idő szerint 19 óra 13 perckor lép a Föld félárnyékába, tehát elkezdődik a félárnyékos holdfogyatkozás, 20 óra 24 perckor pedig belép a teljes árnyékba, ezzel elkezdődik a részleges holdfogyatkozás. A teljes holdfogyatkozás fázisa 21 óra 30 perckor veszi kezdetét, a maximális elsötétedés 22 óra 22 perckor lesz. (Azok számára, akik szeretnének mobiljukon emlékeztető riasztást kapni az eseményről, készült már ingyenesen letölthető telefonos alkalmazás is.)

A jelenség időrendben (magyar idő szerint):

  • A jelenség teljes időtartama: 5 óra 12 perc 54 másodperc.
  • A totalitás időtartama: 1:42:56.
  • Félárnyékos (penumbrális) fogyatkozás kezdete: nem látható (a Hold a horizont alatt lesz).
  • Holdkelte: 20:15:44.
  • Részleges fogyatkozás kezdete. 20:24:27
  • Teljes fogyatkozás (totalitás) kezdete: 21:30:15
  • Totalitás csúcsa: 22:21:44
  • Totalitás vége: 23:13:11
  • Részleges fogyatkozás vége: 00:19:00
  • Penumbrális szakasz vége: 01:28:38

A jelenség menetéről a NASA is közzétett egy kisokost:

©

Honnan érdemes nézni?

Minden csillagászati jelenségre igaz, hogy bár a nagyvárosok közepéről nézve is láthatók, érdemes a városon kívülre, vagy legalább külvárosi részre menni, ahol kisebb a fényszennyezettség. Mivel a Hold a jelenség kezdetén még nagyon alacsonyan lesz, érdemes minél magasabb helyről észlelni, ahonnan a délkeleti égbolt jól belátható. Az igazán elszántak a Magyar Csillagászati Egyesület térképén megkereshetik a hozzájuk legközelebbi észlelőhelyeket.

Merre lesz a Hold?

A Hold péntek este kelet-délkelet irányban kel (nagyjából 120 foknál)l, majd dél felé halad; a totalitás idején délen, 180 foknál lesz majd látható, magasan a horizont felett. (A részletes észlelési térképet itt találják.)

Milyen lesz az idő?

Az Országos Meteorológiai Szolgálat előrejelzése szerint bár meleg lesz péntek éjjel, de átvonuló felhőzetre (és záporokra, zivatarokra) több helyen számítani lehet. Az ország középső és déli részein – nagyjából a Somogy-Pest-Csongrád megyék által határolt részen – marad felhősebb az idő.

©

Frissítés (16:20) - borult időre számíthatunk

Az Időkép délutáni, 16:05-kor frissült radarképe szerint erősen felhős az ég, a fővárosban felhőszakadás is lehet.

©
Lesz online közvetítés?

A jelenséget a világ számos obszervatóriumából követik és közvetítik,az alábbi videón 20:30-kor indul a közvetítés:


(Ezen kívül az Időkép a Galileo adását fogja továbbítani 20 órás kezdettel, itt lehet követni. A Virtual Telescope Project webtévé adását is sokan fogják követni, a Greenwich-i obszervatórium a Facebookon fog élőzni, a  Bareket Observatory stream-jét pedig itt érhetik el.)

Miért hívják "vérholdnak"?

Fogyatkozások idején a Hold nem sötétül el teljesen, ahogy az várható volna, inkább mélyvörös, vagy vörösesbarna árnyalatúnak látszik. Ennek oka, hogy a napfény a Föld légkörén keresztül hatolva - általa "elhajlítva" - esik a Holdra, az atmoszféránk egyfajta színszűrőként működik. A a légkörünkön átszüremlő fény a rövidebb hullámhosszokon szóródik leginkább (a kék-zöld tartományban), így ami megmarad, az javarészt a hosszabb hullámhosszú, vöröses tartomány.

Izgalmas időszak

Ezekben a napokban egy másik érdekesség is történik: a Mars szokatlanul közel került a Földhöz, ilyen távolságra 2003-ban volt legutóbb. Emiatt a szokásosnál ötször fényesebbnek látszik. A bolygó szabad szemmel is megfigyelhető a Hold közelében (valamivel alatta jobbra), itt olvashatja el, hogy mikor és merrefelé. Fényessége miatt a Marsot nagy eséllyel akkor is láthatjuk, ha nem lesz annyira tiszta az ég. Aki járatlan a csillagászatban, nem árt tudnia, hogy a bolygókat viszonylag könnyű megkülönböztetni a csillagoktól és a műholdaktól: egyrészt nem remeg a fényük (ellentétben a csillagokkal), másrészt - szintén a csillagokkal ellentétben - nem pontszerűek, hanem szabad szemmel is felbontható a korongjuk, harmadrészt nagyon lassan vándorolnak az égen (ellentétben a műholdakkal), és nagyon jellegzetes a színük is (a Marsé ugyebár vöröses, a - péntek éjjel szintén látható - Szaturnuszé sárgás, a Jupiter pedig zöldes árnyalatúnak látszik).

Ha kíváncsi a teljes holdfogyatkozásról készülő legjobb felvételekre, kövesse a HVG Tech rovatának tudományos témákkal is foglalkozó Facebook-oldalát.

Érdekesnek találta cikkünket?
Legyen HVG pártoló tag!

A HVG Pártoló Tagság programja az első olyan kezdeményezés, aminek keretében az olvasóink közelebb kerülhetnek szerkesztőségünkhöz és támogatásukkal segíthetik, hogy újságírói munkánkat továbbra is az eddig megszokott magas színvonalon végezhessük. Tagjainknak heti exkluzív hírlevelet küldünk, rendezvényeket kínálunk, a könyveinkre és egyéb termékeinkre pedig komoly kedvezményt adunk. Támogatóként már heti egy kávé árával is hozzájárulhat a minőségi újságíráshoz! „Amikor annyira eluralkodik a mindennapi életünkön a virtualitás, üdítő igazi emberi kapcsolatokat építeni.”
K. Erna – Pártoló tag


„Régóta olvasom a HVG-t és cikkei között mindennap találok érdekfeszítőt!”
H. Szabolcs - Támogató
Csatlakozzon programunkhoz, támogassa munkánkat egyszeri hozzájárulással vagy fizessen elő a hetilapra!
A HVG Pártoló Tagság programja az első olyan kezdeményezés, aminek keretében az olvasóink közelebb kerülhetnek szerkesztőségünkhöz, és támogatásukkal segíthetik, hogy újságírói munkánkat továbbra is az eddig megszokott magas színvonalon végezhessük. Támogatóként már heti egy kávé árával is hozzájárulhat a minőségi újságíráshoz! Csatlakozzon programunkhoz, támogassa munkánkat egyszeri hozzájárulással vagy fizessen elő a hetilapra!