Aaron Cavosie, a Curtin Egyetem kutatója szerint a reidit olyan kicsi, hogy nem lehet egyszerűen megkeresni. "Olyan apró, hogy nagy teljesítményű mikroszkópra van szükség ahhoz, hogy meglássuk. A világ összes reiditje együtt is csak körömnyi méretű" – mondta a kutató.

Reiditet korábban csak egy-egy kínai, német, kanadai, brit és amerikai meteoritkráterben találtak. Ausztráliában a Perthtől mintegy 750 kilométerre északra lévő Woodleigh-kráterben bukkantak az ásványra. A kráterről keveset tudni, mivel föld alatt van. "A becsapódás után üledék és kőzet borította be, így ma már semmi sincs a felszínen. Mérete vitatott, egyesek szerint 50 kilométer lehet az átmérője, mások szerint 120 kilométeresnél is több" – fejtette ki Cavosie.

Morgan Cox / Curtin University

A szakértő szerint mivel a nagyon nagy meteoritok, mint amilyen a woodleigh-i, képesek megváltoztatni a Föld történetét, ezért kiemelten fontos, hogy a kutatók minél többet megtudjanak róluk és feltárják mélyben rejlő titkaikat.

A reidit kialakulásában kulcstényező a meteoritok által okozott nyomás. A reidit cirkonként kezdi, ám amikor becsapódik egy meteorit, nagyon magas nyomás hat rá. A molekulák összenyomódnak, a köztük lévő tér eltűnik, és ha megváltozik a fizikai struktúra, valójában új anyag keletkezik, így jön létre a reidit.

Ha máskor is tudni szeretne hasonló dolgokról, kövesse a HVG Tech rovatának tudományos témákkal is foglalkozó Facebook-oldalát.