A monitor és a tévé mellett a telefonok képernyőit néző tömegeknél is egyre sűrűbben jelentkeznek a panaszok. A gyártók évről évre érkező kijelzőtechnológiai újításai ellenére a szembántalmak új reneszánszukat élik.
Előbb az árcédulája, majd a használata okoz fejfájást – így summázhatók azok a panaszok, melyek az Apple aktuálisan legnagyobb teljesítményű telefonja, az iPhone X kapcsán merültek fel a vállalat hivatalos online fórumán. Az amerikai technológiai óriás árpolitikájának kritikájával együtt a képernyőnézés okozta egészségügyi bántalmakról szóló felhasználói megjegyzések sem új keletűek. Igaz, ez utóbbi hatás kevesebb iPhone-tulajdonosnak okoz gondot, mint a tavalyi csúcsmodell korábbiaknál is merészebb árszabása.
Összességében viszont jóval kiterjedtebb azok köre, akiknél szembántalmak jelentkezhetnek. Az Apple maga nemcsak telefonjaiban, hanem bizonyos laptopjaiban is alkalmazza a gondot jelentő úgynevezett PWM technológiát, amelyet más mobilgyártók is előszeretettel használnak, például a legtöbb eszközt eladó Samsung is.
Pedig alapvetően hasznos technikai bravúrról van szó. „Az impulzusszélesség-moduláció (pulse-width modulation, PWM) a LED-es képernyők energiafogyasztását csökkentő technológia” – magyarázza Samu Krisztián egyetemi docens, a BME mechatronika, optika és gépészeti informatika tanszékének tanszékvezető-helyettese. „Ha egy adott fényerősségű fényforrást nagy frekvenciával, azaz megfelelően gyorsan kapcsolgatunk ki és be, akkor az emberi szem számára nagyobb fényerejűnek tűnik, mint amekkorát a fényforrás állandóan bekapcsolt üzemével elérhetünk. Ráadásul a kikapcsolt fázisban nincs fogyasztás, ezáltal energiaspórolás érhető el.”
A PWM alkalmazása tehát az energiafogyasztás – a telefonoknál ezáltal az üzemidő – tekintetében igen kifizetődő. A ki-be kapcsolgatást olyan frekvenciával érdemes vezérelni, hogy a folyamat konstans fényészlelést eredményezzen, azaz a szemnek ne tűnjön fel a műszaki trükk. Úgy látszik, hogy az Apple-nek ezúttal nem sikerült ezt eltalálnia – erről több olyan videó is tanúskodik, amelyen szabad szemmel is látszik a kijelző „pislogása”, még alacsony fényerő mellett is. De aki kicsit beleássa magát az angolszász technológiai fórumokba, az láthatja, hogy a módszert alkalmazó többi gyártó – így a már említett Samsung – egyes készülékeinél sem mindig sikerül tökéletesen beállítani a képernyőt.
Az már egyénileg változó, hogy egy-egy rossz frekvenciabeállítás kinél okoz közvetetten akár fejfájáshoz is vezető szembántalmakat. Van, akinél egyáltalán nem jelentkeznek a tünetek, míg az erre érzékenyek már néhány percnyi eszközhasználatot is megszenvednek.
Nem csak a panaszok miatt nagy kérdés, hogy miért nem lép az Apple, a konkurencia fényében is furcsa. A többi gyártó által használ Android operációs rendszer esetében, ha nem is könnyen, de csírájában távolítható el az esetleges problémák gyökere: bizonyos készülékeken szoftveresen kikapcsolható a PWM technológia. Mivel erre csak az átlagos felhasználói ismereteknél jóval komolyabb tudást igénylő operációsrendszer-cserével („rootolással”) van mód, a problémát talán úgy a legkönnyebb elkerülni, ha már a vásárláskor megbizonyosodunk arról, milyen formában építették be az említett technológiát. „Törekedni kell olyan eszköz vásárlására, ahol módunk van a PWM kikapcsolására. Valamit valamiért: ebben az esetben természetesen számolnunk kell azzal, hogy a nagyobb energiafogyasztás miatt az akkumulátorokról működő készülékek üzemideje érezhetően kevesebb lesz a gyártói ígéretnél. A hálózatról üzemeltetett készülékek esetén pedig az áramszámlában jelentkezik a különbség” – hangsúlyozza Samu.
De nemcsak a mobiltelefonnál tapasztalni káros pszichofizikai effektusokat, a monitorok és televíziók miatt is járhatunk így. Ez azért is meglepő, mert az évekkel ezelőtt futott régi katódsugaras (CRT) megjelenítők – technológiából adódó – alacsony frekvenciájú villogása is okozott ilyen jellegű problémát, de még napjainkra sem sikerült olyan megoldást találni, amely védelmet jelentene a szemünk számára. Pedig az egyre több eszköz előtt töltött, naponta sokórányi képernyőidő a szem túlterheltségének legfőbb előidézője. A LED-háttér-világítású LCD-panelek, illetve az OLED-kijelzők PWM-jét a szembarátnak mondott 200–400 Hz-es frekvenciatartományon belül állítják be, de bizonyos vizuális tartalmak esetében még ezen értékek mellett is kimutatták az említett káros pszichofizikai hatásokat.
A tünetegyüttesre külön elnevezést is használ a szemészszakma: CVS, vagyis computer vision syndroma. „A leggyakoribb panaszok a szem fáradása, a fejfájás, a látászavar és a szemszárazság. Utóbbi szemvörösséggel, égő-szúró fájdalommal jár. Ez annak a következménye, hogy a monitor előtt általában ritkább a pislogás, így a szemfelszínt borító könnyfilmréteg hamarabb elpárolog, emiatt a szemfelszín kiszárad, és gyulladás lép fel” – magyarázza testünk reakciómechanizmusát Turák Mária szemész szakorvos. A gondok többsége a sokat emlegetett módszerekkel egyszerűen kezelhető (használjunk megfelelő kontraszt- és fényerő-beállítást, nézzük távolabbról a monitort), de szakemberek szerint tartósan, különösen az életünket átható digitalizáció miatt szinte lehetetlen megszabadulni tőlük.
Pedig szükség lenne valamilyen tartós megoldásra, már csak azért is, mert egyre többen kötnek ki az informatikusi pályán. A kereslet miatt a vállalatok kis túlzással már azokat is felveszik, akik néhány hónapos gyorstalpaló tanfolyamon szerezték meg a programozási alapismereteket. A fizetések is azt mutatják, hogy megéri programozónak vagy informatikusnak menni. Ráadásul, mint azt a szakemberek már jó ideje hangoztatják, a programozási technológia ismerete egy-két évtizeden – merészebb becslések szerint néhány éven – belül egyre több szakmában lesz nélkülözhetetlen a túléléshez. Már más kérdés, hogy mindez milyen hatással lesz majd az egészségünkre. De egyvalami talán már most biztos: aligha csak a szemünk miatt kell majd aggódnunk.
| Kvantumpontosan, szépen |
„A kijelzőtípusok, illetve technológiai megnevezések tömkelegéből azt hihetjük, hogy nagyon sok, gyökeresen különböző megjelenítő van a piacon, az igazság azonban az, hogy a mobileszközökbe ma már kizárólag LCD- és OLED-kijelzők kerülnek, a monitoroknál, tévéknél, illetve gépkocsiműszerfalaknál pedig hozzájuk társul még a kvantumpontos (quantum dot, QD) technológia” – rendszerezi a megoldásokat Samu Krisztián. A szakember véleménye szerint az OLED- és a QD-technológia árának csökkenésével a gyengébb kontraszttal operáló LCD-kijelzők kiszorulnak a prémium kategóriából, majd pedig perifériára kerülnek. Az OLED terjedését ma már jól kidolgozott technológiája és biztos gyártási háttere segíti, a tanszékvezető-helyettes szerint ugyanakkor a szerves anyagokat felhasználó OLED-panel relatív gyors öregedése (fényerővesztése és színmódosulása) nehezen kezelhető. Hosszabb távon várható az alacsonyabb fogyasztás mellett kontrasztos és színhű képet adó Q-dot-technológia elterjedése. Samu szerint ezzel az eddigi három alapszínen kívül könnyedén megjeleníthetők újabbak is. „Véleményem szerint a gyártók a következő karácsonyi szezonokban sorra dobják majd piacra az egyre újabb és kívánatosabb 4, 5, 6 alapszínes Q-dot-megjelenítőket” – jósolja a szakember. |
Iránnak az lehet a fő tanulság a most véget érő háborúról, hogy atomfegyver nélkül nem tudja megvédeni magát. Nem tudja megvédeni légterét, és esélye sincs arra, hogy ehhez szükséges eszközöket szerezzen be. Izrael pedig csak azért áll le, mert Donald Trump úgy akarja.
A magyar miniszteri biztos jelezte, hogy szó sem lehet a tárgyalások felfüggesztéséről.
Magyar Péter mentelmi jogát három ügyben kérte ki a magyar ügyészség, az Európai Parlament Jogi Bizottsága pedig mindhárom ügyet a keddi napirendjére tűzte, sőt, az érintettet is meghallgatták.
Andrejszki Richárddal, a Chef Market tulajdonosával beszélgettünk annak kapcsán, hogy cége a Culinaris új tulajdonosa lett.
A független képviselő szerint a telek a Balaton-felvidéki Nemzeti Park védett területén fekszik.
